• Az Egyesült Államok 1,7 millió dollár értékű katonai segélyt ad Ukrajnának, amelyen belül 1,5 milliárdot hosszú távú szerződések alapján küldenek, 200 milliónyi eszköz pedig azonnali segély. Az utóbbi keretében érkező fegyvereket és muníciót a Pentagon raktáraiból szedik össze.
• Az orosz hadsereg elfoglalt két falut a donyecki frontszakaszon – ismerte el egy ukrán tiszthelyettes az AP hírügynökség jelentése szerint. A támadások részei az oroszok nyári offenzívájának, amelyben nagy áldozatok árán túlterhelik az ukrán védelmet, előrehaladást elérve a front egy-egy pontján.
• Az ukrán titkosszolgálat azt állítja, hogy része volt azokban a rajtaütésekben, amelyekben az Wagner-csoport katonái meghaltak az afrikai Maliban. A Guardian értesülése szerint az ukránok Szudánban is aktívak a Wagner elleni harcokban.

Az ukránok támadásai az oroszországi olajfinomítók, repülőterek és a fekete-tengeri hajók, kompok ellen szimbolikusnak tekinthetők – mondta Mark Galeotti brit történész, Kelet-Európa-szakértő. Ugyanakkor van egy hátsó szándékuk. Nevezetesen ki akarják alakítani azt az érzést Vlagyimir Putyinban, hogy az idő nem az oroszoknak dolgozik. Enélkül semmiféle engedményre nem számíthatnak egy leendő béketárgyaláson.

• Az ukrajnai háború nem olyan konfliktus, amit tárgyalásokkal le lehet zárni, ahogy például az észak-írországi protestánsok és katolikusuk fegyveres harca végződött – mondta Richard Shirreff vezérőrnagy korábbi magas rangú európai katonai vezető. Vlagyimir Putyin nem fog egyezkedni vagy csak arról tárgyal, hogy megkapja, amit akar. A NATO-nak világossá kell tennie, hogy az Ukrajnába betört orosz haderő vereségéig támogatja az ukránokat.

A magyarországi állami médiába lényegében szűrés nélkül áramlanak be a háborúval kapcsolatos orosz narratívák, ami az EU-n és a NATO-n belül egyedülálló – mondta Rácz András Kelet-Európa-szakértő a Szabad Európának adott interjújában. A Kesma médiacsoporthoz tartozó médiafelületeken is egy az egyben a Kreml narratívája jelenik meg, időnként az egészen banális hazugságok is. Hogy ez tudatos döntés eredménye-e vagy a hírellenőrzés hiánya okozza, az nyitott kérdés.

• Az orosz jegybank 18 százalékra emelte alapkamatát a korábbi 16 százalékról. A döntés nem volt váratlan, egy ideje azt kommunikálták, hogy az erősödő inflációra válaszul növelni fogják a hitelköltségeket. A pénzromlást az állami hadiipari költekezés és a munkaerőhiány miatt emelkedő bérek hajtják. A bank 2024-es inflációs várakozását 6,5-7,0 százalékra emelték, 2025-re 4,0-4,5 százalékot jósolnak.
• Eltűnt az Apple alkalmazás-áruházából az Avito nevű orosz elektronikus piactér. A cég nem kapott magyarázatot a változtatásra, ezért arra biztatta vásárlóit, hogy keressék fel a platform online oldalának mobilváltozatát. Az Avito a világ egyik legtöbbet látogatott weboldala. Korábbi holland–dél-afrikai tulajdonosai 2022 októberében eladták Ivan Tavrin vállalkozónak 2,4 milliárd dollárért. Az USA 2023 októberében az egyik legnagyobb háborús üzleteket kötő üzletembernek nyilvánította Tavrint. Az nem világos, hogy van-e összefüggés e döntés és a mostani törlés között.
• Az anglofón világban senkit sem érdekel egy olyan orosz popdal, amit angolul énekelnek – panaszkodott egyik számának szövegében az emigrációban élő orosz Noize MC rapénekes. Az orosz zenészek új jövevényként kőkemény versenyt vívnak a helyi popzenészekkel. Egyik dilemmájuk, hogy angolra váltsanak-e orosz akcentussal vagy továbbra is az orosz közönségnek oroszul énekeljenek. Ami a tartalmat illeti, az egyik szám például a honvágyról szól egy olyan ország iránt, ahol a külföldről hazatérőre jó eséllyel letartóztatás vár.

Források: AP, Guardian, Moscow Times, Times Radio