Óriási lyuk tátong a hazai áramtermelés és -kereslet között 2025 táján, de még utána is, a ma ismert tervek szerint. Csak annyi biztos, hogy erőművi egységek sorát kell leállítani, és hogy 2024-ben és 2025-ben átadnánk két új paksi blokkot.
Nem véletlen, hogy az atomerőmű-beruházás melletti egyik érv a majdani kínálathiány megelőzése. Igaz, vannak szakértők, akik szerint elég lenne a blokkokat a tervezettnél később felhúzni, mások szerint inkább sohasem, hiszen alapozhatunk zöldenergiára, importra és más egyébre is – írja a Világgazdaság Online.
Tényleg szükség van rá?
A fő kérdés itt az, hogy a paksi 5. és 6. blokk tervezett beindításakor milyen forrásból és mennyi villamos energia állhat rendelkezésére.
A Mavir abból indul ki, hogy új erőművekre a következő évtizedekben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség. Az ország nagy erőműveinek együttes teljesítőképessége 2014 végén 8,9 gigawattnyi volt, aminek 2030-ra a 40 százaléka maradhat meg. Hasonló arányban csappannak meg a kiserőmű-kapacitások is.
Helyükre 2025-ig 5400 megawattnyi, 2030-ig pedig 7000 megawattnyi új kapacitást kell létesíteni. A Mavir egyelőre a már ismert, de gazdasági okok miatt elhalasztott kombinált ciklusú gázerőműtervek megvalósulását feltételezi az 5. és a 6. paksi blokkok megépítéséig. Az új gázblokkok 2030-ra együtt mintegy 3,4 gigawattal növelnék az áramtermelő lehetőségeket a paksi bővítésig. (Vagyis az ország atom-szén-zöld fókuszú energiastratégiája helyett egyelőre az atom-gáz-zöld variáció erősödhet.)
Az viszont, hogy a Mavir szerint mikor kerül sor az 5. és a 6. blokk átadására, nem egyértelmű. Forráshiányos verziója szerint „2025 és 2030 után legalább egy gépet üzembe helyeznek”, optimista változata szerint pedig 2025-ben már működik az 5. blokk és 2030-ban a 6. egység is. Az utóbbi forgatókönyv alapján feltehető, de nem állítható sem a 2024-es, sem a 2025-ös átadás.
A nagy paksi blokkok miatt a Mavirnak szabályozási tartalékokról kell gondoskodnia gázturbinapark létesítésével vagy importból. Az atomblokkok nagy kihasználtsággal való működtetése érdekében meg kell oldani a fölöslegben termelt áram tárolását is – hangsúlyozzák. E célból a rendszerirányító egy szivattyús-tározós erőmű kialakítását valószínűsíti. Egyúttal figyelmeztet: miközben nőni fog az atomerőmű részaránya az áramtermelésben, magának a létesítménynek a kihasználtsága csökkenhet – írja a VG.
Iránykereséssel indulhat a kereskedés szerdán a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a BUX 869,03 pontos, 0,71 százalékos csökkenéssel 121 282,66 ponton zárt kedden. 
