Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Becslések szerint palagázzal legalább száz évig kihúznánk, ha elfogy a hagyományos gáz. Sokan ebben látják a gyógyírt az energiafüggőségre. De mi is az a palagáz? Vannak-e Magyarországnak készletei? Mikor lehet kitermelni? Mit ér a Makón talált mező?
Holoda Attila

Először is azt kell tisztázni, hogy mi is az a palagáz - Holoda Attila, a Mol Kutatás-Teremelés Divízió egyik korábbi termelési igazgatója szerint már önmagában az elnevezés is hibás.

Palagáz, ami nem palagáz

Az érthetőség miatt egy kicsit vissza kell ülnünk az iskolapadba. A földgáz és a kőolaj - alaposan leegyszerűsítve - a szerves anyagok bomlásából keletkezik. Az elhalt növényekből álló üledék az évezredek alatt egyre mélyebbre kerül a talajrétegekben. A nagy nyomás és a hő hatására végbemegy az átalakulás. A képződött olaj azután vándorolni kezd a talajban, míg össze nem gyűlik egy olyan helyen, amely felett úgynevezett vízzáró réteg található és már nem tud hová „vándorolni”. Az ilyen képződményeket kőolajcsapdának nevezik. Az olaj felett általában gázt tartalmazó réteg van. A nagy nyomás miatt mindkettő kitermelése viszonylag egyszerű, hiszen a talaj megfúrása után „magától” a felszínre jön.

Forrás: U.S Energy Information Administration

A jobb oldalon lévő fúrótorony alatt látható a márgagáz (palagáz) elhelyezkedése

A palagáz ugyanolyan gáz, mint amit földgáznak hívunk. A különbség mindössze annyi, hogy a palagáz rögtön a keletkezésekor beszorult az agyagmárga-kőzetekbe. Az ilyen kőzetekre jellemző, hogy nagyon rossz az áteresztő képessége, ezért a gáz, vagy az olaj felhalmozódik benne. Ezt nagyon leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot, nem pedig, mint egy nagy barlangot. És itt értünk vissza Holoda Attila felvetéséhez az elnevezésről. Szerinte inkább kellene márgagáznak hívni - a csapdába ejtő talajréteg miatt - ezt az egyébként nem-hagyományos földgázt.

Melyik a jobb?

Felhasználás szempontjából semmi különbség nincs a kettő között. Holoda Attila szerint ugyanazokból az alkotókból áll mindkét gáz. Vagyis ez is jó, meg amaz is. A lényeges különbség a kitermelésben van. A márgagáz (palagáz), ahogy korábban már írtuk, egy olyan rétegben van, amelyből nem lehet csak úgy kitermelni. Sokáig nem is volt hozzá megfelelő technológia, ami jelentősen drágította a kitermelést.

Forrás: U.S Energy Information Administration

Az eljárás a következő. Lefúrnak abba a rétegbe, ahol a gáz van. Ezután úgynevezett rétegrepesztést csinálnak. Ez olyan, mintha – maradva a szivacsos példánál – apró darabjaira zúznánk a szivacs belsejét, vagyis mesterségesen alakítanak ki olyan csatornákat, amelyekben a gáz jobban tud áramlani. Ezt egy vízbázisú folyadékkal végzik, amit később kiszivattyúznak és megtisztítanak. Mivel a talaj sajátosságai miatt csak 100-150 méteres járatokat tudnak kialakítani, ezért legkevesebb dupla annyi kutat kell fúrni, mint a hagyományos lelőhelyeken.

Még az unokák is ezt égetik?

Egyes becslések szerint legalább 15-ször annyi márgagáz (palagáz) van a világon, mint amennyit a hagyományos földgázból találtak. Valójában azonban még nem sikerült egzakt módon felmérni a készleteket, így csak annyi jelenthető ki, hogy sokszorosa lehet a hagyományos készleteknek. Persze az is egy nagy kérdés, hogy ebből mennyit tudnak majd kitermelni.

Forrás: U.S Energy Information Administration

Bordóval jelölték azokat a területeket, amire készült mennyiségi becslés. Sárgával azt, ahol biztosan van, de nem tudni, mennyi. Fehérrel jelölték azokat az országokat, amiket már vizsgáltak, de nincsenek adatok és szürkével azokat az országokat jelölik, ahol nem is vizsgálódtak.

Az egyik legnagyobb kitermelő és felhasználó az Egyesült Államok. Egyes becslések szerint akkora készlete van, ami legalább 100 évre elegendő. Előrejelzések szerint 2020-ra Amerikában már a nem-hagyományos gázból használnak fel többet. Barta Judit, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szerint nem kizárt, hogy teljesen önellátók lesznek az Államokban, ugyanakkor még problémát okoz, hogy nincs elegendő tárolókapacitás, miközben sok kis cég foglalkozik a kitermeléssel. Így a gázt tulajdonképpen azonnal felhasználják.

Azt egyelőre nem tudni, hogy például Kína hogyan áll a készletekkel. Barta Judit szerint ott inkább a szénkitermelésre fókuszálnak, ehhez kapcsolódóan pedig a szénbányákból próbálják meg kitermelni a metánt, ami a sújtólégrobbanásokért felelős. Majd azt a gázt használják fel.

Európában már kicsit összetettebb a helyzet. Mert miközben több országban is találtak márgagáz-készleteket, aközben sokan fenntartással kezelik az „új” gáz kérdését. Egyrészt jól jönne, mert lényegesen csökkenhetne Európa függősége az orosz gáztól. Másrészt viszont attól tartanak, hogy jelentős környezetkárosítással jár a kitermelése.

Barta Judit, ügyvezető igazgató, GKI Energiakutató

Mennyire káros?

A GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója szerint leginkább azért támadják a kitermelést, mert nem tudni, hogy milyen anyaggal végzik a rétegrepesztést. Környezetvédők ugyanis attól tartanak, hogy a repesztéshez használt folyadék, illetve annak összetevői bejuthatnak a vízkészletekbe. A násik ok, ami miatt bírálják a kitermelést, az szintén a repesztés, vagyis, okozhat-e „talaj-összeomlást”, illetve kiválthat-e földrengést az eljárás.

Ugyanakkor Holoda Attila elemzésében azzal érvel a biztonság mellett, hogy az a folyadék, amit a repesztéshez használnak, az nem más mint víz és - mindössze fél százalékban – olyan vegyi anyagok, amiket a hétköznapokban is használunk. Ráadásul a folyadékot kiszivattyúzzák, majd megtisztítják. A mérnök szerint a talajvízbe azért sem kerülhet be, mert a vízréteg több ezer méterrel van a márgagáz-réteg felett, a repesztéssel pedig legfeljebb néhány száz métert tudnak áttörni. Aki részletesebben is olvasna a témáról, itt megteheti >>

Makó ment meg az energiafüggőségtől?

Makón szintén nem-hagyományos gázt találtak, de csak hasonló, mint a márgagáz: hivatalos nevén medence-közepi gáz. Barta Judit szerint azonban ezzel több probléma is van. Az egyik az, hogy túlságosan mélyen van, ahol nagy a hőség. Emiatt a kitermelése sem olyan egyszerű. Ráadásul az átlagosnál sokkal kénesebb, vagyis elégetésekor a savas esők kialakulását segítheti elő. Persze meg lehet tisztítani, ez azonban a költségek emelkedésével járna. Vagyis jelen pillanatban úgy tűnik, hogy nem ez lesz a megoldás az energiafüggőségünk csökkentésére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Havi egymillióért lett miniszteri biztos Tiba István a MotoGP beruházásánál
Privátbankár.hu | 2021. május 14. 07:28
Miniszteri biztost kapott a hajdúnánási motorpálya-beruházás. Tiba István havi egymillió forintot kap ezért a munkáért.
Makro / Külgazdaság Három muszlim ország, ahol a politika mozdulni sem tud a katonaság nélkül
Káncz Csaba | 2021. május 13. 18:45
A pakisztáni és egyiptomi hadsereg, valamint az iráni forradalmi gárda gyakorlatilag állam az államban.  A gazdaság egyik legbefolyásosabb szereplőjévé váltak, miközben jóváhagyásuk nélkül a nagypolitika már mozdulni sem tud.  Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Több mint 5 millió uniós polgár maradna Nagy-Britanniában
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 13. 18:07
Ennyien kértek tartós letelepedési engedélyt.
Makro / Külgazdaság Új kutatás: gyakoribbak a mellékhatások, ha keverjük az AstraZenecát Pfizerrel
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 13. 17:44
A tanulmány készítői nem erre számítottak.
Makro / Külgazdaság Fiatal vállalkozókat segítő programot támogat az Indotek Group
Privátbankár.hu | 2021. május 13. 16:03
Idén az Impact Hub Hungary és az Indotek Group közösen szervezi meg a Social Impact Award elnevezésű, közösségépítő és üzletfejlesztési programot, amelynek célja, hogy cselekvésre ösztönözze azokat a fiatalokat, akik érdeklődnek a különböző társadalmi és környezeti témák iránt.
Makro / Külgazdaság Inkább nem lesz, semmint hogy lesz - derült ki a mai Kormányinfón a minimálbér emeléséről
Baka F. Zoltán | 2021. május 13. 14:55
Zűrzavaros a kormányzati kommunikáció a teljes munkaidőben adható legkisebb bérről.
Makro / Külgazdaság 4 százalék feletti inflációt vár a CIB
Csabai Károly | 2021. május 13. 13:04
A bank vezető elemzője, Trippon Mariann ugyanis úgy véli, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásával ellentétben a fogyasztóiár-index megugrása (áprilisi 5 százalék fölé kerülése) nem átmeneti, hanem tartósabb jelenség. A magyar gazdaság gyors kilábalását pedig még mindig a koronavírus-járvány esetleges újabb hullámai veszélyeztetik leginkább, ám a CIB-nél a GDP idei növekedését így is 4-5 százalék közé várják.
Makro / Külgazdaság Elárulta Gulyás Gergely, mikor kaphatják vissza jogaikat az oltatlanok
Wéber Balázs | 2021. május 13. 11:59
Erről lapcsoportunk kérdésére beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Makro / Külgazdaság A misztikus R-Kovey néven is gyárt Oroszország vakcinát
Privátbankár.hu | 2021. május 13. 11:37
Az első adag R-Kovey vakcina júniusban készül el Oroszországban, melyben az AstraZeneca oltóanyaga rejtőzik.
Makro / Külgazdaság Gulyás Gergely: május végén megszűnik a korlátozások nagy része
Wéber Balázs | 2021. május 13. 09:51
Erről a mai Kormányinfón beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.