Az N-Tv.de interjúja szerint Macron de Gaulle-hoz hasonlóan jól megértette, hogy az országban meddig terjed az elnök hatalma, mennyire lehet autoriter, ért a hatalmi szimbolikához. Sok franciának szüksége van az ilyen fajta viselkedésre. Főleg a munkaerőpiac, a munkajog átalakítása nagy horderejű, aminek már tavaly nyáron nekiállt Macron – írják.
Franciaország munkaerő-piacát teszik sokan felelőssé azért, hogy az ország eléggé lemaradt gazdaságilag az utóbbi években, például Németországgal vagy Nagy-Britanniával szemben. A dolgozók nagyon sok kiváltságot élveztek, magas juttatásokat kaptak, nehéz volt elbocsátani őket, ezért a munkaerő-felvételt is ezerszer meggondolták a cégek.
Schröder nyomában
(Egy hasonló szituációban a kétezres évek elején Németország is hasonló reformokat hajtott végre Gerhard Schröder kancellár alatt /Agenda 2010 néven/. Ennek áldásait a németek magas gazdasági növekedés és alacsony munkanélküliség formájában ma is élvezik. Cserében viszonylag sok az alacsony keresetű, a szegény, a részmunkaidős vagy határozott idejű szerződéssel dolgozó, sőt segélyre szoruló dolgozó – a szerk.)
Tudja-e folytatni Macron? – tették fel a kérdést a kutatónak. Szerinte a jelenlegi sorozatos vasúti sztrájkok ellenére van esély a folytatásra. A Macron megválasztása előtti években is folyamatosan sztrájkok, válság, munkanélküliség voltak napirenden, és Franciaországot sokan megreformálhatatlannak nevezték.
A vállakozók bíznak benne
De a gazdasági problémák miatt sokan alapvetően ma is reformpártiak, és változásokat szeretnének, fő vonalakban egyetértenek vele. Az ország makrogazdasági számai tavaly végre javultak, és máris csökkent a munkanélküliség. A vállalati beruházások több évtizedes csúcson vannak.
Ugyanakkor az elnököt jobbról is, balról is rengetegen támadják, és sok a szociális elégedetlenség. Sokan azt remélik, hogy a kezdeti reformok után, elnökségének második felében a szociális feszültségek kezelésére fog majd nagyobb figyelmet fordítani.
Jelez a francia index
A francia elnök gazdasági tevékenységét egyébként a tőzsde is visszaigazolja. A német DAX index például, pedig ott kevesebb a gazdasági probléma, az utóbbi egy évben 1,6 százalékkal ment fel (az Investing.com adatai szerint), a francia CAC 40 index viszont 2,5 százalékkal.
Ez az eltérés látszólag csekély, valójában sokkal nagyobb. A francia index ugyanis nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat, mint a német (és a magyar), csak az árfolyam változását. Az osztalékokkal is számoló CAC 40 Gross TR változat hozama 5,8 százalék volt egy év alatt, ez már jelentősebb differencia. Három év alatt pedig a DAX 10,1, a CAC 40 Gross TR pedig 20,0 százalékkal ment fel.
Kell még egy kis idő
A Reuters értékelése szerint egy év alatt Macron máris csökkentette az országa lemaradását Németországtól, és elhúzott a britektől és az olaszoktól. Meredeken nőtt az új vállalkozások száma, és a jól képzett munkaerőből máris hiány várható. A kritikusai szerint azonban ez nemcsak Macron, hanem elődje, Hollande intézkedéseinek is köszönhető, valamint a kontinensünkön tapasztalható általános fellendülésnek is.
A Reuters saját ábrakészletéből azt a következtetést vonja le, hogy bár látszanak Macron munkaerő-piaci intézkedéseinek első pozitív jelei, a változások még csekélyek és korai ezekből nagyobb következtetéseket levonni. Maga az elnök is azt mondta, hogy intézkedéseinek 18-24 hónap múltán látszanak majd az eredményei.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,48 pontos nyitás után emelkedett hétfő kora délutánig. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
