|
| Az Ararát, az örmények nemzeti hegye, ma a határ török oldalán fekszik. Fotó: Wikimedia Commons / Henri Nissen |
Népirtás sokszor volt a történelemben, messze nem ez volt az első eset. A Római Birodalom idején a kelet felől érkező, akkor barbárnak mondott népek esetenként egész nagy területek lakosságát irtották ki. A középkor legnagyobb népirtói aztán a mongolok voltak: a lakosságot sehol nem kímélték Eurázsia szerte, nálunk is megritkították az ország lakosságát. Később súlyos atrocitásokat követtek el a gyarmatosító nyugati hatalmak is (a törökök ezt szemükre is vetik).
Megtervezték
Az örmény eset volt viszont az első olyan, ahol egy állam szisztematikusan megtervezte egy nép üldözését. Nem közvetlen meggyilkolásuk zajlott a legtöbb esetben (persze ilyen is volt bőven), hanem elűzték őket lakhelyükről, a szíriai sivatagba hajtották őket, ahol a hőségtől, éhségtől, szomjúságtól haltak meg. Egyúttal ez volt az első 20. századi eset, melyet aztán számtalan hasonló követett különböző helyeken.
Azóta a legtöbb esetben az érintett országok mostani vezetői elismerték, hogy népirtás történt, és bizonyos fokú felelősséget vállalnak érte, és ezt ma már a nemzetközi közösség el is várja tőlük. Törökország viszont vonakodik elismerni, hogy népirtás történt volna.
Előzmények
De vajon mi vezetett a 20. század első ilyen eseményéhez? Az Oszmán Birodalom, amely 150 évig nekünk is annyi gondot okozott, immár évszázadok óta hanyatlott. Egy középkori maradvány volt, Európa beteg embere, ahogy akkor mondta róla a többi európai hatalom. Ugyanakkor pont az európai hatalmak tartották életben, mert féltek, hogy helyét az oroszok foglalják el a tengerszorosoknál.
Az első balkáni háborúban az törökök által uralt maradék európai területek is felszabadultak, már csak a közel-keleti arab részekre, valamint örmény és kurd területre terjedt ki a fennhatóságuk. Az oroszok, angolok, franciák már szemet vetettek ezekre a területekre is, így a törökök kétségbeesetten beléptek az 1. világháborúba a németek oldalán, amiben persze nem kis része volt a német ígéreteknek és biztatásnak.
Az oroszok a Kaukázustól délre fekvő részeken jól elpáholták őket, mire ők háborús veszélyként jelölték meg a keresztény örményeket, és akkor kezdődött meg az üldözésük. A háború sokáig tartott, még 3 év eltelt, mire az angolok és franciák legyőzték a törököket, és az ország megadta magát. Eddigre viszont már a mai Törökország területén alig maradtak örmények. Az elaggott oszmán állam is megdőlt, Kemál pasa, a későbbi Atatürk modern köztársaságot hozott létre, országát erősen nyugati irányba terelte.
Az áldozatok
Az örmény egy ősrégi nép, már Nagy Sándor hadjáratai idején ott éltek Anatólia északkeleti részében. Elsőként vették fel a kereszténységet 301-ben, utána egész a közelmúltig különböző birodalmak uralkodtak rajtuk: rómaiak, perzsák, bizánciak, majd az arabok, a szeldzsuk törökök és végül az oszmán törökök. Az Oszmán Birodalomban nem volt valami vidám a sorsuk, ezért amikor a hódító oroszok megjelentek, kisebbik rosszként tekintettek rájuk. Az oroszok el is foglalták a mai örmény területet (így legalább ők megmaradtak), de az európai hatalmak megakadályozták 1878-ban, hogy további örmény területek kerüljenek a törököktől az oroszokhoz.
Ezután jött az 1. világháború, a török hatóságok az oroszokkal szimpatizálónak, ezért veszélyesnek tekintették az örmény lakosságot, és hivatalosan erre alapozva háborús eseményként kezdték meg az örmények elüldözését lakhelyükről.
Az egykori szövetséges elismeri
Most a 100 éves évfordulón váratlan dolog történt: a németek is elismerték népirtásként az eseményt, és felelősségüket is vállalják a dologban, hisz Törökország akkori szövetségeseként, sőt ottani katonai tanácsadóik révén nem teljesen vétlenek az események menetében. Észlelték annak idején, mi történik, de nem akarták szövetségesüket ezzel piszkálni, mert féltek, hogy az tovább gyengül, esetleg megromlik a szövetségesi viszony, Törökország kidől, és akkor a délkeleti front összeomlik.
Törökország rossz néven veszi, ha valaki megteszi az elismerést, így ez most akár a német-török kapcsolatok megromlásához, sőt egyesek szerint akár a diplomáciai kapcsolatok megszakadásához is vezethet. Ez pedig elég súlyos következményekkel járna, mivel Németországban 3,5 millió török származású lakos él.
A magyar miniszterelnök Rómában négyszemközt tárgyalt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. 
