|
| Nigel Farage (MTI/EPA/Niggel Roddis) |
A hazai kormányzó párt központi lapja, a Magyar Idők, tegnap interjút közölt a Brexit élharcosával, Nigel Farage volt UKIP-pártvezérrel. Mint talán kevésbé közismert, a UKIP párt gyakorlatilag összeomlott a Brexitet követően.
Farage - aki egyben az európai integráció egy másik ellenségének, Trump elnöknak nagy barátja – most azt ajánlja a pártlapban a magyaroknak, hogy az Egyesült Királyság példáját követve lépjenek ki az EU-ból.
Maradj inkább otthon!
Botorság lenne feltételezni, hogy a fogadatlan prókátor Farage valaha is hallott volna a hazai honvédség siralmas állapotáról és hazánk törékeny regionális geopolitikai helyzetéről. De mi azért cserébe vessünk egy pillantást arra az országra, amely egyébként az EU teljes védelmi költségvetésének 25 százalékát költi el, és amely most a Brexittel megtapasztalhatja, hogy a béke mennyire törékeny portéka.
|
| Káncz Csaba |
Az angolok ezekben a hetekben jönnek rá arra, hogy az EU elsősorban egy politikai projekt, amelynek elsőrangú célja, hogy Európában még egyszer etnikai vagy felekezeti okok miatt ne törjön ki háború.
A Brexittel ugyanis az Egyesült Királyságnak rögtön három határa is újonnan megkérdőjeleződött. Egyrészt az ír-északír határ, másrészt a ciprusi brit katonai bázisok státusza, harmadrészt pedig ott van Gibraltár kérdése. Észak-Írországban ráadásul márciusban elvesztette többségét az unionista oldal a törvényhozásban, és a köztársaságpártiak, vagyis a két Írország egyesítését követelők újra nyeregben kerültek.
Mi több, május elején az uniós vezetők deklarációt fogadtak el arról, hogy elismernék a jövőben esetleg létrejövő egyesült Írországot. Ezt máris Kelet-Németország-klauzulaként emlegetik, arról rendelkezve, hogy ha bármikor a jövőben egyesül a két Írország, akkor az északi rész automatikusan az EU részévé válna.
Az ír kérdés
Skócia esetében három éve, még a függetlenségi népszavazás idején nagy vita zajlott arról, hogy a skótoknak, mint megszülető új államnak kellene-e majd kérniük a tagfelvételt, ha leválnak az Egyesült Királyságról. A deklaráció ezt a kanyart vágja le az írek megsegítésére, a légüres térbe való kerülés megakadályozására. Megjegyzendő, hpgy Észak-Írországban jelenleg nincs többségi akarat az egyesülésre, ám a britekhez hű unionisták körében is kimutatható egyfajta eddig nem tapasztalt önállósodási vágy. Ennek ellenére a másfél milliós közösség 60 százaléka jelenleg maradna brit zászló alatt.
Az indulatok azonban a napokban parázslani kezdtek Észak-Írországban. A június 8-i előrehozott választásokon megalázott miniszterelnök, Theresa May, most hatalmának megtartása érdekében egy „keményen jobboldali” északír-formációval, a DUP párttal tervezi a kormányzást. A DUP-t nem véletlenül nevezik „keményen jobboldalinak”, ugyanis történelmi kapcsolatok fűzik a London-párti paramilitáris csoportok vezetőihez. May kétségbeesett koalíciós ajánlata egy paramilitáris csoportokkal kollaboráló párt irányába egyben azt jelenti, hogy gyakorlatilag veszélybe sodorta az Észak-Ír Békefolyamatot.
Pedig Észak-Írországban a mai napig rendkívül törékeny a béke, amelyet számos, a szemben álló közösségeket elválasztó, úgynevezett „béke-vonal” is igazol. A pácba került brit miniszterelnök számára tehát a jelek szerint fontosabb volt a rövid távú politikai célszerűség, mint a hosszú távú nemzeti érdek.
Káncz Csaba jegyzete
Nagyokat ütnek. 
