KFIB-előrejelzés

2 százalék alá lassul a gazdasági növekedés

A 2014-es gazdasági növekedést támogató egyedi tényezők fokozatos kifutásával a GDP bővülésének üteme 2015-re 2,9 százalékra, majd a következő években 2 százalék alá mérséklődik a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) előrejelzése szerint.

A jegybank céljához ér az infláció

Romhányi Balázs, az intézet vezetője beszámolt arról is, hogy a mérséklődő olaj- és nyersanyagárak folyamatosan felülírják a KFIB 2015-ös éves átlagos inflációs várakozásait, legfrissebb előrejelzésükben idén a fogyasztói árak 0,2 százalékos csökkenésére számítanak, jövőre már 1,8 százalékos, 2017-ben pedig 2,9 százalékos inflációt várnak.

KFIB-előrejelzés

A belső kereslet élénkülése és a nominális árfolyam folyamatos gyengülése ugyan felfelé hajtja a hazai árakat, de az importcikkek mérséklődő inflációja, illetve a csökkenő nyersanyagárak ellensúlyozzák a hazai inflációs nyomást. A nyersanyagárak stabilizálódását követően arra lehet számítani, hogy az infláció fokozatosan emelkedni fog, majd a jegybanki cél közelében stabilizálódik - fűzte hozzá.

Megszorításra nem lesz szükség

KFIB-előrejelzés

A   maastrichti  egyenleg,  amely  a  pénzforgalmi  egyenlegen  felül  egyéb  korrekciós  tételeket  is figyelembe  vesz,  2015-ben a konvergencia programnak megfelelő -2,4 százalékos szinten várható, ezért  kiigazításra  nincs  szükség. Ugyanez  igaz  középtávon  is:  a  költségvetési  egyenleg  2019-ig gyakorlatilag a konvergencia programnak megfelelő pályán halad, szabad tartalékok azonban nem
állnak rendelkezésre - írja friss elemzésében a KFIB.

KFIB-előrejelzés

Az adósságráta a Budapest Bank megvásárlása miatt 2015-ben még a 2014 végi szinten marad, csökkenni  csak 2016után  kezd.  A  csökkenés  mértéke  2018-ig   nem haladja meg az évi 1 százalékpontot. A kivetítés a paksi beruházás érdemi megindulásával nem számol.

Milyen kockázatok vannak?

Az elemzés a rövid távú kockázatok közül kiemeli az EU-források lehívásának ütemét, a 2015 végén keletkező maradványok jövő évi elköltését, a járműexport fékeződését és a kamatlábak emelkedését.

Közép-és hosszú távú kockázatot jelent az EU-források felhasználásának alacsony hatékonysága, a Paks  II.  beruházás,  a  vállalati  beruházások  csökkenése,  a  versenyszférában foglalkoztatottak létszámának felülbecslése, a külföldön munkát vállalók létszámának alulbecslése, a potenciális GDP felülbecslése, és ezek következményeként a prociklikus költségvetési politika visszatérése - írják.

A két legnagyobb probléma: EU-függőség és a túlbecsült foglalkoztatottság

Az elemzés másik érdekes pontja szerint valami nagyon nem stimmel a munkaerő-felmérésekkel. A foglalkoztatottak létszámát a KSH elsődlegesen a Munkaerő-felmérés (MEF) keretében méri. A  MEF  melletti másik adatforrás az intézményi felmérés. A MEF és az intézményi adatsor közötti eltérés az elmúlt években jelentősen  és  trendszerűen  megnőtt:

Az eltérés 2014-ben már meghaladta a 200 ezer főt, miközben 2010-ben még kevesebb mint 50 ezer fő volt. Ezek alapján vagy a MEF vagy az intézményi felmérés (vagy akár mindkettő) komoly hibával ragadja meg az alkalmazottak létszámát. Mivel  a  külföldön  foglalkoztatottak  és  a  közmunkások  létszám-növekedésén  túl  a  MEF-ben kimutatott  foglalkoztatás-bővülés  döntő  része  az  alkalmazottak  körében  látszik,  ezért  a  fenti probléma alapvetően befolyásolja a gazdasági folyamatok értékelését - írják.