|
| KFIB-előrejelzés |
2 százalék alá lassul a gazdasági növekedés
A 2014-es gazdasági növekedést támogató egyedi tényezők fokozatos kifutásával a GDP bővülésének üteme 2015-re 2,9 százalékra, majd a következő években 2 százalék alá mérséklődik a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) előrejelzése szerint.
A jegybank céljához ér az infláció
Romhányi Balázs, az intézet vezetője beszámolt arról is, hogy a mérséklődő olaj- és nyersanyagárak folyamatosan felülírják a KFIB 2015-ös éves átlagos inflációs várakozásait, legfrissebb előrejelzésükben idén a fogyasztói árak 0,2 százalékos csökkenésére számítanak, jövőre már 1,8 százalékos, 2017-ben pedig 2,9 százalékos inflációt várnak.
|
| KFIB-előrejelzés |
A belső kereslet élénkülése és a nominális árfolyam folyamatos gyengülése ugyan felfelé hajtja a hazai árakat, de az importcikkek mérséklődő inflációja, illetve a csökkenő nyersanyagárak ellensúlyozzák a hazai inflációs nyomást. A nyersanyagárak stabilizálódását követően arra lehet számítani, hogy az infláció fokozatosan emelkedni fog, majd a jegybanki cél közelében stabilizálódik - fűzte hozzá.
Megszorításra nem lesz szükség
|
| KFIB-előrejelzés |
A maastrichti egyenleg, amely a pénzforgalmi egyenlegen felül egyéb korrekciós tételeket is figyelembe vesz, 2015-ben a konvergencia programnak megfelelő -2,4 százalékos szinten várható, ezért kiigazításra nincs szükség. Ugyanez igaz középtávon is: a költségvetési egyenleg 2019-ig gyakorlatilag a konvergencia programnak megfelelő pályán halad, szabad tartalékok azonban nem
állnak rendelkezésre - írja friss elemzésében a KFIB.
|
| KFIB-előrejelzés |
Az adósságráta a Budapest Bank megvásárlása miatt 2015-ben még a 2014 végi szinten marad, csökkenni csak 2016után kezd. A csökkenés mértéke 2018-ig nem haladja meg az évi 1 százalékpontot. A kivetítés a paksi beruházás érdemi megindulásával nem számol.
Milyen kockázatok vannak?
Az elemzés a rövid távú kockázatok közül kiemeli az EU-források lehívásának ütemét, a 2015 végén keletkező maradványok jövő évi elköltését, a járműexport fékeződését és a kamatlábak emelkedését.
Közép-és hosszú távú kockázatot jelent az EU-források felhasználásának alacsony hatékonysága, a Paks II. beruházás, a vállalati beruházások csökkenése, a versenyszférában foglalkoztatottak létszámának felülbecslése, a külföldön munkát vállalók létszámának alulbecslése, a potenciális GDP felülbecslése, és ezek következményeként a prociklikus költségvetési politika visszatérése - írják.
A két legnagyobb probléma: EU-függőség és a túlbecsült foglalkoztatottság
Az elemzés másik érdekes pontja szerint valami nagyon nem stimmel a munkaerő-felmérésekkel. A foglalkoztatottak létszámát a KSH elsődlegesen a Munkaerő-felmérés (MEF) keretében méri. A MEF melletti másik adatforrás az intézményi felmérés. A MEF és az intézményi adatsor közötti eltérés az elmúlt években jelentősen és trendszerűen megnőtt:
Az eltérés 2014-ben már meghaladta a 200 ezer főt, miközben 2010-ben még kevesebb mint 50 ezer fő volt. Ezek alapján vagy a MEF vagy az intézményi felmérés (vagy akár mindkettő) komoly hibával ragadja meg az alkalmazottak létszámát. Mivel a külföldön foglalkoztatottak és a közmunkások létszám-növekedésén túl a MEF-ben kimutatott foglalkoztatás-bővülés döntő része az alkalmazottak körében látszik, ezért a fenti probléma alapvetően befolyásolja a gazdasági folyamatok értékelését - írják.
Többször történt már hasonló.
