Az Oxfam az élelmezési világnaphoz időzítve elkészült jelentésében felszólította a világ országait, hogy ugyanakkora elszántsággal küzdjenek a nyomor és a szegénység ellen, mint ahogy a pénzügyi válság következményeit igyekeznek elhárítani.
A humanitárius szervezet rámutatott: az élelmiszerárak emelkedésével elsősorban nem a termelők jövedelme nőtt meg, hanem az élelmiszeripari nagyvállalatok haszna. Emiatt a harmadik világban továbbra is sok gazdálkodó kényszerül arra, hogy vidékről beköltözzön a városba, növelve a nyomornegyedekben élők számát.
"A sok országban követett helytelen mezőgazdasági politika szakmai tanácsok híján, tisztességtelen kereskedelmi szabályokkal párosulva olyan helyzetet teremtett, amelyben a nagykereskedők és a szupermarketek profitálnak az árak emelkedéséből, míg a kistermelők és a fogyasztók csak veszítenek" - hangoztatta Barbara Stocking, az Oxfam vezetője.
Kambodzsában, ahol minden második embernek a rizs a fő tápláléka, tavaly év elejétől idén áprilisig megkétszereződött a rizs ára. Szomáliában ugyanezen idő alatt 300 százalékkal nőtt a búza ára, míg Afrika déli részén 40-65 százalékkal lett drágább a kukorica, végképp ellehetetlenítve azokat, akik napi kevesebb mint két dollárból tengődnek.
Az Oxfam megdöbbenését fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség nem képes összehangolt választ adni az élelmiszerválságra; a szervezet szerint az ENSZ játszhatna ebben központi szerepet. Az idén Rómában rendezett rendkívüli donorkonferencián a részvevők által felajánlott 12,3 milliárd dollárnyi segélyből eddig alig több mint egymilliárdot fizettek ki ténylegesen.
Fogyjon és mentsen éhezőket!
A válságnál is lesz nagyobb probléma
Minden ötödik magyar gyerek szegénységben él
MTI