| A békásmegyeri lakótelep panelházai, mögötte közvetlenül a Róka-hegy, a háttérben a Hármashatárhegy 2018. szeptember 27-én. MTI Fotó: Mohai Balázs |
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
A budapesti lakáspiac különös részét alkotják a panelek. Az évtizedeken át lenézett ingatlantípus megítélése az utóbbi néhány évben nagyot változott: ma már népszerű lehetőséget jelentenek nemcsak az otthont kereső vásárlók, hanem a befektetők számára is. A lakótelepi ingatlanok leginkább azért jöttek divatba, mert a lakáskeresők a magas árak miatt kényszerűségből a téglalakásokhoz képest jellemzően olcsóbb panelek felé fordultak. Ugyanakkor a felújítások és az egyre szélesebb körben elérhető műszaki megoldások (például hőszigetelés és légkondicionálás) is sokat javítottak a házgyári elemekből épült tömbök megítélésén.
A megélénkült kereslet a panelek árát is jócskán felverte, így aztán kérdés, hogy a téglaépületekhez viszonyított olcsóságuk megmaradt-e.
Ha a budapesti lakáspiac egészét nézzük, általában véve azt mondhatjuk, hogy igen. A fővárosi panellakások átlagos négyzetméterára 2008 és 2017 között mindvégig 25-30 százalékkal maradt el a többi társasházi lakástípuséhoz képest, vagyis
a panellakások négyzetmétere általában a téglalakások körében jellemző ár háromnegyedét éri.
Tehát az ingatlanpiac 2008 és 2013 közötti lejtmenete és az azt követő felívelése sem befolyásolta a panel- és a téglalakások fajlagos árainak egymáshoz viszonyított arányát.
Az egyes kerületek között azonban érdekes különbségek vannak. Mivel egy-egy év átlagárait néhány szélsőségesen olcsó vagy drága lakás eladása is nagyban befolyásolhatja, a következőkben már kétéves átlagokkal számolok, és csak azokat a kerületeket veszem figyelembe, amelyekben minden 2008 és 2017 közötti évben volt annyi lakáseladás, amennyiből a KSH már tudott átlagos négyzetméterárakat számolni*.
Az árrések alakulásában is komoly különbségek vannak a kerületek között. Az IV., X. és XXI. kerületekben a panellakások átlagos négyzetméterára az ottani téglalakásokhoz képest csak pár százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált tíz évben. Ráadásul ezek a különbségek fokozatosan olvadtak, 2016-17-re már csak alig került kevesebbe egy lakótelepi lakás egy hasonló méretű téglaépületi ingatlanhoz képest. A másik véglet a III. kerület: itt messze elmarad a panellakások négyzetméterének értéke a többi társasházi ingatlantól, sőt, egyre szélesebbre nyílik az olló a két ingatlantípus árai között.
A részben a belvárosban, egymás szomszédságában fekvő VIII. és IX. kerületek bár sok szempontból nagyon hasonlók – bizonyos részeik igencsak ki vannak téve a szlömösödésnek, aminek ellenében élénk városrehabilitáció zajlik –, mégis ellentétes folyamat játszódott le: az előbbiben a panelek árai egyre közelebb kerültek a téglalakásokéihoz, míg az utóbbi esetében pont fordítva, a téglalakások húznak el mindinkább a lakótelepi ingatlanoktól.
Igaz, a józsefvárosi panellakások jórészt valóban a belváros szélén állnak, ráadásul a közvetlen környezetükben számos városfejlesztési projekt lezajlott, miközben a környező téglaházak állapota sok esetben finoman szólva kifogásolható. Ehhez képest a IX. kerületben a paneltömbök valamivel kijjebb esnek, és a Középső-Ferencváros nagykörúthoz közelebbi, téglaházakkal teleépített környékén évről évre egyre nagyobb részt érintett a környék rehabilitációja.
Nem példa nélküli Magyarországon, hogy a panellakások árszintje vetekedjen a téglalakásokéval. A KSH lakáspiaci statisztikái* szerint a dunántúli régiókban és Észak-Alföldön utolérték, sőt, meg is haladták a panelek négyzetméterárai a téglaépítésű társasházakban lévő lakásokét. Az ingatlanpiac elmúlt három évben tapasztalt felfutásával a Nyugat-Dunántúlt leszámítva minden régióban csökkent a panelek relatív olcsósága.
Fontos megjegyezni, hogy ebben a cikkben csak a négyzetméterárakkal foglalkoztam. A panellakások mérete eleve szűk skálán mozog, és jellemzően viszonylag kicsi, de praktikus elosztású ingatlanok, így egy darabig még akkor is megfizethetőbbek lehetnek a téglaépítésű házakban lévő lakásokhoz képest, ha a fajlagos áruk azoknál magasabbra emelkedik. Jól látszik ez az átlagos lakásméreteken is: a tavaly értékesített panellakások átlagos mérete 51, míg a téglalakásoké 56 négyzetméter volt az országban, míg Budapesten 50, illetve 55 négyzetméter. Ennek nyomán az eladott lakások átlagárai mindenütt magasabbak voltak a téglaépítésű ingatlanok esetében a panelépítményekhez képest, még ott is, ahol a panellakások fajlagosan már egyáltalán nem olcsóbbak.
(G7)
