BUX
34 985.42
-0.34%
-118.00
OTP
10 240.00
+0.39%
+40.00
MOL
1 762.00
-1.78%
-32.00
RICHTER
6 945.00
-0.36%
-25.00
MTELEKOM
372.00
+0.27%
+1.00
 
TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2019. június 21. 06:10

Miközben az uniós tagállamok és pártok az EU vezető posztjairól alkudoznak, a britek már azzal vannak elfoglalva, hogy ki vezesse ki őket az európai közösségből. Tegnap estére kiderült, hogy Nagy-Britannia következő miniszterelnökét Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. A végső döntést a Konzervatív Párt tagsága hozza majd meg. Ezúttal a fő esélyest, a Brexit-párti Boris Johnsont mutatjuk be.

Boris Johnson egy londoni sajtótájékoztatón 2019. június 12-én. EPA/NEIL HALL

Boris Johnson egykori és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának tegnapi fordulói után.

Fölényben Johnson

A legutolsó körben – ahogy korábban is – Johnson kapta a legtöbb szavazatot (160-at), megelőzve Huntot (77) és Michael Gove környezetvédelmi minisztert (75). A volt külügyminiszterre minden körben többen szavaztak: az első fordulóban 114, a másodikban 126, a harmadikban 143, a negyedikben 157 konzervatív parlamenti képviselő támogatta.

Mindez azt jelenti, hogy a párt új vezérét – és egyben Nagy-Britannia (vagy ha úgy tetszik, az Egyesült Királyság) következő miniszterelnökét – Boris Johnsonnak vagy Jeremy Huntnak fogják hívni. Kettejük közül a párt 160 ezres tagsága választ majd levélszavazás útján. A voksolás jövő héten kezdődik, a győztes a július 22-i héten veheti át a pártvezetői, majd pedig a kormányfői tisztséget.

De mit érdemes tudni Boris Johnsonról? Ki ő, mit csinált eddig, és mi várható tőle?

Ókori drámákon csiszolódott

A politikus-újságíró-történész a Brexit-párti tábor egyik meghatározó alakja: jelentős szerepe van abban, hogy a britek szűk többséggel ugyan, de az EU-ból való kilépésre szavaztak 2016 júniusában. Alapvetően konzervatív, eurószkeptikus politikus, ugyanakkor bizonyos területeken ( gazdaság, egyes társadalmi kérdések) liberális elveket vall.

1964-ben született New Yorkban brit szülők gyermekeként, de családja néhány hónappal később hazaköltözött, így ő már Angliában nőtt fel. Elitiskolákban végzett – Eton College, Belliol College (Oxford) –, ahol ókori  irodalomra és filozófiára specializálódott. Eközben aktívan részt vett a közösségi életben, és hamar ismertségre tett szert.

Tanulmányai után politikai újságírónak állt: konzervatív lapoknál (Times, Daily Telegraph, Spectator) dolgozott, a Telegraphban még ma is rendszeresen jelennek meg írásai. Színes, választékos, egyedi stílusban ír, cikkei ugyanakkor számos esetben keltettek megbotránkozást – személye megosztja a közvéleményt.

Ugrás a nagypolitikába

Az országos politikába a kétezres években folyt bele komolyabban. 2001-ben parlamenti képviselővé választották a Konzervatív Párt színeiben, 2005-ben ismét nyert, majd oktatási miniszter lett David Cameron későbbi konzervatív kormányfő árnyékkabinetjében.

Az átütő sikert a 2008-as év hozta el számára, amikor London főpolgármesterévé választották a baloldal jelöltjével, Ken Livingstone-nal (Vörös Ken) szemben. 2012-ben megint bizalmat szavaztak neki a londoniak, tehát összesen nyolc évig irányíthatta a világvárost.

Kampány a Brexit mellett

2015-ben ismét parlamenti képviselő, 2016-ban pedig a Vote Leave (Szavazz a kilépésre) kampány egyik vezéralakja lett. Arra biztatta a briteket, hogy a 2016 júniusi referendumon voksoljanak az EU-tagság megszüntetése mellett.

A nevéhez fűződik az a kampányszlogen, miszerint az Egyesült Királyság heti 350 millió fontot küld az EU-nak (tehát ennyibe kerül az uniós tagság). Már a népszavazás előtt kiderült, hogy ez az állítás ebben a formában hamis: a nettó összeg ennél jóval kevesebb. (Háttéranyagunk a témában:  Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát.)

A referendumon végül a Brexit-pártiak győztek, így David Cameron kormányfőnek távoznia kellett a hatalomból. Utódjaként Johnson is szóba jött, ekkor azonban még nem mérettette meg magát. Az új kormányfő Theresa May lett, Johnson pedig a külügyminiszteri posztot kapta meg.

Két év múlva, 2018 nyarán azonban lemondott, mivel nem értett egyet May Brexit-stratégiájával és a körvonalazódó kilépési megállapodással. Szerinte a miniszterelnök túl engedékeny volt Brüsszellel szemben, és nem volt képes megfelelően érvényesíteni a brit érdekeket.

Októberig kilépne

Az euroszkeptikus politikus úgy véli: az EU és a brit kormány között létrejött megállapodás rossz Nagy-Britanniára nézve, ezért azt továbbra sem szabad elfogadnia a brit parlamentnek. Világossá tette azt is, hogy a legújabb határidőig, idén október 31-ig mindenképp ki akarja léptetni országát az EU-ból – akár megállapodás nélkül is.

Ahhoz, hogy jó megállapodást érjünk el, fel kell készülnünk a no dealre

– mondta a BBC szerint. Elismerte ugyanakkor, hogy utóbbi forgatókönyv megvalósulása esetén lenne „némi fennakadás”. (Az elemzőintézetek többsége ennél súlyosabb következményekkel, jelentős gazdasági károkkal számol – a szerk.)

A konzervatív jelöltek közötti televíziós vitában azt mondta: senki nem akar rendezetlen Brexitet, de az a helyes, ha erre a lehetőségre is felkészülnek. Utalt arra, hogy a kilépésre eredetileg kitűzött március végi határidőt már elszalasztották, és a közvélemény nem venné jó néven, ha újabb halasztással kellene szembesülnie.

Brexit minden áron

A brit Konzervatív Párt tagsága, amely kimondja majd a döntő szót, hozzá hasonlóan elkötelezett Brexit-párti. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov friss felméréséből  például kiderül: a párttagok háromötöde a gazdasági károkat és akár az ország felbomlását (Skócia kiválása, Észak-Írország elszakadása) is bevállalná annak érdekében, hogy elhagyhassák végre az EU-t.

A tagság több mint négyötöde pedig olyan új vezetőt szeretne a párt élére, aki a népszavazáson a kilépésre voksolt, továbbra is a Brexit híve, és akár megállapodás nélkül is hajlandó kivezetni az országot az EU-ból. Ezeknek a feltételeknek Johnson egytől egyig megfelel.

(A másik állva maradt jelöltet, Jeremy Huntot jövő héten mutatjuk be.)

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság Vírus: több hónapos rekordok dőlnek meg Dél-Európában
Wéber Balázs | 2020. augusztus 6. 09:33
Franciaországban és Spanyolországban több hónapos, Görögországban több hetes fertőzöttségi rekordokat jegyeztek fel, Romániában szintén jelentős növekedést mértek. 
Makro / Külgazdaság Brüsszel behódolt a pálinkaszabadság előtt
MTI | 2020. augusztus 6. 08:59
Irányelv lett a hungarikumból.
Makro / Külgazdaság Az üldözött keresztények megsegítésére létrehozott kasszából támogatjuk Bejrútot
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 6. 07:55
Egymillió eurót ad a kormány a bajba jutott libanoniaknak.
Makro / Külgazdaság Nem lesz könnyű hazajönni a besárgult Spanyolországból
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 6. 06:33
Rosszabb esetben karantén és tesztek várnak a nyaralásból érkezőkre.
Makro / Külgazdaság Kiszámolták: annyit ér most a nyugdíj, mint 2010-ben
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 5. 20:01
Az átlagfizetésből élők életszínvonala sokat javult az elmúlt 10 évben, ellenben a minimálbér vásárlóereje vajmi keveset változott, az inflációhoz kötött nyugdíjemelés pedig láthatóan csődöt mondott.
Makro / Külgazdaság Eldőlt: a lengyel gyerekek már visszatérhetnek az iskolákba
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 5. 16:43
És maszkot sem kell hordaniuk.  
Makro / Külgazdaság Nem akárki lesz az új angol kémfőnök – Sztálin ügynökének árulása
Káncz Csaba | 2020. augusztus 5. 15:03
Tapasztalt ügynök veszi át az angol hírszerzés vezetését. De ki buktatta le a legkalandosabb sorsú angol ügynököt Magyarországon? Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Rossz hír a szomszédból: 1300 fertőzött, 41 halott egyetlen nap alatt
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 5. 14:40
Romániában kiugróan sok koronavírusos beteg halt meg az elmúlt 24 órában, az aktív esetek száma pedig már meghaladja a 25 ezret.   
Makro / Külgazdaság Nem dobta meg a boltok forgalmát a korlátozások eltörlése
MTI | 2020. augusztus 5. 10:08
Ugyanazt hozta az idei június, mint a tavalyi.
Makro / Külgazdaság Totális maszkszigor jöhet Párizsban – baseball ütőkkel verték meg a maszk viselését kérő férfit
Wéber Balázs | 2020. augusztus 5. 09:47
A francia főváros polgármestere a szabadban is kötelezővé tenné a védőmaszkot a járvány kiújulásának megakadályozása érdekében. Franciaországban több alkalommal is súlyos erőszakba torkolltak a maszkviselés hiánya miatt kitört viták.
hírlevél