Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát
Boris Johnson a brit kormányfői poszt toronymagas esélyese, egy most induló bírósági eljárás azonban romba döntheti álmait. A vád szerint a Brexit-párti politikus a 2016-os népszavazás előtti kampányban átverte a választókat, amikor azt állította: az EU-tagság heti 350 millió fontba kerül a briteknek. Johnson szerint az eljárással a Brexitet akarják kinyírni. De mennyi a valóságalapja az ellene felhozott vádnak?
![]() |
Boris Johnson a 2016-os népszavazás előtti kampányban. Forrás: ITV/Reuters |
Bíróság elé kell állnia Boris Johnsonnak – derült ki Margot Coleman kerületi bíró a héten publikált döntéséből. A volt brit külügyminiszter a keményvonalas Brexit-tábor egyik vezető alakja és egyben a brit kormányfői poszt első számú várományosa.
Az eljárást egy magánvádló, Marcus Ball kezdeményezte Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. A vád szerint a politikus közhivatalt betöltő személy általi visszaélést követett el londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kijelentéseivel.
A 350 milliós mondat
Ezek közül a legvitatottabb – és egyben az eljárás fő elemét – képező állítás az, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül az EU-tagság.
Ez a mondat volt a Johnson által vezetett kilépéspártiak egyik fő üzenete az EU-tagságról szóló népszavazás előtti kampányban, és ez a felirat szerepelt akkori kampánybuszának oldalán is azzal kiegészítve, hogy az összeget inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre kellene költeni.
A 2016 júniusi népszavazáson a Brexit-pártiak győztek – a résztvevők 52 százaléka voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság távozzon az EU-ból –, ezért 2017 márciusában megkezdődött a kilépési folyamat. Ez azonban a mai napig nem zárult le, mivel a brit kormány és az EU között létrejött kilépési megállapodást a brit parlament elutasította. Emiatt múlt héten június 7-i hatállyal lemondott posztjáról Theresa May miniszterelnök.
Eddig úgy nézett ki, hogy Johnson lehet az utódja, a mostani eljárás azonban keresztülhúzhatja a terveit.
Arcátlan hazugság...
De ki az a Marcus Ball, aki most robbantotta a bombát? A Financial Times szerint egy EU-párti aktivistáról van szó, akinek Brexit Justice nevű mozgalma már több mint 236 ezer fontot kalapozott össze az eljárás költségeinek fedezésére.
„Az eljárás nem a Brexit megakadályozását vagy késleltetését célozza. De ha a politikusok hazudnak, az a demokrácia halálát jelenti”
- mondta Ball jogi képviselője a bírósági meghallgatáson. Emlékeztetett arra, hogy a vád szerint Johnson több alkalommal hazudott és félrevezette a brit közvéleményt az EU-tagság kárára:
„Ha valaki hazudik a hazai és nemzetközi platformokon, akkor aláássa a politikába vetett bizalmat.”
... vagy politikai merénylet?
Johnson ügyvédei viszont azt hangoztatták, hogy Ballt politikai indítékok vezérlik, és valójában a Brexitet akarja megakadályozni.
„Az eljárás egy politikailag motivált kísérlet a Brexit visszafordítására és az emberek akaratának megsemmisítésére”
- idézte a brit lap Johnson bizalmasait. Jacob-Rees Mogg keményvonalas kilépés párti politikus szintén úgy véli, hogy nem szabadna a bíróságot „politikai célokra” felhasználni, és ez veszélyes precedenst teremt.
350 millió, de nem úgy
A mondat, amely miatt most bíróság elé citálták a konzervatív politikust, pontosan így szólt:
„Hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak.”
Ez az adat a brit államkincstár becslésén alapszik: eszerint az Egyesült Királyság 2015-ben bruttó 17,8 milliárd fonttal járult hozzá az EU költségvetéséhez. Ez egy hétre vetítve valóban 350 millió fontot jelent.
A Guardian szerint azonban szó sincs küldésről. A jelzett összeg ugyanis soha nem hagyja (és nem is hagyta) el hetente az Egyesült Királyságot, és így nem is érkezhet meg Brüsszelbe:
„Ez az éves összeg csupán hipotetikus. Margaret Thatcher ugyanis 1984-ben kialkudott egy engedményt, amelynek köszönhetően az Egyesült Királyságnak jóval kevesebbet kell befizetnie az EU közös büdzséjébe a tagállamoktól általában elvárt összegnél, a nemzeti GDP egy százalékánál”
A brit államkincstár szerint ez az engedmény 2015-ben 4,9 milliárd font volt. Ha ezt kivonjuk a 17,8 milliárdból, akkor 12,9 milliárdot, azaz heti 248 millió fontot kapunk.
Nettóban csak 136 millió
Ian Begg, a London School of Economics professzora szerint a kedvezményt még a kifizetések előtt érvényesítik, tehát hamis az az állítás, miszerint Nagy-Britannia heti „350 millió fontot küld” az EU-nak.
A britek által fizetett nettó összeg valójában 136 millió font hetente, kevesebb mint a kampányban említett szám 40 százaléka. Ez úgy jön ki, hogy a 17,8 milliárdos bruttó összegből levonjuk a kedvezményt, valamint a kifizetett, de visszakapott összeget, 5,8 milliárd eurót (ez a briteknek jár összes uniós pénz).
Ha a kilépés pártiak azt írták volna, hogy „Nagy-Britannia 248 milliót küld hetente” Brüsszelnek vagy ”bruttó 350 milliót” fizet, az még elment volna; a "hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak” kijelentés viszont hazugság, vonta le a következtetést a Guardian 2016. június 10-én, tehát néhány héttel a sorsdöntő népszavazás előtt megjelent cikkében.
Júniusban indul a választás
Az egyelőre kérdés, hogy mennyiben rontja Johnson miniszterelnöki esélyeit a most induló bírósági eljárás. Korábbi hírek szerint a Konzervatív Párt tagsága körében ő a legnépszerűbb, és a nagy londoni fogadóirodák is őt tartják abszolút esélyesnek. A pártban június 10-én kezdődik az utódválasztás.
Címlapon
Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak

Már az online játékok gyártói, a nagy multinacionális cégek is egyre komolyabban veszik a veszélyt, ami a gyerekekre leselkedik a virtuális térben.
- Már megint csődbe ment egy bank
- Mi fog megölni? A pálinka, vagy a zsír?
- Mély válságban a muszlim világ, ki bontaná a gyűlölet falát?
- Betiltanák a Huawei-t? Valami jól feltolhatja az árfolyamokat hétfőn
- Már a Microsoft és a Facebook is gátat vetne az online gyerekmolesztálásnak
- Az Orbán-kormány a sportakadémiákat nyomatja
- Csonka családok: kinek kedvez a családtámogatási rendszer?
- Vigyázz, új vasúti menetrend lépett életbe
- Az étel, ami történetet mesél, és kapcsolatot teremt
További cikkek
-
Már megint csődbe ment egy bank
A kormány és az ellenzéki pártok közös bizottságának felállítását javasolta Matteo Salvini. Tovább
-
Mély válságban a muszlim világ, ki bontaná a gyűlölet falát?
Indiától Kínáig és Izraeltől Európáig a muszlim szélsőségesek cselekedetei ráirányították a figyelmet magára az iszlám vallás tanításaira. A muszlim államok vezetői is érzik, hogy vihar érlelődik közöttük és modern, szekuláris világ között. Ezért december 19 és 21 között a török elnök, a katari emír, az indonéziai elnök, a pakisztáni miniszterelnök és 52 ország 450 muszlim gondolkodója összegyűlik a maláj fővárosban ennek megtárgyalására. Káncz Csaba jegyzete Tovább
-
Van aki ellenáll az oroszok legédesebb fegyverének
A PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 2022 után már nem vesz földgázt a Gazprom orosz gázipari vállalattól, az energiahordozót Norvégiából, az euróövezetből, az Egyesült Államokból és Katarból szerzi majd be. Tovább
-
Az eltévedt lovas – a Magyar Honvédség a ködben
Magyar katonai doktrína hiányában nincs mérce, ami alapján mérni lehetne, hogy hol is tartunk, merre kell fejlődni, mit kell hatékonyabbá tenni? Márpedig a jelenlegi elavult rendszer újra-felfegyverzése nem emeli a magyar védelmi képességet a 21. század követelményeinek szintjére. Jegyzet. Tovább
-
Tényleg meghülyültek a britek? És mi a titka Boris Johnsonnak? A hét sztorija
Elsöprő fölénnyel nyerte a Konzervatív Párt az előrehozott parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban, ezért az ország szinte biztosan kilép majd az EU-ból. De most csúnya populisták győztek vagy bátor szabadságharcosok? Tényleg hülyék a britek vagy csak mások nem bírják elfogadni a külön utas politikát? És miért lett ekkora sztár Boris Johnsonból? Videókommentár. Tovább
-
Milliárdokat focizott össze magának a Fradi
Hogy anyagilag mennyire jövedelmező kijutni az európai porondra a hazai csapatoknak, akkor derül ki igazán, ha néha-néha valamelyik NBI-es gárda főtáblára focizza magát. Tovább
-
Csak félig örült Orbán Viktor a brüsszeli klíma-megállapodásnak
Nem győztünk, de esélyt teremtettünk a későbbi győzelemre – így foglalta össze Orbán Viktor miniszterelnök a ma zárult EU-csúcs fejleményeit klímavédelem ügyében. Brüsszelben az uniós tagállamok vezetői – köztük a magyar kormányfő – megállapodtak abban, hogy Európának 2050-re karbonsemlegessé kell válnia. Az egyetlen ellenkező Lengyelország volt. A csúcson szó volt a Brexitről is. Tovább
-
Bejelentették az amerikai-kínai megállapodást
Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Kína vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, az Egyesült Államok pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot. Tovább
-
A skótok inkább Nagy-Britanniából lépnének ki, nem az EU-ból
A brit parlamenti választáson a skótok elsöprő többsége kinyilvánította, hogy az Európai Unióban akar maradni - mondta péntek délután Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Tovább
-
Jobban a pénzváltók körmére nézne az MNB
Ez is a része az új, 2025-ig szóló felügyeleti stratégiájának. Tovább
-
Hektikus tendencia: hogy áll a magyar építőipar?
Idén októberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 20,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Tovább
-
EU-csúcs: megállapodtak a klímacélról, mégsincs teljes egyetértés
Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodásra jutottak annak érdekében, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon. Tovább
-
A párizsi klímaegyezmény halott – interjú Dorosz Dávid főpolgármester-helyettessel
Az igazi problémát a végtelenül igazságtalan, neoliberális kapitalizmus modellje jelenti. Tovább
-
Johnson: én nem akartam decemberi választást, de történelmi jelentőségű lett
A konzervatívok a pénteken kora reggelig beérkezett eredmények szerint elérték az abszolút többséghez minimálisan szükséges alsóházi mandátumszámot, de a prognózis ennél is jóval nagyobb tory többséget valószínűsít. Tovább
-
Fordulat jöhet a kereskedelmi háborúban: Trumpék kitaláltak valamit
Washington és Peking közel áll egy korlátozott kereskedelmi egyezmény megkötéséhez. Tovább
-
Történelmi győzelmet aratott Boris Johnson, megvalósulhat a Brexit
Boris Johnson kormányfő pártjának kényelmes többsége lesz a parlament alsóházában. Mindez azt jelenti, hogy január végéig valóban megvalósulhat a Brexit. Tovább
-
Nyakunkon a technológiai hidegháború?
Egyre közelebbinek tűnik az internet kettéhasadása a két nagyhatalom által ellenőrzött területekre. Tovább
-
Kiderült, hogy mennyibe került a forint bankjegyek cseréje
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) négy-öt milliárd forintot költött rá. Tovább
-
A jövő évre csúszhat a kórházak adósságának rendezésére
Időről időre óriási adósságot halmoznak fel a korházak, most ismét fojtogató ennek a szintje. Gyulyás Gergely ennek rendezéséről azt mondta, hogy csomagban vizsgálja a kérdést a kormány. Tovább
-
Gyulyás Gergely lesöpörte a szochó-módosítását
Elakadhatnak a jövő évi bértárgyalások, Gulyás Gergely szerint nincs elég idő a szochó-módosítás előkészítésére. Tovább

Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente