Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát
Boris Johnson a brit kormányfői poszt toronymagas esélyese, egy most induló bírósági eljárás azonban romba döntheti álmait. A vád szerint a Brexit-párti politikus a 2016-os népszavazás előtti kampányban átverte a választókat, amikor azt állította: az EU-tagság heti 350 millió fontba kerül a briteknek. Johnson szerint az eljárással a Brexitet akarják kinyírni. De mennyi a valóságalapja az ellene felhozott vádnak?
 |
| Boris Johnson a 2016-os népszavazás előtti kampányban. Forrás: ITV/Reuters |
Bíróság elé kell állnia Boris Johnsonnak – derült ki Margot Coleman kerületi bíró a héten publikált döntéséből. A volt brit külügyminiszter a keményvonalas Brexit-tábor egyik vezető alakja és egyben a brit kormányfői poszt első számú várományosa.
Az eljárást egy magánvádló, Marcus Ball kezdeményezte Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. A vád szerint a politikus közhivatalt betöltő személy általi visszaélést követett el londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kijelentéseivel.
A 350 milliós mondat
Ezek közül a legvitatottabb – és egyben az eljárás fő elemét – képező állítás az, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül az EU-tagság.
Ez a mondat volt a Johnson által vezetett kilépéspártiak egyik fő üzenete az EU-tagságról szóló népszavazás előtti kampányban, és ez a felirat szerepelt akkori kampánybuszának oldalán is azzal kiegészítve, hogy az összeget inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre kellene költeni.
A 2016 júniusi népszavazáson a Brexit-pártiak győztek – a résztvevők 52 százaléka voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság távozzon az EU-ból –, ezért 2017 márciusában megkezdődött a kilépési folyamat. Ez azonban a mai napig nem zárult le, mivel a brit kormány és az EU között létrejött kilépési megállapodást a brit parlament elutasította. Emiatt múlt héten június 7-i hatállyal lemondott posztjáról Theresa May miniszterelnök.
Eddig úgy nézett ki, hogy Johnson lehet az utódja, a mostani eljárás azonban keresztülhúzhatja a terveit.
Arcátlan hazugság...
De ki az a Marcus Ball, aki most robbantotta a bombát? A Financial Times szerint egy EU-párti aktivistáról van szó, akinek Brexit Justice nevű mozgalma már több mint 236 ezer fontot kalapozott össze az eljárás költségeinek fedezésére.
„Az eljárás nem a Brexit megakadályozását vagy késleltetését célozza. De ha a politikusok hazudnak, az a demokrácia halálát jelenti”
- mondta Ball jogi képviselője a bírósági meghallgatáson. Emlékeztetett arra, hogy a vád szerint Johnson több alkalommal hazudott és félrevezette a brit közvéleményt az EU-tagság kárára:
„Ha valaki hazudik a hazai és nemzetközi platformokon, akkor aláássa a politikába vetett bizalmat.”
... vagy politikai merénylet?
Johnson ügyvédei viszont azt hangoztatták, hogy Ballt politikai indítékok vezérlik, és valójában a Brexitet akarja megakadályozni.
„Az eljárás egy politikailag motivált kísérlet a Brexit visszafordítására és az emberek akaratának megsemmisítésére”
- idézte a brit lap Johnson bizalmasait. Jacob-Rees Mogg keményvonalas kilépés párti politikus szintén úgy véli, hogy nem szabadna a bíróságot „politikai célokra” felhasználni, és ez veszélyes precedenst teremt.
350 millió, de nem úgy
A mondat, amely miatt most bíróság elé citálták a konzervatív politikust, pontosan így szólt:
„Hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak.”
Ez az adat a brit államkincstár becslésén alapszik: eszerint az Egyesült Királyság 2015-ben bruttó 17,8 milliárd fonttal járult hozzá az EU költségvetéséhez. Ez egy hétre vetítve valóban 350 millió fontot jelent.
A Guardian szerint azonban szó sincs küldésről. A jelzett összeg ugyanis soha nem hagyja (és nem is hagyta) el hetente az Egyesült Királyságot, és így nem is érkezhet meg Brüsszelbe:
„Ez az éves összeg csupán hipotetikus. Margaret Thatcher ugyanis 1984-ben kialkudott egy engedményt, amelynek köszönhetően az Egyesült Királyságnak jóval kevesebbet kell befizetnie az EU közös büdzséjébe a tagállamoktól általában elvárt összegnél, a nemzeti GDP egy százalékánál”
A brit államkincstár szerint ez az engedmény 2015-ben 4,9 milliárd font volt. Ha ezt kivonjuk a 17,8 milliárdból, akkor 12,9 milliárdot, azaz heti 248 millió fontot kapunk.
Nettóban csak 136 millió
Ian Begg, a London School of Economics professzora szerint a kedvezményt még a kifizetések előtt érvényesítik, tehát hamis az az állítás, miszerint Nagy-Britannia heti „350 millió fontot küld” az EU-nak.
A britek által fizetett nettó összeg valójában 136 millió font hetente, kevesebb mint a kampányban említett szám 40 százaléka. Ez úgy jön ki, hogy a 17,8 milliárdos bruttó összegből levonjuk a kedvezményt, valamint a kifizetett, de visszakapott összeget, 5,8 milliárd eurót (ez a briteknek jár összes uniós pénz).
Ha a kilépés pártiak azt írták volna, hogy „Nagy-Britannia 248 milliót küld hetente” Brüsszelnek vagy ”bruttó 350 milliót” fizet, az még elment volna; a "hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak” kijelentés viszont hazugság, vonta le a következtetést a Guardian 2016. június 10-én, tehát néhány héttel a sorsdöntő népszavazás előtt megjelent cikkében.
Júniusban indul a választás
Az egyelőre kérdés, hogy mennyiben rontja Johnson miniszterelnöki esélyeit a most induló bírósági eljárás. Korábbi hírek szerint a Konzervatív Párt tagsága körében ő a legnépszerűbb, és a nagy londoni fogadóirodák is őt tartják abszolút esélyesnek. A pártban június 10-én kezdődik az utódválasztás.
Címlapon
Mi a baj az európai baloldallal és miért nem találják a kiutat?
Az új, meghódítani kívánt társadalmi csoportok csak a fejetlenséget növelik ezekben a pártokban, ahogyan azt jól láthatjuk napjainkban az amerikai Demokrata Párt esetében. Mivel a globális politikai elitek nem hajlandók a szükséges gazdasági és társadalmi paradigma-váltást levezényelni, a biztonságpolitikai hőmérséklet további ütemes emelkedésére lehet számítani az elkövetkező időszakban is – az pedig nem igazán a baloldal terepe. Káncz Csaba jegyzete
- Már látni mit tett Trump kereskedelmi háborúja a világgazdasággal
- Jelentősen csökkennek egyes közjegyzői díjak júliustól
- Egy tradíció vége? Új korszak kezdődhet a Brexit után
- A nap képe: ilyen kosztümben még nem láttuk Theresa Mayt
- Doktor Balsors már látja a következő összeomlást
- Szerdától olcsóbb a tankolás – jól járnak a benzinesek
- Összesen 50 munkás építette tavaly a Puskás Arénát
- Ibiza-gate: ügyes trükkel marad tűzközelben a bukott alkancellár
- Mi a baj az európai baloldallal és miért nem találják a kiutat?
További cikkek
-
Újabb katonákat küld Trump a Közel-Keletre - mi lehet az oka?
Donald Trump amerikai elnök elrendelte további ezer amerikai katona Közel-Keletre küldését. Tovább
-
Összeül a parlament: kezdődik a vita az adócsomagról
Az Országgyűlés ma tart általános vitát a kormány jövő évre szóló adócsomagjáról. Tovább
-
Már látni mit tett Trump kereskedelmi háborúja a világgazdasággal
Londoni pénzügyi elemzők friss előrejelzései szerint a kínai-amerikai kereskedelmi konfliktus a világgazdaság egészében jelentősen rontja a befektetői hangulatot. Tovább
-
Jelentősen csökkennek egyes közjegyzői díjak júliustól
A változás elsősorban azokat a társadalmi rétegeket érinti, amelyeket a legújabb kormányintézkedések ily módon is preferálni kívánnak, így elsősorban a nagycsaládosokat, a lakáshitelt felvevőket és a fiatal lakásvásárlókat, de az intézkedés célja az is, hogy az idős, illetve a látássérült személyeket is a korábbiaknál előnyösebb helyzetbe hozza. A részleteket Dr. Szécsényi-Nagy József, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője árulta el. Tovább
-
Egy tradíció vége? Új korszak kezdődhet a Brexit után
Ha az Egyesült Királyság távozik az Európai Unióból, az államszövetség egyik hivatalos nyelvét anyanyelvként használók száma drasztikusan lecsökken majd. Tovább
-
A nap képe: ilyen kosztümben még nem láttuk Theresa Mayt
Az ügyvezető brit kormányfő egy visszafogottan feltűnő, pasztellkék kosztümben fogadta Ivan Duque Marquez kolumbiai elnököt a Downing Street 10-ben. Tovább
-
Ibiza-gate: ügyes trükkel marad tűzközelben a bukott alkancellár
Lemond európai parlamenti mandátumáról Heinz-Christian Strache, de befolyását megőrizheti. Tovább
-
Mini atomreaktorokkal kezdett kísérletezni Kína
A nullaemissziós reaktorokkal a magas károsanyag-kibocsátású szénerőműveket váltanák ki. Egyelőre az északi vidékeken fekvő városok távfűtését oldanák meg atomenergiával. Tovább
-
A világ egyik legveszélyesebb helyén neveznek el Trumpról egy települést
A Golán-fennsíkon hamarosan felhúzzák a Trump-dombot. Tovább
-
Putyin is belesodródik – így nézne ki egy amerikai háború Iránnal
Egy Irán elleni háború lehet Netanjahu és Bolton érdeke, de az amerikai nemzeti érdekekkel ellentétes. Tovább
-
EP-alkuk: kigolyózhatják a Fideszt a Néppártból
Sorra alakulnak a frakciók az új Európai Parlamentben, amelynek erőviszonyai minden eddiginél kiegyensúlyozottabbak lesznek. Tovább
-
Elfogyott az idő: a világ vezetői is egyezkednek a tengerek védelméről
A G20-ak környezetvédelmi miniszterei megállapodtak a tengerek műanyaghulladék-szennyezésének kezeléséhez szükséges intézkedések bevezetésének és alkalmazásának globális hatókörű keretrendszerében. Tovább
-
Folyik a harc Theresa May székéért: az EU a megfelelő jelölttel tárgyalhatna is?
Jeremy Hunt szerint ha lenne megfelelő új javaslata a briteknek, akkor mégis tárgyalna az EU. Tovább
-
Komoly kritikát kapott a német kormány a Bölcsek Tanácsától
A német gazdasági miniszter növelné az állam szerepvállalását a gazdaságban, a gazdaságkutatók szerint viszont ez teljes tévút lenne. Tovább
-
Tovább mélyül a konfliktus - India büntetővámokat vezet be amerikai termékekre
Újabb 28 amerikai importtermékre vetett ki büntetővámot India. Tovább
-
Ideje, hogy beszéljünk a költségvetésről - fontos témát vesz elő az Országgyűlés
A képviselők szerdától péntekig, összesen akár több mint 30 órában tárgyalhatják a kormány 2020-ra szóló költségvetési javaslatát. Tovább
-
Putyin a CICA-n: Amerika ketrecharcot folytat
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a nemzetközi színtéren vívott kereskedelmi háborúkban az Egyesült Államok „ketrecharcot” folytat. Tovább
-
Nincs vészhelyzet az újabb ebolajárvány miatt
Nem hirdet nemzetközi vészhelyzetet az Egészségügyi Világszervezet a kongói ebolajárvány miatt, mert az túlságosan sok gazdasági kárt okozna. Tovább
-
Szlovákiában ma hivatalosan is történelmet írtak
Beiktatták hivatalába Szlovákia új köztársasági elnökét szombaton Pozsonyban. Zuzana Caputová személyében először került nő az államfői tisztségbe. Tovább
-
Matolcsyék most nem sietnek - mit hozhatnak a következő évek Magyarországon?
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem valószínű, hogy a Magyar Nemzeti Bank sietne a monetáris politika szigorításával. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
