Politikai merénylet vagy pofátlan átverés? Újabb vihar tépázza Nagy-Britanniát
Boris Johnson a brit kormányfői poszt toronymagas esélyese, egy most induló bírósági eljárás azonban romba döntheti álmait. A vád szerint a Brexit-párti politikus a 2016-os népszavazás előtti kampányban átverte a választókat, amikor azt állította: az EU-tagság heti 350 millió fontba kerül a briteknek. Johnson szerint az eljárással a Brexitet akarják kinyírni. De mennyi a valóságalapja az ellene felhozott vádnak?
 |
| Boris Johnson a 2016-os népszavazás előtti kampányban. Forrás: ITV/Reuters |
Bíróság elé kell állnia Boris Johnsonnak – derült ki Margot Coleman kerületi bíró a héten publikált döntéséből. A volt brit külügyminiszter a keményvonalas Brexit-tábor egyik vezető alakja és egyben a brit kormányfői poszt első számú várományosa.
Az eljárást egy magánvádló, Marcus Ball kezdeményezte Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. A vád szerint a politikus közhivatalt betöltő személy általi visszaélést követett el londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kijelentéseivel.
A 350 milliós mondat
Ezek közül a legvitatottabb – és egyben az eljárás fő elemét – képező állítás az, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül az EU-tagság.
Ez a mondat volt a Johnson által vezetett kilépéspártiak egyik fő üzenete az EU-tagságról szóló népszavazás előtti kampányban, és ez a felirat szerepelt akkori kampánybuszának oldalán is azzal kiegészítve, hogy az összeget inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre kellene költeni.
A 2016 júniusi népszavazáson a Brexit-pártiak győztek – a résztvevők 52 százaléka voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság távozzon az EU-ból –, ezért 2017 márciusában megkezdődött a kilépési folyamat. Ez azonban a mai napig nem zárult le, mivel a brit kormány és az EU között létrejött kilépési megállapodást a brit parlament elutasította. Emiatt múlt héten június 7-i hatállyal lemondott posztjáról Theresa May miniszterelnök.
Eddig úgy nézett ki, hogy Johnson lehet az utódja, a mostani eljárás azonban keresztülhúzhatja a terveit.
Arcátlan hazugság...
De ki az a Marcus Ball, aki most robbantotta a bombát? A Financial Times szerint egy EU-párti aktivistáról van szó, akinek Brexit Justice nevű mozgalma már több mint 236 ezer fontot kalapozott össze az eljárás költségeinek fedezésére.
„Az eljárás nem a Brexit megakadályozását vagy késleltetését célozza. De ha a politikusok hazudnak, az a demokrácia halálát jelenti”
- mondta Ball jogi képviselője a bírósági meghallgatáson. Emlékeztetett arra, hogy a vád szerint Johnson több alkalommal hazudott és félrevezette a brit közvéleményt az EU-tagság kárára:
„Ha valaki hazudik a hazai és nemzetközi platformokon, akkor aláássa a politikába vetett bizalmat.”
... vagy politikai merénylet?
Johnson ügyvédei viszont azt hangoztatták, hogy Ballt politikai indítékok vezérlik, és valójában a Brexitet akarja megakadályozni.
„Az eljárás egy politikailag motivált kísérlet a Brexit visszafordítására és az emberek akaratának megsemmisítésére”
- idézte a brit lap Johnson bizalmasait. Jacob-Rees Mogg keményvonalas kilépés párti politikus szintén úgy véli, hogy nem szabadna a bíróságot „politikai célokra” felhasználni, és ez veszélyes precedenst teremt.
350 millió, de nem úgy
A mondat, amely miatt most bíróság elé citálták a konzervatív politikust, pontosan így szólt:
„Hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak.”
Ez az adat a brit államkincstár becslésén alapszik: eszerint az Egyesült Királyság 2015-ben bruttó 17,8 milliárd fonttal járult hozzá az EU költségvetéséhez. Ez egy hétre vetítve valóban 350 millió fontot jelent.
A Guardian szerint azonban szó sincs küldésről. A jelzett összeg ugyanis soha nem hagyja (és nem is hagyta) el hetente az Egyesült Királyságot, és így nem is érkezhet meg Brüsszelbe:
„Ez az éves összeg csupán hipotetikus. Margaret Thatcher ugyanis 1984-ben kialkudott egy engedményt, amelynek köszönhetően az Egyesült Királyságnak jóval kevesebbet kell befizetnie az EU közös büdzséjébe a tagállamoktól általában elvárt összegnél, a nemzeti GDP egy százalékánál”
A brit államkincstár szerint ez az engedmény 2015-ben 4,9 milliárd font volt. Ha ezt kivonjuk a 17,8 milliárdból, akkor 12,9 milliárdot, azaz heti 248 millió fontot kapunk.
Nettóban csak 136 millió
Ian Begg, a London School of Economics professzora szerint a kedvezményt még a kifizetések előtt érvényesítik, tehát hamis az az állítás, miszerint Nagy-Britannia heti „350 millió fontot küld” az EU-nak.
A britek által fizetett nettó összeg valójában 136 millió font hetente, kevesebb mint a kampányban említett szám 40 százaléka. Ez úgy jön ki, hogy a 17,8 milliárdos bruttó összegből levonjuk a kedvezményt, valamint a kifizetett, de visszakapott összeget, 5,8 milliárd eurót (ez a briteknek jár összes uniós pénz).
Ha a kilépés pártiak azt írták volna, hogy „Nagy-Britannia 248 milliót küld hetente” Brüsszelnek vagy ”bruttó 350 milliót” fizet, az még elment volna; a "hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak” kijelentés viszont hazugság, vonta le a következtetést a Guardian 2016. június 10-én, tehát néhány héttel a sorsdöntő népszavazás előtt megjelent cikkében.
Júniusban indul a választás
Az egyelőre kérdés, hogy mennyiben rontja Johnson miniszterelnöki esélyeit a most induló bírósági eljárás. Korábbi hírek szerint a Konzervatív Párt tagsága körében ő a legnépszerűbb, és a nagy londoni fogadóirodák is őt tartják abszolút esélyesnek. A pártban június 10-én kezdődik az utódválasztás.
Címlapon
Kiadnád a lakásod? Itt van néhány tipp, hogy ráharapjanak
Ősszel ugrásszerűen nő a kereslet a bérlakások iránt. A lakástulajdonosoknak ez kiváló időszak a bérbeadáshoz, ám kezdőként fejtörést okozhat a hirdetés feladása, az ideális bérlő megtalálása, vagy akár a bérleti szerződés megírása.
- Elbukott az olasz forradalom, de sokat tanulhatunk belőle – a hét sztorija
- Veszélyes szintre került a forint
- Frissítve: Minden nyugdíjas 9000 forintos rezsiutalványt kap szeptember végéig
- Lángol a világ tüdeje, de mindenki a másikra mutogat
- Káel Csaba örökli meg Andy Vajna székét
- Ilyet se látott még a világ: 4700 kilométert fog megtenni egy úszó atomerőmű
- Hiába taktikázott Powell, Trump újra megrengette a piacokat
- Kiadnád a lakásod? Itt van néhány tipp, hogy ráharapjanak
- Kína bedarálja Hongkongot – kész a mesterterv
További cikkek
-
Kína ellenlépése: újabb amerikai termékeket sújtanak büntetővámokkal
Mezőgazdasági termékek, nyersolaj és autók kerülnek ezúttal sorra. Tovább
-
Bolsonaro: Brazíliának nincs elég pénze az amazonasi erdőtüzek megfékezésére
A brazil elnök ugyanakkor az ország belügyeibe való beavatkozással vádolja a katasztrófa megállítására segélyt folyósító államokat. Tovább
-
Phenjan mérgező növénynek nevezte az amerikai külügyminisztert
Az észak-koreai külügyminiszter az amerikai diplomácia mérgező növényének nevezte az Egyesült Államok külügyminiszterét. Tovább
-
Deal-re készülnek a világ hatalmasságai és a divat nagyágyúi
Megállapodásra készülnek a világ vezető hatalmai a nagy nemzetközi divatcégek tulajdonosaival a szombaton Biarritzban összeülő G7 csúcson. Nem szeretnék ugyanis, hogy 2050-re ez az iparág legyen az, mely a teljes széndioxid kibocsátás egynegyedéért lenne felelős a világon. Tovább
-
A nap képe: vidáman pacsizott egymással Macron és Johnson
A francia elnök rezidenciáján, az Élysée-palotában fogadta a brit kormányfőt. Tovább
-
G7 – vagy a szalonképtelen oroszok
Sokkal jobb lenne, ha Oroszország is ott lenne. Ezt üzente Donald Trump a G7 országok hétvégi csúcstalálkozója előtt. Ha viszont az ország gazdasági teljesítményét nézzük, semmi keresnivalójuk az oroszoknak a legfejlettebb államok között. Tovább
-
Ezt benézték a britek: 50 helyett csak 5 évre elég a palagáz
Kevés helyről vettek mintát. Tovább
-
Hogyan tovább forint?
A befektetők viszonylag rosszul viselték a több helyről érkező negatív híreket. Ez pedig a forintra is hatással volt. Mi várható most? Tovább
-
Megszüntetné a negatív kamatot a német kormány
-
Lengyelország újra előjött a kártérítés kártyával
Lengyelország újabb 730 milliárd euró kártérítést igényelne Németországtól, mert korábban e téren megkülönböztették nyugat-európai országok javára. Tovább
-
Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel
Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet úgy látja: minden 200 évben kapunk egy lehetőséget a Nyugathoz való felzárkózásra és mint mindig, most is eltékozoltuk ezt az esélyt. Tovább
-
Trump kevesli a német hozzájárulást
Az Egyesült Államok jelenleg 35.700 katonáját állomásoztatja Németországban. A német adófizetők sokallják, az amerikaiak keveslik a hozzájárulást. Tovább
-
Kanada nem hátrál meg Kína előtt
Kanada nem kívánja elmélyíteni a Kínával kiéleződött kereskedelmi és diplomáciai ellentéteket, de nem is fog meghátrálni. Tovább
-
Voltak olyanok a Fednél, akik nagyobb kamatcsökkentést javasoltak
Ketten 50 bázispontú csökkentést akartak az alacsony infláció miatt, derül ki a júliusi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből. Tovább
-
„Szabadtéri börtönök” mellett virágoznak az európai nagyvállalatok gyárai
A nyugati világ nagy részének valószínűleg fogalma sincs arról, hogy körülbelül egy millió, többségében az ujgur népcsoporthoz tartozó embert lényegében munkatáborokban tartanak a nyugat-kínai Hszincsiang régióban. Tovább
-
Golyóálló hátizsákokkal készül az amerikai diák a tanévre
Az Egyesült Államokban több lőfegyver van magántulajdonban, mint ahány ember az országban él. Tovább
-
Brutális minimálbér-emelésre készülnek a szlovákok
Ha minden igaz, nagyon nagyot nő majd északi szomszédunknál a minimálbér. Tovább
-
A nap képe: hatalmas turnét nyomott le Angela Merkel
Sopron, Reykjavík, Berlin – fejezetek egy kancellár életéből. Tovább
-
Komoly pénzeket vonnak ki amerikai befektetési alapok a kínai részvénypiacról
Az év eleje óta az amerikai befektetési alapok összesen 5,9 milliárd dollárnyi pénzt vontak ki a kínai részvénypiacáról, a legtöbbet 2017 óta. A háttérben az amerikai-kínai kereskedelmi háború sejlik föl. Tovább
-
Az Alibaba elhalasztja Hongkongba tervezett részvénykibocsátását
Kína legnagyobb e-kereskedelmi vállalata, az Alibaba csoport elhalasztja Hongkongba tervezett részvénykibocsátását a politikai feszültség növekedése miatt. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
