|
| Boris Johnson a 2016-os népszavazás előtti kampányban. Forrás: ITV/Reuters |
Bíróság elé kell állnia Boris Johnsonnak – derült ki Margot Coleman kerületi bíró a héten publikált döntéséből. A volt brit külügyminiszter a keményvonalas Brexit-tábor egyik vezető alakja és egyben a brit kormányfői poszt első számú várományosa.
Az eljárást egy magánvádló, Marcus Ball kezdeményezte Johnson ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt. A vád szerint a politikus közhivatalt betöltő személy általi visszaélést követett el londoni polgármesterként és parlamenti képviselőként tett kijelentéseivel.
A 350 milliós mondat
Ezek közül a legvitatottabb – és egyben az eljárás fő elemét – képező állítás az, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába (130 milliárd forint) kerül az EU-tagság.
Ez a mondat volt a Johnson által vezetett kilépéspártiak egyik fő üzenete az EU-tagságról szóló népszavazás előtti kampányban, és ez a felirat szerepelt akkori kampánybuszának oldalán is azzal kiegészítve, hogy az összeget inkább a brit állami egészségügyi ellátórendszerre kellene költeni.
A 2016 júniusi népszavazáson a Brexit-pártiak győztek – a résztvevők 52 százaléka voksolt arra, hogy az Egyesült Királyság távozzon az EU-ból –, ezért 2017 márciusában megkezdődött a kilépési folyamat. Ez azonban a mai napig nem zárult le, mivel a brit kormány és az EU között létrejött kilépési megállapodást a brit parlament elutasította. Emiatt múlt héten június 7-i hatállyal lemondott posztjáról Theresa May miniszterelnök.
Eddig úgy nézett ki, hogy Johnson lehet az utódja, a mostani eljárás azonban keresztülhúzhatja a terveit.
Arcátlan hazugság...
De ki az a Marcus Ball, aki most robbantotta a bombát? A Financial Times szerint egy EU-párti aktivistáról van szó, akinek Brexit Justice nevű mozgalma már több mint 236 ezer fontot kalapozott össze az eljárás költségeinek fedezésére.
„Az eljárás nem a Brexit megakadályozását vagy késleltetését célozza. De ha a politikusok hazudnak, az a demokrácia halálát jelenti”
- mondta Ball jogi képviselője a bírósági meghallgatáson. Emlékeztetett arra, hogy a vád szerint Johnson több alkalommal hazudott és félrevezette a brit közvéleményt az EU-tagság kárára:
„Ha valaki hazudik a hazai és nemzetközi platformokon, akkor aláássa a politikába vetett bizalmat.”
... vagy politikai merénylet?
Johnson ügyvédei viszont azt hangoztatták, hogy Ballt politikai indítékok vezérlik, és valójában a Brexitet akarja megakadályozni.
„Az eljárás egy politikailag motivált kísérlet a Brexit visszafordítására és az emberek akaratának megsemmisítésére”
- idézte a brit lap Johnson bizalmasait. Jacob-Rees Mogg keményvonalas kilépés párti politikus szintén úgy véli, hogy nem szabadna a bíróságot „politikai célokra” felhasználni, és ez veszélyes precedenst teremt.
350 millió, de nem úgy
A mondat, amely miatt most bíróság elé citálták a konzervatív politikust, pontosan így szólt:
„Hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak.”
Ez az adat a brit államkincstár becslésén alapszik: eszerint az Egyesült Királyság 2015-ben bruttó 17,8 milliárd fonttal járult hozzá az EU költségvetéséhez. Ez egy hétre vetítve valóban 350 millió fontot jelent.
A Guardian szerint azonban szó sincs küldésről. A jelzett összeg ugyanis soha nem hagyja (és nem is hagyta) el hetente az Egyesült Királyságot, és így nem is érkezhet meg Brüsszelbe:
„Ez az éves összeg csupán hipotetikus. Margaret Thatcher ugyanis 1984-ben kialkudott egy engedményt, amelynek köszönhetően az Egyesült Királyságnak jóval kevesebbet kell befizetnie az EU közös büdzséjébe a tagállamoktól általában elvárt összegnél, a nemzeti GDP egy százalékánál”
A brit államkincstár szerint ez az engedmény 2015-ben 4,9 milliárd font volt. Ha ezt kivonjuk a 17,8 milliárdból, akkor 12,9 milliárdot, azaz heti 248 millió fontot kapunk.
Nettóban csak 136 millió
Ian Begg, a London School of Economics professzora szerint a kedvezményt még a kifizetések előtt érvényesítik, tehát hamis az az állítás, miszerint Nagy-Britannia heti „350 millió fontot küld” az EU-nak.
A britek által fizetett nettó összeg valójában 136 millió font hetente, kevesebb mint a kampányban említett szám 40 százaléka. Ez úgy jön ki, hogy a 17,8 milliárdos bruttó összegből levonjuk a kedvezményt, valamint a kifizetett, de visszakapott összeget, 5,8 milliárd eurót (ez a briteknek jár összes uniós pénz).
Ha a kilépés pártiak azt írták volna, hogy „Nagy-Britannia 248 milliót küld hetente” Brüsszelnek vagy ”bruttó 350 milliót” fizet, az még elment volna; a "hetente 350 millió fontot küldünk az EU-nak” kijelentés viszont hazugság, vonta le a következtetést a Guardian 2016. június 10-én, tehát néhány héttel a sorsdöntő népszavazás előtt megjelent cikkében.
Júniusban indul a választás
Az egyelőre kérdés, hogy mennyiben rontja Johnson miniszterelnöki esélyeit a most induló bírósági eljárás. Korábbi hírek szerint a Konzervatív Párt tagsága körében ő a legnépszerűbb, és a nagy londoni fogadóirodák is őt tartják abszolút esélyesnek. A pártban június 10-én kezdődik az utódválasztás.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
