Miről tárgyalt Putyin a zárt ajtók mögött? Hintapolitika a Koreai-félszigeten

Kim Dzsongun és Putyin Vlagyivosztokban. EPA/Alexander Zemlianichenko

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető tegnapi első, kétórás találkozója a vlagyivosztoki kikötő közelében fekvő Russzkij szigeten zajlott le.  A tárgyalásokon megállapodások aláírására nem került sor, aminek elsődleges oka, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szigorú gazdasági szankciókat vezetett be Észak-Korea ellen, megpróbálva rávenni a kelet-ázsiai kommunista országot nukleáris és rakétaprogramjának feladására.

A találkozó baráti hangulata éles ellentétben állt a két hónappal korábbi Trump-Kim csúccsal Vietnámban, ahonnan az észak-koreai diktátor még annak hivatalos vége előtt váratlanul elviharzott.

Putyin céljai

A tegnapi csúcstalálkozó visszahozta Moszkvát a régió diplomáciai reflektorfényébe. Bár a Kreml eszközei korlátozottak, de egyre szorosabb együttműködése Pekinggel is arra predesztinálja, hogy Washington és szövetségesei nem fogják kihagyni az Észak-Koreáról szóló diplomáciai tárgyalásokból.  Az orosz elnök fel is ajánlotta a csúcsot követően, hogy személyesen segít feloldani az észak-koreai atomprogram körüli patthelyzetet.

Káncz Csaba

Moszkva ellenzi a Nyugat szankciók által vezetett politikáját, de Pekinghez hasonlóan támogatja, hogy Phenjan hagyjon fel a nukleáris programjával.  A Kremlnek ráadásul nem csupán komoly technikai ismeretei vannak a nukleáris leszerelés ellenőrzéséhez, hanem a politikai kapcsolatai is kiválóak mind Pekinggel, mind Szöullal.

Putyin és Kim négyszemközti megbeszélést követő, kibővített egyeztetésére az orosz külügy-, területfejlesztési- és közlekedési miniszterek mellett a helyszínre érkezett Oleg Belozjorov, az Oroszországi Vasutak vezérigazgatója is. Ez azt jelezte, hogy a tárgyalások témája volt egy korábbi orosz javaslat, a transzszibériai vasútvonal összekapcsolása egy - mindkét Koreán áthaladó - korszerű vasúttal, ami szárazföldi összeköttetést teremtene a dél-koreai és az európai gazdaság között. Moszkva szeretne hozzáférni Észak-Korea ásványi kincseihez, beleértve a ritka földfémeket.

Kim céljai

Kim újra akarja éleszteni nagyapja nagyhatalmak közötti hintapolitikáját, amelyet az államalapító Kim Ir Szen folytatott az 1949 és 1994 közötti időszakban. Szüksége van még egy barátra az ENSZ BT-ben, amely keményen fellép a szankciók enyhítése, illetve feloldása érdekében. A Koreai-félsziget politikai térképét és aritmetikáját már egy évszázada a csendes-óceániai hatalmak erőpróbája határozza meg, akár tetszik ez a koreaiaknak, akár nem.  Kim tehát folyamatosan próbál egyensúlyozni Kína, Japán, Oroszország és Amerika között.

Értesülések szerint Kim megtárgyalta az Oroszországban dolgozó észak-koreai munkások (számukat 8 ezer és 30 ezer közöttire becsülik) ügyét. Az ENSZ szankciók miatt ugyanis nekik haza kellene térniük az év vége előtt, de ezt Phenjan nem akarja, hiszen kiváló bevételi forrást jelentenek. Kim úgyszintén megvitatta zárt ajtók mögött az orosz befektetések lehetőségét a lepusztult, szovjet-korszakbeli gyárakba és vasutakba.