A régmúltban a bankok olyan közösségi szervezetek voltak, melyek célja az volt, hogy a családokat és vállalattulajdonosokat hozzásegítsék céljaik eléréséhez. Az elmúlt évtizedekben azonban a bankok már nemzetgazdaságot befolyásoló szerepre tettek szert, és szinte egyáltalán nem állnak közvetlen kapcsolatban azokkal a közösségekkel, melyeket szolgálnak. Ez is hozzájárult ugyanakkor ahhoz, hogy a hosszadalmas és bonyolult hitelfelvétel már múlté.
A közösségközpontú, független bankok újramegjelenésével egy időben a világ hitelezői is megváltoztatták filozófiájukat, és egyre inkább arra törekednek, hogy megsegítsék a válság miatt tönkrement ügyfeleiket. Ez a trend az Egyesült Királyságban is megfigyelhető, ahol minden eddiginél magasabb szintet ért el a jelzálog alapú hitelezés, melynek segítségével az ügyfelek újra pénzhez tudnak jutni.
Mi az összefüggés a hitelezés és a magyar gazdasági növekedés között?
A fentiek fényében kijelenthetjük, hogy a jelen piaci helyzetben a jelzálog alapú hitelezés és a gazdasági növekedés között igen szoros a kapcsolat. Magyarország jó példával szolgál erre, hiszen a válság óta a magyar kormány a gazdaság élénkítésének érdekében több hitelezést serkentő programot is elindított. Ezek közül a legjelentősebbet éppen a múlt hónapban jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. E 2 milliárd forintos (5 millió fontos) program lehetővé teszi a magyar bankoknak, hogy továbbra is alacsony és fix kamatozású hiteleket nyújtsanak a vállalkozásoknak.
Ez egybevág a brit jelzálogalapú kölcsöntrendekkel, a szigetországban is a fix, alacsony kamatozású hitelezéssel segítik a lakosságot és a vállalkozásokat céljaik elérésében. Bár nem szokatlan, hogy a központi bankok manipulálják a kamatlábakat, hogy azok alacsonyan tartásával ösztönözzék fogyasztásra a lakosságot, ugyanakkor a hitelfelvétel feltételeinek lazításával újabb lendületet kaphat a gazdaság, mely rövidtávon gazdasági növekedést jelenthet Magyarországon. Ez a stratégia ugyanakkor hosszútávon nem biztos, hogy növekedéshez vezet, különösen egy ilyen ingatag gazdasági helyzetben.
A hitelezést serkentő programok életútja
Varga Mihály gazdasági miniszter szerint a Nemzeti Banknak csak addig szabad ezeket a hitelezést serkentő programokat fenntartania, amíg a gazdaság újra stabil lábakon nem áll. Amint a munkaerőpiac helyreállt, a kereskedelmi bankok hitelezése pedig visszaállt a válságot megelőző szintre, már aligha van szükség ezekre a rövid távú megoldásokra, melyek átvezethetnek a megszorításoktól a gazdasági növekedésig. Sőt, ezen rövid távú programok hosszú távon kockázatosak is, hiszen egy esetleges gazdasági fellendülés esetén ezek a fix és alacsony kamatozású hitelek rengeteg pénzbe kerülnének mind a magyar kormánynak, mind a vállalkozói szektornak.
Egyértelmű tehát, hogy e hitelezést serkentő programok leállítását tökéletesen kell időzíteni, főleg, hogy más gazdasági tényezők is bonyolítják a helyzetet. Nem elég, hogy közelednek a 2014-es választások, de ráadásul 40 éve nem volt ilyen alacsony a magyar infláció, mint amit az elemzők ez év elején mértek. Ráadásul azt is érdemes megjegyezni, hogy a jegybanki alapkamat jelentős csökkentése ellenére a recesszió óta folyamatosan köttetnek újabb és újabb vállalkozói jelzáloghitelek. Szóval ha a serkentő programok sikeresnek bizonyulnak, akkor hosszútávon növekedés várható a magyar gazdaságban.
Azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatással van a hitelezés a nemzeti valutára és annak pénzügyi piacaira. A magyar forint a kezdeti nehézségek ellenére stabilnak volt mondható az előző pénzügyi negyedévben az euróval szemben. Sőt, e negyedév végére, a múlt héten három hónapos rekordot is döntött az euró ellenében, mivel mind a fogyasztói mind a gazdasági bizalom töretlen maradt, ez pedig a befektetőket is a forint és a magyar értékpapírok felé fordították. Az olyan megbízható források, mint az Alpari segítségével pedig a kereskedők is pontos és naprakész információkhoz juthatnak, és eredményesen használhatják ki a magyar gazdasági növekedést.
Az adósságcsapda és az összeomlás elkerülése
A lakossági bankok inaktivitása arra kényszerítette a kormányokat, hogy ösztönözzék a jelzálog alapú kölcsönzést. Ezen intézkedések hatását már a lakosság és a vállalati szektor is érzékeli, és növekvő bizalommal fektetnek újra a gazdaságba. Bár ezen ösztönző programok csakis rövidtávon jöhetnek szóba, szerepük megkérdőjelezhetetlen a mai, ingadozó világgazdaságban.
A magyar gazdaságpolitika fő célja, hogy elősegítse a gazdasági növekedést ügyelve arra, nehogy adósságspirálba és mélyebb gazdasági válságba kerüljön, mely már 2009 óta fenyegeti az eurózónát. Ezzel a kérdéssel már az előző magyar kormányoknak is meggyűlt a baja, hiszen korábban a devizahitelek ösztönzésében látták a gazdasági növekedés elősegítését, mely, mint ahogy azt ma már tudjuk, hibás döntés volt. A mostani hitelösztönző programok arra engednek következtetni, hogy a magyar politikai erők tanultak ebből, mostani erőfeszítéseik pedig inspirálóan hathatnak a náluk fejlettebb gazdaságokra is.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
