Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Bár a bankok és egyéb vezető hitelintézetek magatartása a világgazdaságban bekövetkező folyamatok miatt állandóan változik, ezen szervezetek fő célja a mai napig ugyanaz.

A régmúltban a bankok olyan közösségi szervezetek voltak, melyek célja az volt, hogy a családokat és vállalattulajdonosokat hozzásegítsék céljaik eléréséhez. Az elmúlt évtizedekben azonban a bankok már nemzetgazdaságot befolyásoló szerepre tettek szert, és szinte egyáltalán nem állnak közvetlen kapcsolatban azokkal a közösségekkel, melyeket szolgálnak. Ez is hozzájárult ugyanakkor ahhoz, hogy a hosszadalmas és bonyolult hitelfelvétel már múlté.

A közösségközpontú, független bankok újramegjelenésével egy időben a világ hitelezői is megváltoztatták filozófiájukat, és egyre inkább arra törekednek, hogy megsegítsék a válság miatt tönkrement ügyfeleiket. Ez a trend az Egyesült Királyságban is megfigyelhető, ahol minden eddiginél magasabb szintet ért el a jelzálog alapú hitelezés, melynek segítségével az ügyfelek újra pénzhez tudnak jutni.

Mi az összefüggés a hitelezés és a magyar gazdasági növekedés között?

A fentiek fényében kijelenthetjük, hogy a jelen piaci helyzetben a jelzálog alapú hitelezés és a gazdasági növekedés között igen szoros a kapcsolat. Magyarország jó példával szolgál erre, hiszen a válság óta a magyar kormány a gazdaság élénkítésének érdekében több hitelezést serkentő programot is elindított. Ezek közül a legjelentősebbet éppen a múlt hónapban jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. E 2 milliárd forintos (5 millió fontos) program lehetővé teszi a magyar bankoknak, hogy továbbra is alacsony és fix kamatozású hiteleket nyújtsanak a vállalkozásoknak.

Ez egybevág a brit jelzálogalapú kölcsöntrendekkel, a szigetországban is a fix, alacsony kamatozású hitelezéssel segítik a lakosságot és a vállalkozásokat céljaik elérésében. Bár nem szokatlan, hogy a központi bankok manipulálják a kamatlábakat, hogy azok alacsonyan tartásával ösztönözzék fogyasztásra a lakosságot, ugyanakkor a hitelfelvétel feltételeinek lazításával újabb lendületet kaphat a gazdaság, mely rövidtávon gazdasági növekedést jelenthet Magyarországon. Ez a stratégia ugyanakkor hosszútávon nem biztos, hogy növekedéshez vezet, különösen egy ilyen ingatag gazdasági helyzetben.

A hitelezést serkentő programok életútja

Varga Mihály gazdasági miniszter szerint a Nemzeti Banknak csak addig szabad ezeket a hitelezést serkentő programokat fenntartania, amíg a gazdaság újra stabil lábakon nem áll. Amint a munkaerőpiac helyreállt, a kereskedelmi bankok hitelezése pedig visszaállt a válságot megelőző szintre, már aligha van szükség ezekre a rövid távú megoldásokra, melyek átvezethetnek a megszorításoktól a gazdasági növekedésig. Sőt, ezen rövid távú programok hosszú távon kockázatosak is, hiszen egy esetleges gazdasági fellendülés esetén ezek a fix és alacsony kamatozású hitelek rengeteg pénzbe kerülnének mind a magyar kormánynak, mind a vállalkozói szektornak.

Egyértelmű tehát, hogy e hitelezést serkentő programok leállítását tökéletesen kell időzíteni, főleg, hogy más gazdasági tényezők is bonyolítják a helyzetet. Nem elég, hogy közelednek a 2014-es választások, de ráadásul 40 éve nem volt ilyen alacsony a magyar infláció, mint amit az elemzők ez év elején mértek. Ráadásul azt is érdemes megjegyezni, hogy a jegybanki alapkamat jelentős csökkentése ellenére a recesszió óta folyamatosan köttetnek újabb és újabb vállalkozói jelzáloghitelek. Szóval ha a serkentő programok sikeresnek bizonyulnak, akkor hosszútávon növekedés várható a magyar gazdaságban.

Azt is érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatással van a hitelezés a nemzeti valutára és annak pénzügyi piacaira. A magyar forint a kezdeti nehézségek ellenére stabilnak volt mondható az előző pénzügyi negyedévben az euróval szemben. Sőt, e negyedév végére, a múlt héten három hónapos rekordot is döntött az euró ellenében, mivel mind a fogyasztói mind a gazdasági bizalom töretlen maradt, ez pedig a befektetőket is a forint és a magyar értékpapírok felé fordították. Az olyan megbízható források, mint az Alpari segítségével pedig a kereskedők is pontos és naprakész információkhoz juthatnak, és eredményesen használhatják ki a magyar gazdasági növekedést.

Az adósságcsapda és az összeomlás elkerülése

A lakossági bankok inaktivitása arra kényszerítette a kormányokat, hogy ösztönözzék a jelzálog alapú kölcsönzést. Ezen intézkedések hatását már a lakosság és a vállalati szektor is érzékeli, és növekvő bizalommal fektetnek újra a gazdaságba. Bár ezen ösztönző programok csakis rövidtávon jöhetnek szóba, szerepük megkérdőjelezhetetlen a mai, ingadozó világgazdaságban.

A magyar gazdaságpolitika fő célja, hogy elősegítse a gazdasági növekedést ügyelve arra, nehogy adósságspirálba és mélyebb gazdasági válságba kerüljön, mely már 2009 óta fenyegeti az eurózónát. Ezzel a kérdéssel már az előző magyar kormányoknak is meggyűlt a baja, hiszen korábban a devizahitelek ösztönzésében látták a gazdasági növekedés elősegítését, mely, mint ahogy azt ma már tudjuk, hibás döntés volt. A mostani hitelösztönző programok arra engednek következtetni, hogy a magyar politikai erők tanultak ebből, mostani erőfeszítéseik pedig inspirálóan hathatnak a náluk fejlettebb gazdaságokra is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A regisztráltak kétharmadát már beoltották itthon
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 16. 17:35
Eddig 4 millió 219 ezer ember regisztrált az oltásra, kétharmaduk (66 százalék) már meg is kapta az oltást - közölte a koronavirus.gov.hu pénteken.
Makro / Külgazdaság Kína a célkeresztben – ma kulcsfontosságú tárgyalás zajlik a Fehér Házban
Káncz Csaba | 2021. április 16. 15:07
A japán erők egyre kevésbé tudják féken tartani a kínai parti őrség nyomását a vitatott szigetcsoport körül. Washington az utóbbi napokban nyomást gyakorolt Tokióra, hogy a két vezető ma fogadjon el közös közleményt Tajvanra vonatkozóan. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Becsületesen átsörözte az év első három hónapját a magyar
MTI | 2021. április 16. 09:34
Persze otthon, hiszen a vendéglátóegységek zárva voltak a koronavírus miatt. Így, bár a bolti kiszerelésű sörök forgalma megnőtt, azt kiegyensúlyozta a hordósok forgalmának megszűnése. Összességében minimális sörforgalom-növekedést regisztráltak így az első negyedévben.
Makro / Külgazdaság Hatalmasat nőtt a kínai gazdaság az első negyedévben
MTI | 2021. április 16. 07:25
A kínai gazdaság 18,3 százalékkal növekedett az első negyedévben, miután a koronavírus-járvány belföldi megfékezését követően az ország gazdasága gyorsuló ütemben állt helyre a tavalyi első negyedévben regisztrált visszaesésből - derült ki a kínai statisztikai hivatal pénteken közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Itt a rendelet: a vendégeknek nem kell majd maszkot viselni a teraszokon
Privátbankár.hu | 2021. április 16. 07:12
A csütörtök esti Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet a nyitás következő szakaszának főbb szabályairól.   
Makro / Külgazdaság Mire kiengedik az idősotthonok lakóit, újra kell oltani őket
Kormos Olga | 2021. április 16. 05:34
Kisebb-nagyobb megszakításokkal több, mint egy éve zárultak be az idősotthonok kapui, ahol a nyári nyitást leszámítva kis túlzással élve, se ki-se be nem lehet jutni. Vajon, hogy bírják a hosszú bezártságot mentálisan a bentlakók, főleg most, hogy érthetetlen módon a rossz járványügyi adatok ellenére sok helyen nyitás történik?
Makro / Külgazdaság Sorra dőlnek be a nagy kínai hitelek Afrikában
Káncz Csaba | 2021. április 15. 18:49
Több afrikai ország is átütemezést kér kínai projektjeinek adósságára. Az afrikai projektek komoly hasonlóságokat mutatnak a túlárazott és tucatnyi sebből vérző Budapest-Belgrád vasútvonal beruházással.  Káncz Csaba jegyzete  
Makro / Külgazdaság Emelik a hiánycélt - egyetért a költségvetési tanács
Privátbankár.hu / MTI | 2021. április 15. 17:37
A Költségvetési Tanács egyetért a 2021-es hiánycél emelésével, mivel a járvány harmadik hulláma szükségessé teszi a korábban tervezettnél nagyobb mértékű költségvetési támogatást az egészségügy és a gazdaság számára.
Makro / Külgazdaság Újabb pofonokat kapott az AstraZeneca – felkészül a Johnson&Johnson
Wéber Balázs | 2021. április 15. 16:47
A brit-svéd gyógyszergyártó vakcinája iránti bizalmat a korábbi felfüggesztések már megingatták, a legújabb hírek pedig akár teljesen romba dönthetik. Dánia tegnap teljes egészében törölte az AstraZenecát az oltási programjából, az EU pedig nem hosszabbítaná meg szerződését a céggel, mint ahogy a Johnson&Johnsonnal sem. Magyarország továbbra is teljes körűen használja az AstraZenecát, a Johnson&Johnson (Janssen) vakcinát viszont egyelőre jegeli.   
Makro / Külgazdaság Kormányinfó: 4 millió oltott után lesz jelentősége a védettségi igazolványoknak
Székely Sarolta | 2021. április 15. 12:06
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a járványhelyzetről és a kormánydöntésekről szokásos Kormányinfóján számolt be. 
Friss
hírlevél
depositphotos