|
| Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt) |
Még áll a meghívás
Összeszámoltuk, hogy tavaly szeptember óta hány esetben kérette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) valamelyik ország budapesti nagykövetét. Hat ilyen hivatalos behívást találtunk. Összeállításunk apropóját egyébként egy újabb, a most szerdai bekéretés adta. Ezúttal Josep Borell spanyol külügyminiszter szavai vágták ki a biztosítékot a tárcánál.
Magyar Levente parlamenti államtitkár szerint a szélsőbaloldali spanyol kormány minisztere „sértő és durva kirohanást intézett Magyarország ellen”. A külügy közleménye szerint a spanyol külügyminiszter xenofóbiával vádolta meg Magyarországot. Emellett szerinte nálunk a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, valamint pszeudodemokráciának is nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is.
Magyar Levente rögtön visszautasította a vádakat. Mint közölte: „mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők”. Az államtitkár megjegyezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, aminek jele az is, hogy spanyol külügyminisztert októberben Budapestre várják.
Ezt megerősítve, a nagykövet bekéretése után az EFE spanyol hírügynökség a spanyol külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, Spanyolország és Magyarország között jó a kapcsolat, ennek bizonyítéka, hogy a miniszter magyarországi meghívása továbbra is fennáll.
56-os magyarok, migránsok, történelemhamisítás
Augusztus végén Niclas Trouvét, Svédország budapesti nagykövetét hívták raportra. Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter bírálta Magyarország menekültpolitikáját. Fritzon egy miniszteri találkozón emlékeztette Szijjártót 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.
Margot Wallström svéd külügyminiszter a Twitterre írta ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget.
I just read today that Viktor Orbán in Hungary and Matteo Salvini in Italy want to form an alliance against ”the democrats and the left” in Europe, naming Macron as their main opponent.
— Margot Wallström (@margotwallstrom) 2018. augusztus 29.
I have one thing to say to them: bring it on.
A svéd bírálatokra Szijjártó Péter egyszerűen azt mondta: "a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen". Szerinte nem lehet összehasonlítani az 1956-os magyar menekültek és az illegális bevándorlók helyzetét. "Aki ilyet tesz, az történelemhamisítást követ el", mivel 1956-ban a magyar menekültek a szomszédos országban a nemzeti és nemzetközi jogszabályokat tiszteletben tartva megvárták, amíg egy ország befogadja őket. Az illegális bevándorlók ezzel szemben "biztonságos országok során vágtatnak keresztül, megszegik a törvényeket, és veszélyt jelentenek a biztonságunkra" – mondta Szijjártó.
Várják – nem is várják Magyarország büntetését a svédek
Szijjáró egyúttal azt is sérelmezte, hogy Svédország beavatkozott az Európai Bizottság és Magyarország közötti perbe, amelyben Brüsszel és a svéd kormány azért támadja Magyarországot, mert hátrányosan megkülönbözteti a menekültek ügyet felkaroló civil szervezeteket. A pert a bizottság indította a magyar kormány ellen a civil törvény miatt.
De nemcsak a két svéd miniszter mondta el véleményét a magyar helyzetről, az ország nagykövetének állítólagos kijelentése sem tetszett a magyar kormánynak. Szijjártó szerint Trouvé azt nyilatkozta, hogy várja Magyarország elítélését. A nagykövet ugyanakkor 444.hu-nak két héttel korábban már cáfolta azt a kijelentést, amire a magyar külügyminiszter hivatkozott.
„Láttam olyan véleményeket, hogy a svéd kormány, vagy akár én személyesen örömmel látnám, ha Magyarországot megbüntetnék az EU intézményei, de ez teljes tévedés. Soha nem volt ilyen szándékunk” – mondta Trouvé az interjúban.
|
| Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd) |
Felgyújtották a magyarok irodáját
Februárban Liubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövetét kérette be a KKM. Ennek hátterében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári központi irodájának felgyújtása állt. Az épület nagy része kiégett. Egy hónapon belül ez volt a második támadás a KMKSZ központi irodája ellen. Az első támadás elkövetésével az ukrán hatóságok két lengyel állampolgárt gyanúsítottak, így kicsit érthetetlen, miért az ukrán nagykövetet kellett behívni.
Januárban Szijjártó „teljen elfogadhatatlannak”, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartotta Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát. Egy miniszteri kijelentés miatt szintén a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.
2017 novemberében az ukrán diplomáciával rúgtuk össze a port, miután nacionalisták letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról. Szijjártó akkor azt mondta, Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az ilyen csoportokat, az esettel kapcsolatban szintén bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét.
Tavaly szeptemberben pedig a marosvásárhelyi iskolaügy miatt hívták be Románia magyarországi nagykövetét. (Az ügy arról röviden arról szólt, a katolikus líceium azért szűnt meg, mert a román korrupcióellenes ügyészség vádat emelt a volt főtanfelügyelő és a volt iskolaigazgató ellen. Az iskola újraalapításáról törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban a román alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Az újraalapításáról végül az oktatásügyi tárca fogadott el rendeletet. A magyar kormány 2017 szeptemberében a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót helyezett kilátásba Romániának OECD-hez történő csatlakozása ellen, majd miután biztosították Orbán Viktort az iskola újraalapításáról, visszavontuk a vétót.)
Pótcselekvés, amit a magyar kormány csinál
Az utóbbi évek sorozatos nagyköveti berendeléseit annak a tükrében kell vizsgálni, hogy Orbán utasítására a Paks II. paktum megkötése után 2014 nyarán a külügyminisztériumból több száz, atlanti beállítottságú diplomatát távolítottak el – magyarázza Káncz Csaba, a Privátbankár.hu külpolitikai elemzője, miért van jelentősége van ezeknek a diplomácia ügyeknek.
Káncz szerint a magyar miniszterelnök tehát pont abban az időszakban roppantotta meg a magyar diplomáciai védvonalait, amikor a világban belobbantak a geopolitikai feszültségek. A magyar diplomácia érdekérvényesítő képessége mára gyakorlatilag összeomlott a nyugati világ kulcsfontosságú fővárosaiban, így Berlinben, Brüsszelben és Washingtonban.
Szerkesztőségünk külpolitikai szakértője úgy látja, a sorozatos nagyköveti berendelések hazánk esetében pótcselekvést jelentenek. Egy berendelés ugyanis nagyon komoly diplomáciai figyelmeztetésnek számít, és azt nem lehet elinflálni azzal, hogy rendszert csinálnak belőle.
Nem mindegy, ki rendeli be a nagykövetet
A legsúlyosabb esetben a külügyminiszter rendeli be a nagykövetet – ritkábban a területi osztály vezetője. Ezután kifejezi a magyar kormány elégedetlenségét egy adott üggyel kapcsolatban: ez lehet csak szóban, vagy akár egy kinyomtatott dokumentummal alátámasztva. Bárhogyan is, a panasz eljut a nagykövet kormányának tudomására.
|
| Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (MTI Fotó: Kovács Tamás) |
Magyar Levente jelenleg külügyminiszter-helyettes. Káncz Csaba szerint ha ő közli a panaszt a nagykövettel, az inzultusnak számít, ugyanis egy nagykövet a küldő kormány feje személyes képviselőjének számít. Magyar Leventének normál esetben ahhoz van joga van, hogy a nagykövet helyettesének fejezze ki a magyar kormány panaszát.
Feltűnő az utóbbi évek nagyköveti berendeléseiben, hogy a magyar külügy szövetséges államok nagyköveteit rendeli be sorra. Természetesen nem tekinthető véletlennek, hogy az orosz, a kínai, a török, avagy az azeri nagykövetek berendelése szóba sem kerülhet. Sokat elárul ez hazánk jelenlegi geopolitikai kurzusáról – teszi hozzá szakértőnk.
A villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása. 
