<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p
Komoly figyelmeztetést jelent, ha egy ország bekéreti egy másik ország nagykövetét. A Külügyminisztérium meglehetősen gyakran él ezzel az eszközzel, ráadásul a szövetséges államokkal. Miért vannak a sorozatos nagyköveti raportra hívások? Mi történik azután, hogy berendelik a nagykövetet? Az ukrán nagykövet néhány hónapon belül kétszer is mehetett magyarázkodni a minisztériumba.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Még áll a meghívás

Összeszámoltuk, hogy tavaly szeptember óta hány esetben kérette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) valamelyik ország budapesti nagykövetét. Hat ilyen hivatalos behívást találtunk. Összeállításunk apropóját egyébként egy újabb, a most szerdai bekéretés adta. Ezúttal Josep Borell spanyol külügyminiszter szavai vágták ki a biztosítékot a tárcánál.

Magyar Levente parlamenti államtitkár szerint a szélsőbaloldali spanyol kormány minisztere „sértő és durva kirohanást intézett Magyarország ellen”. A külügy közleménye szerint a spanyol külügyminiszter xenofóbiával vádolta meg Magyarországot. Emellett szerinte nálunk a hatalmi ágak nincsenek szétválasztva, nincs sajtószabadság, valamint pszeudodemokráciának is nevezte nemcsak Magyarországot, de a térség többi államát is.

Magyar Levente rögtön visszautasította a vádakat. Mint közölte: „mindenki meggyőződhet arról, hogy teljes a sajtószabadság, a hatalmi ágak is elkülönülve működnek, és a magyar emberek nem idegengyűlölők”. Az államtitkár megjegyezte azt is: Spanyolországgal kifejezetten felívelőben vannak a kapcsolatok, aminek jele az is, hogy spanyol külügyminisztert októberben Budapestre várják.

Ezt megerősítve, a nagykövet bekéretése után az EFE spanyol hírügynökség a spanyol külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, Spanyolország és Magyarország között jó a kapcsolat, ennek bizonyítéka, hogy a miniszter magyarországi meghívása továbbra is fennáll.

56-os magyarok, migránsok, történelemhamisítás

Augusztus végén Niclas Trouvét, Svédország budapesti nagykövetét hívták raportra. Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter bírálta Magyarország menekültpolitikáját. Fritzon egy miniszteri találkozón emlékeztette Szijjártót 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.

Margot Wallström svéd külügyminiszter a Twitterre írta ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget.

A svéd bírálatokra Szijjártó Péter egyszerűen azt mondta: "a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen". Szerinte nem lehet összehasonlítani az 1956-os magyar menekültek és az illegális bevándorlók helyzetét. "Aki ilyet tesz, az történelemhamisítást követ el", mivel 1956-ban a magyar menekültek a szomszédos országban a nemzeti és nemzetközi jogszabályokat tiszteletben tartva megvárták, amíg egy ország befogadja őket. Az illegális bevándorlók ezzel szemben "biztonságos országok során vágtatnak keresztül, megszegik a törvényeket, és veszélyt jelentenek a biztonságunkra" – mondta Szijjártó.

Várják – nem is várják Magyarország büntetését a svédek

Szijjáró egyúttal azt is sérelmezte, hogy Svédország beavatkozott az Európai Bizottság és Magyarország közötti perbe, amelyben Brüsszel és a svéd kormány azért támadja Magyarországot, mert hátrányosan megkülönbözteti a menekültek ügyet felkaroló civil szervezeteket. A pert a bizottság indította a magyar kormány ellen a civil törvény miatt.

De nemcsak a két svéd miniszter mondta el véleményét a magyar helyzetről, az ország nagykövetének állítólagos kijelentése sem tetszett a magyar kormánynak. Szijjártó szerint Trouvé azt nyilatkozta, hogy várja Magyarország elítélését. A nagykövet ugyanakkor 444.hu-nak két héttel korábban már cáfolta azt a kijelentést, amire a magyar külügyminiszter hivatkozott.

„Láttam olyan véleményeket, hogy a svéd kormány, vagy akár én személyesen örömmel látnám, ha Magyarországot megbüntetnék az EU intézményei, de ez teljes tévedés. Soha nem volt ilyen szándékunk” – mondta Trouvé az interjúban.

Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Felgyújtották a magyarok irodáját

Februárban Liubov Nepop, Ukrajna budapesti nagykövetét kérette be a KKM. Ennek hátterében a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári központi irodájának felgyújtása állt. Az épület nagy része kiégett. Egy hónapon belül ez volt a második támadás a KMKSZ központi irodája ellen. Az első támadás elkövetésével az ukrán hatóságok két lengyel állampolgárt gyanúsítottak, így kicsit érthetetlen, miért az ukrán nagykövetet kellett behívni.

Januárban Szijjártó „teljen elfogadhatatlannak”, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak tartotta Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát. Egy miniszteri kijelentés miatt szintén a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.

2017 novemberében az ukrán diplomáciával rúgtuk össze a port, miután nacionalisták letépték a magyar zászlót a beregszászi polgármesteri hivatalról. Szijjártó akkor azt mondta, Magyarország elvárja Ukrajnától, hogy tartsa féken az ilyen csoportokat, az esettel kapcsolatban szintén bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét.

Tavaly szeptemberben pedig a marosvásárhelyi iskolaügy miatt hívták be Románia magyarországi nagykövetét. (Az ügy arról röviden arról szólt, a katolikus líceium azért szűnt meg, mert a román korrupcióellenes ügyészség vádat emelt a volt főtanfelügyelő és a volt iskolaigazgató ellen. Az iskola újraalapításáról törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban a román alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta. Az újraalapításáról végül az oktatásügyi tárca fogadott el rendeletet.  A magyar kormány 2017 szeptemberében a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót helyezett kilátásba Romániának OECD-hez történő csatlakozása ellen, majd miután biztosították Orbán Viktort az iskola újraalapításáról, visszavontuk a vétót.)

Pótcselekvés, amit a magyar kormány csinál

Az utóbbi évek sorozatos nagyköveti berendeléseit annak a tükrében kell vizsgálni, hogy Orbán utasítására a Paks II. paktum megkötése után 2014 nyarán a külügyminisztériumból több száz, atlanti beállítottságú diplomatát távolítottak el – magyarázza Káncz Csaba, a Privátbankár.hu külpolitikai elemzője, miért van jelentősége van ezeknek a diplomácia ügyeknek.

Káncz szerint a magyar miniszterelnök tehát pont abban az időszakban roppantotta meg a magyar diplomáciai védvonalait, amikor a világban belobbantak a geopolitikai feszültségek. A magyar diplomácia érdekérvényesítő képessége mára gyakorlatilag összeomlott a nyugati világ kulcsfontosságú fővárosaiban, így Berlinben, Brüsszelben és Washingtonban.

Szerkesztőségünk külpolitikai szakértője úgy látja, a sorozatos nagyköveti berendelések hazánk esetében pótcselekvést jelentenek. Egy berendelés ugyanis nagyon komoly diplomáciai figyelmeztetésnek számít, és azt nem lehet elinflálni azzal, hogy rendszert csinálnak belőle.

Nem mindegy, ki rendeli be a nagykövetet

A legsúlyosabb esetben a külügyminiszter rendeli be a nagykövetet – ritkábban a területi osztály vezetője. Ezután kifejezi a magyar kormány elégedetlenségét egy adott üggyel kapcsolatban: ez lehet csak szóban, vagy akár egy kinyomtatott dokumentummal alátámasztva. Bárhogyan is, a panasz eljut a nagykövet kormányának tudomására.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Magyar Levente jelenleg külügyminiszter-helyettes. Káncz Csaba szerint ha ő közli a panaszt a nagykövettel, az inzultusnak számít, ugyanis egy nagykövet a küldő kormány feje személyes képviselőjének számít. Magyar Leventének normál esetben ahhoz van joga van, hogy a nagykövet helyettesének fejezze ki a magyar kormány panaszát.

Feltűnő az utóbbi évek nagyköveti berendeléseiben, hogy a magyar külügy szövetséges államok nagyköveteit rendeli be sorra. Természetesen nem tekinthető véletlennek, hogy az orosz, a kínai, a török, avagy az azeri nagykövetek berendelése szóba sem kerülhet. Sokat elárul ez hazánk jelenlegi geopolitikai kurzusáról – teszi hozzá szakértőnk.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Hiába szívja a fogát a dráguló energia miatt Európa? Akad, aki optimista
Kollár Dóra | 2022. október 2. 19:23
Emmanuel Macron a múlt héten egyszerű üzenetet fogalmazott meg azon francia vállalkozások számára, amelyek méregdrága energiaszerződések aláírására készülnek: ne tegyék. Az elnök úgy véli, hogy a cégeknek el kell utasítaniuk a piacokon kínált őrült árakat, és ragaszkodott ahhoz, hogy az európai kormányok el fogják érni, hogy a költségeket ésszerű szintre csökkentsék. Nem mindenki ilyen optimista.
Makro / Külgazdaság A háború kezdete óta először szólt Putyinhoz a pápa - nincs már egy orosz sem Limanban
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 18:04
A mai az első alkalom, hogy a pápa közvetlenül az orosz vezetőhöz intézett beszédet. Limanból teljesen kitakarították a megszállókat, máshol még heves harcok dúlnak. Elállt a gázszivárgás a felrobbantott vezetékeken. 221 napja tart a háború - összefoglaló.
Makro / Külgazdaság Az oroszok azt állítják: bizonyíték van arra, hogy a Nyugat robbantotta fel az Északi Áramlatot
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 16:12
Meg lehet javítani a felrobbantott gázvezetékeket, de sok idő és pénz kell hozzá az oroszok szerint. A kémfőnök azt állítja: közvetett bizonyítékokat látott arról, hogy a Nyugat hajtotta végre a terrorcselekményt.
Makro / Külgazdaság Szövetség Putyin ellen: szlovák nehézfegyvereket gyártanak Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 14:54
Németország, Dánia és Norvégia 16 darab szlovák Zuzana-2-es önjáró tarackot vásárol Ukrajna számára - közölte vasárnap a német védelmi minisztérium.
Makro / Külgazdaság Egy csapásra megrogyott a brit gazdaság - tényleg nem volt jó ötlet a masszív adócsökkentés
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 12:38
A semmiből jött az új brit miniszterelnök adócsökkentési csomagja, és azonnal megrogyasztotta a brit gazdaságot - Liz Truss elismeri, hogy talán nem így kellett volna csinálni. Nem csoda: pár hét után máris bukásra áll a felmérések szerint.
Makro / Külgazdaság Putyin jól benézte európai játszmáját
Káncz Csaba | 2022. október 2. 12:11
Oroszország szempontjából talán a legnagyobb csapás, hogy a Kreml mostantól elfelejtheti Európát mint energiaellátásának elsődleges piacát. A legjobb esetben egy évtizedbe telik, amíg Moszkva Ázsiában visszaszerzi azt, amit Európában elveszített – és ez azt feltételezi, hogy képes bevonzani a szükséges külföldi tőkét és technológiát a szükséges projektek elindításához. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Figyelem, harci helikopterek zaja veri fel a csendet Magyarországon
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 11:27
Intenzív hanghatásra kell számítani egy nemzetközi helikopteres harcászati oktatótanfolyam miatt hétfőtől október 21-ig Veszprém megyében és Somogy megye északi részén.
Makro / Külgazdaság Újra lesújt az orbáni átok? Trópusi barátja mellett kampányol a magyar miniszterelnök
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 10:35
Egész hosszú listája van azoknak a politikai vezetőknek, akik azután buktak meg, hogy Orbán Viktor támogatásáról biztosította őket. A magyar miniszterelnök most Jair Bolsonaro mellett kampányol, aki az előzetes felmérések szerint vesztésre áll - egy vereség pedig politikai karrierjének végét jelentheti. 
Makro / Külgazdaság Hamarosan egy magyar kamionos se teheti be a lábát Oroszországba
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 09:02
Oroszország megtiltja a belépést az ország területére az Európai Unió tagállamaiban regisztrált közúti fuvarozóknak - jelentették be Moszkvában.
Makro / Külgazdaság Megalázó orosz vereségről beszélnek a szakértők - nem ömlik már a gáz az egyik vezetékből
Privátbankár.hu | 2022. október 2. 08:47
A stratégiai szempontból kulcsfontosságú Liman elvesztése után megalázó orosz vereségről beszélnek a szakértők. Egy orosz nukleáris támadás magukat az oroszokat is hátráltatná; nem ömlik tovább a gáz az Északi Áramlat 2-ből. A háromnaposra tervezett invázió 221. napja kezdődött el - összefoglaló.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG