BUX
36 039.35
-0.51%
-183.00
OTP
10 810.00
-0.83%
-90.00
MOL
1 862.00
+0.11%
+2.00
RICHTER
6 820.00
-1.09%
-75.00
MTELEKOM
386.00
+1.45%
+5.00
 
2014. december 1. 11:05

A Kelet és Nyugat közötti ütköző-zóna egy kulcsállamában lezajlott választásokon a három pártból álló EU-párti tábor vezet, de csupán orrhosszal. Oroszország számos adut tart magánál az elkövetkező hatalmi játszmában. A több értelemben is megosztott országban az ukrajnaihoz hasonló polgárháborús helyzet kialakulása is elképzelhető. Eközben a székelyektől az autonómiát megtagadó Bukarest szemet vetett Kisinyovra és már védhatalomként pózol.

A voksok 85 százalékának feldolgozottsága után a három EU-párti politikai formáció 44,4 százalékát vitte el a szavazatoknak, a két orosz-párti a 39,5 százalékát. Egyetlen párt sem tud önmagában kormányt alakítani, ezért kemény hatalmi alkudozásra lehet számítani.

A tegnapi moldovai parlamenti választás lakmusz-tesztje és erőpróbája volt annak, hogy a volt szovjet tagköztársaság orosz vagy Nyugat és Európai Uniós irányultságú lesz-e az elkövetkező időszakban. Nos, a politikai spektrum középen kettéhasadt. A választás tétje óriási, mivel a parlamentnek új kormányt és államfőt is meg kell szavaznia.

A háromnegyedében román ajkú lakosság és politikai elitje rendkívül megosztott. A moldovai orosz-pártiak az esetleges EU-csatlakozást egy olyan USA-támogatta puccsnak tekintik, amelynek a végeredménye egy Romániával való egyesülés lehet. Az éles megosztottság miatt nem elképzelhetetlen, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása mellett a közeljövőben Moldovában is az ukrajnaihoz hasonló polgárháborús helyzet alakuljon ki.

A helyzetet még pluszban súlyosbítja, hogy az ország már évtizedek óta a befagyott transznisztriai konfliktussal is küszködik. Transznisztriában napjainkban is orosz békefenntartók állomásoznak, területi önállóságát és függetlenségét nemzetközileg egyetlen ország sem ismeri el, kivéve két másik tisztázatlan státuszú terület a Kaukázusban, Dél-Oszétia és Abházia. A terület lakói részt sem vettek a tegnapi választásokon.

Az ukrán polgárháború kirobbanása óta Moldova geopolitikai és biztonságpolitikai felértékelődését jelzi, hogy az utóbbi hónapokban, számos magas rangú európai politikus látogatott Kisinyovba, többek között Biden amerikai alelnök és Nuland külügyi államtitkár, Steinmeier német és Fabius francia külügyminiszter, valamint Komorowski lengyel és Porosenko ukrán államfő. Nicolae Timofti moldáv államfőt pedig Obama elnök is fogadta a Fehér Házban.

Az orosz medve ölelése

A leköszönő Európa-párti kormánykoalíciót vezető liberális demokraták elnöke szerint Moldovában idegen elemek szítják az indulatot, úgyhogy véleménye szerint nem kizárt, hogy esetükben is megismétlődik majd a krími forgatókönyv, vagyis, hogy Moszkva ráteszi a kezét az országra.

Az utóbbi hetekben kiderült, hogy az egyik jó esélyekkel induló helyi párt, a Renato Usatii-vezette Patriat (Haza), egyenesen orosz pénzből finanszírozta a kampányát. Más, Putyin kedvére való moldáv pártok is rendszeres tőkeinjekciókat kapnak Oroszországból.

A Szocialista Párt Vlagyimir Putyinnal kampányolt

Moszkva a kereskedelem-politikájával is félreérthetetlen üzeneteket küldött. A június 27-én aláírt EU-társulási szerződést követően Moszkva importtilalmat vezetett be a moldovai borokra, zöldségekre és gyümölcsre, valamint bizonyos húsipari termékekre. Oroszország moldáv termékeket sújtó kereskedelmi szankciói destabilizálják a régiót, tekintettel arra, hogy a moldovai GDP 40 százalékát a mezőgazdasági termelés adja, a mezőgazdasági termékek exportja pedig 80 százalékban az orosz piacokra irányul.  A 3,6 milliós Moldovából 400 ezren dolgoznak Oroszországban, tehát erősen függenek a vízum-mentességtől.  Moldova egyébiránt az egy főre eső GDP alapján Európa legszegényebb országa, ahol ráadásul a GDP 20 százalékát a külföldön dolgozók által hazautalt összegek adják.

Igor Dodon, az oroszbarát Szocialista Párt (PSRM) vezetője a végeredmény kihirdetése előtt már törvénysértésekről beszélt:

  • az információs rendszer bedöglött, Dodon szerint, ez azért történt, hogy egy ember több alkalommal is szavazhasson
  • kevés szavazókört nyitottak Oroszországban, így rengeteg ott élő moldovai nem tudott szavazni.

Román gerjedelem

A moldovai feszültségeket tovább fokozza, hogy a székelyektől az autonómiát megtagadó Bukarest szemet vetett Kisinyovra. Moldova – Transznisztria nélkül – egyébként a két világháború között Nagyrománia része volt. Románia lakosságának jelenleg kétharmada támogatná a két ország egyesülését, Moldovában azonban az Európa-párti erők is megosztottak ebben a kérdésben, csupán a lakosság negyede szeretne Románia részévé válni.

Traian Basescu leköszönő államfő már 2013-ban a román külpolitika egyik fő céljaként nevezte meg a Moldovával való egyesülést, ami ki is verte a biztosítékot Moszkvában. Ma a frissen kinevezett román külügyminiszter, Bogdan Aurescu első külföldi útja - a román nemzeti ünnepen, az Erdéllyel való egyesülés emléknapján - Kisinyovba vezet.  

Klaus Johannis elnök múlt heti Kisinyovban tett látogatásakor már egyfajta protektori státuszba helyezkedett: biztosította az ország lakosságát arról, hogy Románia meg fogja védeni szomszédja területi egységét és gazdasági érdekeit.  Nos, ehhez a román túlbuzgósághoz az oroszoknak is lesz egy-két szava.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Makro / Külgazdaság A török titkosszolgálat nagy akciója – szoros együttműködésben Iránnal
Káncz Csaba | 2020. július 3. 14:46
Teherán és Ankara több területen egyre szorosabban működik együtt, geostratégiai érdekeik hasonlóak. Megvizsgáljuk együttműködésüket Jemenben, Líbiában, a kurd kérdésben és Izrael kapcsán. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Rejtjeles üzenettel búcsúzott a budapesti német nagykövet
Wéber Balázs | 2020. július 3. 13:14
Volkmar Wenzel videóban köszönt el, amelyben néhány apró utalást is elrejtett. Utódja ma adja át megbízólevelét a magyar államfőnek.
Makro / Külgazdaság Elfogadták a 13. havi nyugdíjat, itt vannak a részletek
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 12:36
Pénteken megszavazta a parlament a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosítást. Így jövő februárban kicsit több pénzt visz majd a pénzespostás.
Makro / Külgazdaság Lemondott a francia kormány
MTI | 2020. július 3. 10:51
Ez nem váratlan, mert Emmanuel Macron már kormányátalakításra készült.
Makro / Külgazdaság Óriásit lazít a karanténszabályain Anglia
MTI | 2020. július 3. 07:56
Jövő péntektől "70-75" országból lehet szabadon, karantén-kötelezettség nélkül beutazni hozzájuk. Németország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország már biztos, hogy rajt lesz a listán, a többi tag még nem ismert.
Makro / Külgazdaság Tovább romlik a korona-helyzet az USA-ban, Florida új mélypontot jelentett
MTI | 2020. július 3. 07:40
A déli állam egy nap alatt több mint 10 ezer új fertőzöttet regisztrált.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor kinevezett egy új miniszterelnöki biztost
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 06:48
A Tatai-medence kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért fog felelni.
Makro / Külgazdaság Áder János úgy döntött, ez a négy személy többé nem lehet magyar állampolgár
Privátbankár.hu | 2020. július 3. 06:19
A négy személy közül ketten az egykori Jugoszlávia, ketten pedig a Szovjetunió területén születtek.
Makro / Külgazdaság Húztak egyet a pórázon Hongkongban – meddig bírják a befektetők?
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2020. július 3. 06:07
Ismét kezdenek elszabadulni az indulatok Hongkongban, ezúttal az új nemzetbiztonsági törvény miatt. A félelmek szerint ez a városállam eddigi relatív szabadságának végét jelentheti, ami emberi jogi szempontokon túl üzleti szempontból is aggályos lehet. Ugyanakkor Ázsia pénzügyi központjának "lerombolása" senkinek sem áll érdekében – még Kínának sem.
Makro / Külgazdaság Lázár János kisvasútja is egyre nagyobb: közelíti a 70 milliárdot
Vég Márton | 2020. július 2. 18:43
Leépíti az állam a vasúti mellékvonalakat, ellenben Szeged és Hódmezővásárhely között méregdrágán épül a tram-train, amire most újabb 9 milliárd forintot lobbizott ki Lázár János azért, hogy ne 20, hanem 15 percenként indulhasson a villamosvasút.
hírlevél