Moldova feszült választás után: meghasadva Nyugat és Kelet közt

A voksok 85 százalékának feldolgozottsága után a három EU-párti politikai formáció 44,4 százalékát vitte el a szavazatoknak, a két orosz-párti a 39,5 százalékát. Egyetlen párt sem tud önmagában kormányt alakítani, ezért kemény hatalmi alkudozásra lehet számítani.

A tegnapi moldovai parlamenti választás lakmusz-tesztje és erőpróbája volt annak, hogy a volt szovjet tagköztársaság orosz vagy Nyugat és Európai Uniós irányultságú lesz-e az elkövetkező időszakban. Nos, a politikai spektrum középen kettéhasadt. A választás tétje óriási, mivel a parlamentnek új kormányt és államfőt is meg kell szavaznia.

A háromnegyedében román ajkú lakosság és politikai elitje rendkívül megosztott. A moldovai orosz-pártiak az esetleges EU-csatlakozást egy olyan USA-támogatta puccsnak tekintik, amelynek a végeredménye egy Romániával való egyesülés lehet. Az éles megosztottság miatt nem elképzelhetetlen, hogy az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása mellett a közeljövőben Moldovában is az ukrajnaihoz hasonló polgárháborús helyzet alakuljon ki.

A helyzetet még pluszban súlyosbítja, hogy az ország már évtizedek óta a befagyott transznisztriai konfliktussal is küszködik. Transznisztriában napjainkban is orosz békefenntartók állomásoznak, területi önállóságát és függetlenségét nemzetközileg egyetlen ország sem ismeri el, kivéve két másik tisztázatlan státuszú terület a Kaukázusban, Dél-Oszétia és Abházia. A terület lakói részt sem vettek a tegnapi választásokon.

Az ukrán polgárháború kirobbanása óta Moldova geopolitikai és biztonságpolitikai felértékelődését jelzi, hogy az utóbbi hónapokban, számos magas rangú európai politikus látogatott Kisinyovba, többek között Biden amerikai alelnök és Nuland külügyi államtitkár, Steinmeier német és Fabius francia külügyminiszter, valamint Komorowski lengyel és Porosenko ukrán államfő. Nicolae Timofti moldáv államfőt pedig Obama elnök is fogadta a Fehér Házban.

Az orosz medve ölelése

A leköszönő Európa-párti kormánykoalíciót vezető liberális demokraták elnöke szerint Moldovában idegen elemek szítják az indulatot, úgyhogy véleménye szerint nem kizárt, hogy esetükben is megismétlődik majd a krími forgatókönyv, vagyis, hogy Moszkva ráteszi a kezét az országra.

Az utóbbi hetekben kiderült, hogy az egyik jó esélyekkel induló helyi párt, a Renato Usatii-vezette Patriat (Haza), egyenesen orosz pénzből finanszírozta a kampányát. Más, Putyin kedvére való moldáv pártok is rendszeres tőkeinjekciókat kapnak Oroszországból.

A Szocialista Párt Vlagyimir Putyinnal kampányolt

Moszkva a kereskedelem-politikájával is félreérthetetlen üzeneteket küldött. A június 27-én aláírt EU-társulási szerződést követően Moszkva importtilalmat vezetett be a moldovai borokra, zöldségekre és gyümölcsre, valamint bizonyos húsipari termékekre. Oroszország moldáv termékeket sújtó kereskedelmi szankciói destabilizálják a régiót, tekintettel arra, hogy a moldovai GDP 40 százalékát a mezőgazdasági termelés adja, a mezőgazdasági termékek exportja pedig 80 százalékban az orosz piacokra irányul.  A 3,6 milliós Moldovából 400 ezren dolgoznak Oroszországban, tehát erősen függenek a vízum-mentességtől.  Moldova egyébiránt az egy főre eső GDP alapján Európa legszegényebb országa, ahol ráadásul a GDP 20 százalékát a külföldön dolgozók által hazautalt összegek adják.

Igor Dodon, az oroszbarát Szocialista Párt (PSRM) vezetője a végeredmény kihirdetése előtt már törvénysértésekről beszélt:

• az információs rendszer bedöglött, Dodon szerint, ez azért történt, hogy egy ember több alkalommal is szavazhasson
• kevés szavazókört nyitottak Oroszországban, így rengeteg ott élő moldovai nem tudott szavazni.

Román gerjedelem

A moldovai feszültségeket tovább fokozza, hogy a székelyektől az autonómiát megtagadó Bukarest szemet vetett Kisinyovra. Moldova – Transznisztria nélkül – egyébként a két világháború között Nagyrománia része volt. Románia lakosságának jelenleg kétharmada támogatná a két ország egyesülését, Moldovában azonban az Európa-párti erők is megosztottak ebben a kérdésben, csupán a lakosság negyede szeretne Románia részévé válni.

Traian Basescu leköszönő államfő már 2013-ban a román külpolitika egyik fő céljaként nevezte meg a Moldovával való egyesülést, ami ki is verte a biztosítékot Moszkvában. Ma a frissen kinevezett román külügyminiszter, Bogdan Aurescu első külföldi útja - a román nemzeti ünnepen, az Erdéllyel való egyesülés emléknapján - Kisinyovba vezet.  

Klaus Johannis elnök múlt heti Kisinyovban tett látogatásakor már egyfajta protektori státuszba helyezkedett: biztosította az ország lakosságát arról, hogy Románia meg fogja védeni szomszédja területi egységét és gazdasági érdekeit.  Nos, ehhez a román túlbuzgósághoz az oroszoknak is lesz egy-két szava.