Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a Kreml úgy viselkedett, mint egy kábítószerkereskedő, amikor elérték, hogy Európa függő legyen az orosz gáztól. Jó ideig olcsón és pontosan szállítottak. Később azonban kiderült, hogy mi volt az igaz ára az orosz gáznak. „Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a gáz valódi ára katonák, férfiak, nők és gyerekek vére. Ahogy azt is látjuk, hogy Európában pedig a mostani zord kilátásokkal fenyegető tél” – nyilatkozta a lengyel kormányfő a CNBC-nek.
Oroszország a korábbi években az Európai Unióba importált földgáz 40 százalékát biztosította. Ugyanakkor a szállításokat már tavaly ősztől elkezdte gyakran kiszámíthatatlanul csökkenteni. A Moszkvával szembe helyezkedő országokat, így például Lengyelországot tavasszal kizárták az ellátásból. Majd a nyár folyamán előbb időlegesen, majd később teljesen elzárták a legnagyobb kapacitású gázvezetéket, az Északi Áramlat 1-et az oroszok. A két hete történt robbantás miatt pedig ezt a vezetéket nem is lehet majd újranyitni. Ugyanakkor az orosz szállítások drasztikus visszafogása ellenére úgy tűnik nem kerül veszélybe a tél során Európa ellátása.
Mateusz Morawiecki a CNBC-nek adott exkluzív interjújában kijelentette, hogy Európa jelenlegi energiaproblémái „egy nagyon helytelen, katasztrofális politikának a következményei, amelyben Németország az élen járt”. (Az elmúlt hónapokban számos elemzés boncolgatta Angela Merkel felelősségét Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán, ám nem alakult ki konszenzus. Abban ugyanakkor egyetértés volt, hogy Merkel közrejátszott abban, hogy ennyire függővé tette Németországot a Gazpromtól és túlontúl hitt Putyinnak – szerk.)
A lengyel vezető Prágában nyilatkozott az amerikai csatornának, amikor 44 európai vezető találkozott, hogy megvitassák az ukrajnai háború és az európai energiaválság aktuális kérdéseit. Ez az Európai Politikai Közösség nevű új csoport első ülése.
„Gázhiány, nagyon drága gáz- és nagyon magas az áram ára is egész Európában – ez a Németország és Oroszország közötti megállapodás valódi ára” – mondta Morawiecki. Lengyelország Belgiummal, Olaszországgal és Görögországgal együtt tervet dolgozott ki egy Európán átívelő gázár-rendszert, amely "sapkát" tartalmazna, és így igyekszik visszaszorítani a megugró árakat.
Az Európában irányadó holland TTF gáz pénteken a tőzsdei kereskedésben 160 euró/MWh ár körül mozgott. Ez több mint négyszer magasabb, mint egy évvel ezelőtt, igaz, az augusztus végi 350 eurós csúcshoz képest felére esett az ár. Sok ország szeretné elérni, hogy uniós szintű korlátozást vezessenek be a gáz árára, ugyanakkor sokan, így például Németország, Hollandia és Magyarország is ellenzik a tervet, figyelmeztetve, hogy az árak korlátozása negatív hatással lehet az energiabiztonságra.
"Ez a mi közös problémánk” – mondta Morawiecki. „Ezt nem lehet úgy megoldani, ha egyetlen ország, amely Európa leggazdagabb és legfejlettebbje, mint Németország, meggátol mindent” – véli a lengyel miniszterelnök.
„Nem akarjuk, hogy egyes országok pártfogoljanak bennünket, amelyek aztán egészen más módon viselkednek, mint ahogy korábban elvárták tőlük” – tette hozzá. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki szintén felszólalt Prágában, és azt mondta, hogy a blokknak egységes választ kell adnia az energiaválságra. „Szükség van egy EU-szerte érvényes gázár-plafonra” – mondta Metsola. Azt is jelezte, hogy amennyiben szükséges, az egyes tagállamok több időt kaphatnak ennek érvényesítésére. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartja a máltai politikus, hogy a tagországok ne „licitálják túl egymást”.
„Úgy gondolom, hogy ez a módja annak, hogy csökkenteni tudjuk az árakat és megállítsuk a spekulációt, és a nap végén megmutassuk Putyinnak, hogy nem ő az, aki megszabja nekünk, hogy mennyit és hogyan fizessünk” – tette hozzá Roberta Metsola.
Hszi Csin-ping kínai elnök kedden az Oroszországgal való kölcsönös befektetések növelésére és a gazdasági együttműködés elmélyítésére szólított fel. 
