Informális csúcsértekezletet tartanak holnap az uniós állam- és kormányfők Prágában. Mint az Charles Michel, az Európai Tanács elnökének meghívóleveléből kiderül, a legfőbb téma Oroszország Ukrajnában folytatott háborúja, az energiaügy és a gazdasági helyzet lesz. (Ma az Európai Politikai Közösség nevű új formáció ülésezik, ezen a találkozón azonban nem csak uniós tagállamok vesznek részt.)
"Az Ukrajnában dúló háború drámai hatással van az európai energiaügyi helyzetre, és tovagyűrűző hatást gyakorol a gazdaságunkra. Elsődleges célunk annak biztosítása, hogy – különösen a téli hideg közeledtével – garantáljuk az energiaellátás biztonságát és a megfizethető energiát a háztartások és a vállalkozások számára”, közölte Charles Michel.
A kiszivárgott sajtóhírek szerint a Tanács azt kéri majd az Európai Bizottságtól, hogy dolgozzon ki "működőképes megoldásokat arra vonatkozóan, hogyan lehetséges csökkenteni az árakat gázársapka segítségével."
A javaslat egyike azoknak a potenciális intézkedéseknek, amelyek "a következő hónapok menetrendjében" szerepelhetnek, írta az Euractiv a tanácsi nyilatkozat-tervezetre hivatkozva.
Brüsszel egyelőre csak arról döntött, hogy megadóztatja a csillagászati energiaárakon nagy profitot elérő cégeket.
Több opció van az asztalon
Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor tegnap az Európai Parlamentben (EP) már jelezte, hogy a gázársapka ötletét is támogatja.
"Az árplafon bevezetése a gázárra átmeneti megoldás addig, amíg nem fejlesztünk ki egy új EU-árindexet, amely biztosítja a piac jobb működését”, mondta Ursula von der Leyen, arra utalva, hogy Brüsszel hosszabb távon belenyúlna a piaci szabályokba is.
Ugyanakkor kiemelte, hogy a gázársapka csak ideiglenes megoldás lehet, és úgy kell megalkotni, hogy az ne veszélyeztesse az ellátás biztonságát.
Az EP szerdán közzétett állásfoglalásában ennél tovább ment:
szerinte a Bizottságnak "a vezetéken keresztül elsősorban Oroszországból importált földgáz megfelelő árplafonjára” kellene javaslatot tennie – azaz maximálni kellene például a Magyarországra érkező gáz árát is.
Az árplafon célja az árak megzabolázása mellett az lenne, hogy jelentősen csökkentsék Moszkva bevételeit és így a háború finanszírozásának a képességét.
Az EUObserver értesülései szerint a Bizottság október közepére dolgozhatja ki javaslatait a gázársapkával kapcsolatban. A testület három lehetőséggel számol: az orosz importgáz árának maximálása, a jelenleginél alacsonyabb ár kitárgyalása más szállítókkal (például Norvégiával) vagy az uniós áramtermeléshez használt gáz árának maximálása.
Putyin: mindent leállítunk
Vlagyimir Putyin ugyanakkor korábban figyelmeztetett, hogy az orosz gázár maximalizálására válaszul minden Európába irányuló energiaszállítást leállítanának.
"Nem fogunk gázt, olajat, szenet, fűtőolajat szállítani – semmit sem fogunk szállítani”, ha az a lépés sérti Oroszország érdekeit, jelentette ki az orosz elnök még szeptember elején.
A gázársapka ötlete a tagországok között is meglehetősen vitatott. Mintegy 15 állam támogatja, számos tagország – köztük Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia és Magyarország – ellenzi. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban a szállítások leállítására utalva úgy fogalmazott: "a gázársapka alapvetően lehetetlenítené el Magyarország ellátását".
Több európai országot – köztük Németországot – már az is nehéz helyzetbe hoz, hogy az orosz Gazprom (technikai okokra hivatkozva, de nyilvánvalóan válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra) előbb csökkentette, majd teljesen le is állította a gázszállításokat az Északi Áramlat 1-en.
A helyzet időközben súlyosbodott, hiszen szeptember végén ismeretlenek felrobbantották az Északi Áramlat 1 mindkét vezetékét (valamint a használaton kívüli Északi Áramlat 2 egyik vezetékét), így azok használhatatlanná váltak.
Ráadásul a Gazprom kilátásba helyezte az Ukrajnán keresztül Európába érkező gázvezeték elzárását is egy elszámolási vitára hivatkozva. Ha ez bekövetkezik, akkor már csak Délről, a Török Áramlaton keresztül fog oroszt gázt kapni Európa – nagyrészt ezen a vezetéken érkezik a gáz Magyarországra is.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
