9p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Gázársapkát egyelőre nem vezet be az EU, de a csillagászati energiaárakon nagy profitot elérő cégeket megadóztatja, a befolyt összegből pedig a fogyasztókat támogatja. A döntés már megszületett, a végrehajtás a tagállamok feladata. Brüsszel és a kormányok tehát próbálják kezelni az energia-drágulás okozta válságot – kérdés, hogy ez elég lesz a társadalmi elégedetlenség és az erősödő EU-szkeptikus mozgalmak féken tartására.   

"A villanyáramot ma sokkal alacsonyabb áron állítják elő, mint amennyiért azt és a gázt eladják. Már nincs többé semmilyen kapcsolat a gyártási költség és az eladási ár között. Ezt felül kell vizsgálnunk”.

A többi közt ezzel indokolta Tinne van der Straten belga energiaügyi miniszter augusztus végén azt, hogy az Európai Bizottságnak fel kell végre lépnie az egekbe törő energiaárak ellen, és konkrét lépéseket kell tennie a háztartások és a cégek védelmében.

Brutális drágulás

A nyári hónapokban a gázár ugyanis korábban elképzelhetetlen magasságokba szökött: az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén augusztus végén egy megawattóra ára megközelítette a 340 eurót, ami több mint négyszerese az idén júniusi, valamint mintegy 20-30-szorosa (!) a 2019-as és a 2020-as áraknak:

A gázár alakulása a TTF holland gáztőzsdén az elmúlt öt évben (euró/megawattóra). Forrás: Tradingeconomics
A gázár alakulása a TTF holland gáztőzsdén az elmúlt öt évben (euró/megawattóra). Forrás: Tradingeconomics

A fenti ábrán látszik, hogy a jelentős áremelkedés már 2021 második felében megkezdődött. Az orosz-ukrán háború kitörése után, 2022. február végén ugyan megint kilőtt az ár, de később visszatért az év eleji szint közelébe.

Az újabb, minden korábbinál nagyobb drágulás csak június közepén következett be – az orosz Gazprom ekkor kezdte el (technikai okokra hivatkozva, de nyilvánvalóan válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra) csökkenteni az Oroszországból Németországba érkező gáz mennyiségét az Északi Áramlat 1-en.

Az orosz gáz elapadása szűkülő kínálathoz vezetett a piacon, ami egyre feljebb és feljebb hajtotta az árakat. Azóta a helyzet pedig rosszabbodott, hiszen a nyár végén az oroszok teljesen elzárták a gázvezetéket, amit szeptember végén ráadásul ismeretlenek felrobbantottak.

A tőzsdei ár elszállása Németországban például a lakossági gázszámlák összegének minimum megtriplázódását jelenti – a pontos növekedés mértéke függ az elszámolás módjától és idejétől, valamint a takarékosságtól is.                 

Mivel az áramár a gázárhoz van kötve – hogy miért, arról itt írtunk – , előbbi is egyre inkább megdrágult, azaz Brüsszel lépéskényszerbe került. 

"Az energiaárak újabb és újabb rekordot döntenek. Ez olyan következményeket jelent a háztartásoknak és cégeknek, amelyek nem fenntarthatók”, ismerte el anno Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Lépéskényszerben: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón 2022. szeptember 28-án. Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ
Lépéskényszerben: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtótájékoztatón 2022. szeptember 28-án. Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ

A felmerült javaslatok között volt az energiapiac reformja (például az áramár leválasztása a gázárról), az áramtermelésre használt gáz árának maximálása, az Oroszországból importált gáz árának maximálása és külön adó kivetése a nem földgázt használó energia-szolgáltatókra.

Jön a profitadó

De mi válik ebből valóra, azaz hogyan segíti Brüsszel az igazi árnövekedéssel még csak ezután szembesülő fogyasztókat?

Nos, a nagy profitra szert tevő energiaszolgáltatókat valóban megadóztatják, az uniós szintű gázársapkából azonban egyelőre nem lesz semmi.

Ami a részleteket illeti, a Bizottság szeptember közepén nyújtotta be javaslatait, az uniós tagállamok energiaügyi minisztereit tömörítő Energiaügyi Tanács pedig múlt pénteken állapodott meg egy, "a magas energiaárak kezelését célzó” vészhelyzeti intézkedéscsomagról.

Ennek célja egyrészt "a villamosenergia-kereslet csökkentése”.

Ennek érdekében a bruttó villamosenergia-fogyasztást önkéntesen 10, csúcsidőben pedig kötelezően 5 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak 2022. december 1. és 2023. március 31. között.

Az ehhez szükséges intézkedéseket a tagállamok szabadon választhatják meg.

A másik cél "az energiaágazat többletbevételeinek beszedése és a végső felhasználók közötti újraelosztása” – tehát az EU kasszához kéri azokat az energia-szolgáltatókat, amelyek eddig nagyon jól kerestek a magas energiaárakon.

Ennek keretében a Tanács a piaci bevételeket megawattóránként 180 euróban maximálja azon villamosenergia-termelők esetében (a közvetítőket is beleértve), amelyek a termeléshez úgynevezett inframarginális technológiákat – például megújuló energiaforrásokat, nukleáris energiát és lignitet – használnak.

"Ezek a piaci szereplők váratlanul nagy pénzügyi nyereségre tettek szert az elmúlt hónapokban úgy, hogy közben a működési költségeik nem növekedtek”, áll a tanácsi indoklásban.

Hogy miért értek el extra nyereséget, arról szintén itt írtunk:

A plafon értékét ugyanakkor úgy állapítják meg, hogy a cégek nyereségesek maradjanak, és továbbra is képesek legyenek megújuló energiaforrásokba fektetni.

Azt a tagállamok maguk választhatják meg, hogy miként szedik be ezektől a cégektől a többletbevételeket, valamint hogyan támogatják ebből "a végső villamosenergia-felhasználókat”, azaz a fogyasztókat.

Emellett a tagállamok bevezetnek egy kötelező, ideiglenes szolidaritási adót a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában, tehát a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozásoknál.

Ez a hozzájárulás a 2022-ben és/vagy 2023-ban kezdődő pénzügyi évre vonatkozik, és az adóköteles nyereség azon része alapján számítanák ki, amely "meghaladja a 2018 óta keletkezett átlagos éves adóköteles nyereségek 20 százalékos növekedését”. 

Az ebből az adóból származó bevételeket a tagállamok szintén "a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására” használják fel.

Emellett megállapodás született arról is, hogy a magas energiaárakkal küzdő kkv-k további támogatására a tagállamok "ideiglenesen megállapíthatják" a számukra szolgáltatott villamos energia árát.

A Tanács kiemeli, hogy "ideiglenes” és "rendkívüli” intézkedésekről van szó, amelyeket 2022. december 1-jétől 2023. december 31-ig kell alkalmazni – kivéve az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó intézkedést, amely 2023. március 31-ig, valamint a piaci bevételekre vonatkozó kötelező plafont, amely 2023. június 30-ig érvényes.

Gázársapka elnapolva

Bár számos ország – köztük Belgium, Franciaország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Görögország, Olaszország és Spanyolország  – gázársapkát is szeretett volna minden importált gázra, valamint minden, az EU-n belüli kereskedésben forgó gázra, ebből egyelőre nem lett semmi.

A Bizottság szerint ugyanis a gázár maximálását – beleértve a cseppfolyósított gázt (LNG) és a vezetékes gázt is – nehéz lett volna végrehajtani a gyakorlatban, ráadásul az kockázatokat jelentett volna az energia-biztonságra nézve.

Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Németország, Dánia és Hollandia is.

Az EUObserver értesülései szerint a Bizottság október közepére dolgozhatja ki javaslatait a gázársapkával kapcsolatban. A testület három lehetőséggel számol: az orosz importgáz árának maximálása, a jelenleginél alacsonyabb ár kitárgyalása más szállítókkal (például Norvégiával) vagy az uniós áramtermeléshez használt gáz árának maximálása.

A  lakosság terheit csökkentő intézkedésekre azért is szükség van, mert ha tartósan és nagyon elszállnak az árak, valamint esetleg energiahiány alakul ki, az komoly társadalmi elégedetlenségbe csaphat át.

Ha Németország nem kap több orosz gázt, akkor "népfelkelések lesznek”, figyelmeztetett még nyáron Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz gáznak való kitettségre és a közelgő télre utalva.

Dühös emberek

Bár a hideg még meg sem érkezett, és a gázszámlák is csak ezután kezdenek majd igazán emelkedni, a társadalmi elégedetlenség jelei már több országban érezhetők. Szeptember elején a cseh fővárosban, Prágában például 70 ezren tiltakoztak az elszabadult energiaárak és a kormány politikája ellen. A tüntetők azt is követelték, hogy kormányuk kössön új gázszállítási megállapodást Oroszországgal, és a csehek érdekeit tegye első helyre.

"Azok is ott voltak, akik nem tudnak tovább húzni a nadrágszíjon, nem tudnak felvenni még egy pulóvert, mondván, hogy ez a demokrácia ára" – fogalmazott egyik ottani forrásunk. 

Ezzel párhuzamosan a közelmúltban több tagországban is előretörtek az EU-szkeptikus, nacionalista-populista erők.

Svédországban a Svéd Demokraták a második helyre futottak be a szeptember eleji választásokon, Olaszországban a posztfasiszta Olaszország Fivérei nevű párt vezette pártszövetség alakíthat majd kormányt, Németországban pedig az Alternatíva Németországért (AfD) 15 százalékra növelte támogatottságát, ami a legmagasabb érték 2020 februárja óta.

Az AfD elsősorban  Kelet-Németországban erős, ahol szeptemberben rendszeresen tüntettek a kormány energiapolitikája ellen: Szász-Anhaltban például hetente összesen több mint 10 ezer ember vonult az utcára több mint 30 városban.

"Állítsátok meg a szankciós őrületet! Nem fagyunk meg a politikátokért” – hirdették a tiltakozók transzparenseken.

Persze azért túlzás lenne azt állítani, hogy általános az elégedetlenség az EU-ban: Bécset például tapasztalataink szerint eddig még nem rázta meg a válság.    

A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az európai kormányok – a nehéz helyzetbe kerülő rétegek támogatására, egyben a társadalmi feszültség csökkentésére – saját hatáskörben is cselekednek: egymás után jelentik be az energiaárak befagyasztását vagy korlátozását.

A szociáldemokrata-zöld-liberális német kormány pedig épp múlt héten fogadott el úgy újabb, kétszázmilliárd eurós keretösszegű csomagot az energia drágulásának ellensúlyozására.

Ezzel az ígéretek szerint a nyugdíjasoktól a családos emberekig, a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segítenek abban, hogy ki tudja fizetni a számláit.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A sor végére zavarták a forintot
Privátbankár.hu | 2024. március 19. 06:40
A zloty és a cseh korona is jobban teljesít az idén, mint a forint. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor elszámította magát az akkugyárakkal, bukhatjuk a terveket
Király Béla | 2024. március 19. 05:42
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol a kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra.
Makro / Külgazdaság Utoléri -e Európa Oroszországot lőszergyártásban ASAP, azaz „sürgősen”?
Bózsó Péter | 2024. március 18. 19:03
Vajon mennyire segíthet az Európai Bizottság által múlt pénteken bejelentett félmilliárd eurós európai lőszergyártási program a lőszerhiánytól szenvedő Ukrajnának?
Makro / Külgazdaság Újabb vészjósló adat árnyékolja be a magyar gazdaság kilátásait
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 18:06
Romlott az üzleti hangulat a német kiskereskedelemben februárban.
Makro / Külgazdaság Putyinnak adót kell emelnie, különben bajban lesz
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 17:24
A még több pénzt felemésztő háborúhoz új források kellenek Putyinnak, mivel a nyersanyagok eladásából származó bevételek megcsappantak. Csökkenteni kell a jóléti alapokat is és magasan kell tartani az alapkamatot, hogy ne szabaduljon el az infláció. Emellett a hazai lakáspiac megélénkülésének feltételeiről és akadályairól is beszélt felelős szerkesztőnk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.
Makro / Külgazdaság A gázra léphet Putyin Ukrajnában
Wéber Balázs | 2024. március 18. 15:04
Az ukrajnai offenzíva erősítését ígérte győzelmi beszédében Vlagyimir Putyin, aki az eddiginél is nagyobb önbizalommal vághat bele ötödik elnöki ciklusába. Mindez pedig nem jó hír a lőszer- és emberhiánnyal küzdő ukrán hadsereg számára. A hivatalos adatok szerint Putyin utcahosszal nyerte az elnökválasztást, valódi ellenfelei azonban nem voltak – azok ugyanis börtönben vagy külföldön vannak, vagy már halottak.
Makro / Külgazdaság Több pénz jött be Európába, mint amennyi kiment
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:47
Legalábbis a külkereskedelem területén. Pozitív mérleggel zárta a januárt az eurózóna és az Unió is.
Makro / Külgazdaság Így is lehet: a törvényt betű szerint betartva sztrájkolnak a román köztisztviselők
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 12:31
Azzal lassítják a munkát, hogy betartják a határidőt.
Makro / Külgazdaság Tárgyal a kormány a tiltakozó orvosokkal, elejét vennék a tömeges felmondásnak - Koreában
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 11:47
Sztrájkolnak az orvosok, március végén tömegesen fel is mondanának, egy hónap után már kénytelen volt leülni velük az elnök is.
Makro / Külgazdaság Megint irigykedhetünk Romániára
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 08:38
Pörög az autóipar a szomszédban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG