"A villanyáramot ma sokkal alacsonyabb áron állítják elő, mint amennyiért azt és a gázt eladják. Már nincs többé semmilyen kapcsolat a gyártási költség és az eladási ár között. Ezt felül kell vizsgálnunk”.
A többi közt ezzel indokolta Tinne van der Straten belga energiaügyi miniszter augusztus végén azt, hogy az Európai Bizottságnak fel kell végre lépnie az egekbe törő energiaárak ellen, és konkrét lépéseket kell tennie a háztartások és a cégek védelmében.
Brutális drágulás
A nyári hónapokban a gázár ugyanis korábban elképzelhetetlen magasságokba szökött: az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén augusztus végén egy megawattóra ára megközelítette a 340 eurót, ami több mint négyszerese az idén júniusi, valamint mintegy 20-30-szorosa (!) a 2019-as és a 2020-as áraknak:
A fenti ábrán látszik, hogy a jelentős áremelkedés már 2021 második felében megkezdődött. Az orosz-ukrán háború kitörése után, 2022. február végén ugyan megint kilőtt az ár, de később visszatért az év eleji szint közelébe.
Az újabb, minden korábbinál nagyobb drágulás csak június közepén következett be – az orosz Gazprom ekkor kezdte el (technikai okokra hivatkozva, de nyilvánvalóan válaszul az Oroszország elleni uniós szankciókra) csökkenteni az Oroszországból Németországba érkező gáz mennyiségét az Északi Áramlat 1-en.
Az orosz gáz elapadása szűkülő kínálathoz vezetett a piacon, ami egyre feljebb és feljebb hajtotta az árakat. Azóta a helyzet pedig rosszabbodott, hiszen a nyár végén az oroszok teljesen elzárták a gázvezetéket, amit szeptember végén ráadásul ismeretlenek felrobbantottak.
A tőzsdei ár elszállása Németországban például a lakossági gázszámlák összegének minimum megtriplázódását jelenti – a pontos növekedés mértéke függ az elszámolás módjától és idejétől, valamint a takarékosságtól is.
Mivel az áramár a gázárhoz van kötve – hogy miért, arról itt írtunk – , előbbi is egyre inkább megdrágult, azaz Brüsszel lépéskényszerbe került.
"Az energiaárak újabb és újabb rekordot döntenek. Ez olyan következményeket jelent a háztartásoknak és cégeknek, amelyek nem fenntarthatók”, ismerte el anno Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A felmerült javaslatok között volt az energiapiac reformja (például az áramár leválasztása a gázárról), az áramtermelésre használt gáz árának maximálása, az Oroszországból importált gáz árának maximálása és külön adó kivetése a nem földgázt használó energia-szolgáltatókra.
Jön a profitadó
De mi válik ebből valóra, azaz hogyan segíti Brüsszel az igazi árnövekedéssel még csak ezután szembesülő fogyasztókat?
Nos, a nagy profitra szert tevő energiaszolgáltatókat valóban megadóztatják, az uniós szintű gázársapkából azonban egyelőre nem lesz semmi.
Ami a részleteket illeti, a Bizottság szeptember közepén nyújtotta be javaslatait, az uniós tagállamok energiaügyi minisztereit tömörítő Energiaügyi Tanács pedig múlt pénteken állapodott meg egy, "a magas energiaárak kezelését célzó” vészhelyzeti intézkedéscsomagról.
Ennek célja egyrészt "a villamosenergia-kereslet csökkentése”.
Ennek érdekében a bruttó villamosenergia-fogyasztást önkéntesen 10, csúcsidőben pedig kötelezően 5 százalékkal kell csökkenteniük a tagállamoknak 2022. december 1. és 2023. március 31. között.
Az ehhez szükséges intézkedéseket a tagállamok szabadon választhatják meg.
A másik cél "az energiaágazat többletbevételeinek beszedése és a végső felhasználók közötti újraelosztása” – tehát az EU kasszához kéri azokat az energia-szolgáltatókat, amelyek eddig nagyon jól kerestek a magas energiaárakon.
Ennek keretében a Tanács a piaci bevételeket megawattóránként 180 euróban maximálja azon villamosenergia-termelők esetében (a közvetítőket is beleértve), amelyek a termeléshez úgynevezett inframarginális technológiákat – például megújuló energiaforrásokat, nukleáris energiát és lignitet – használnak.
"Ezek a piaci szereplők váratlanul nagy pénzügyi nyereségre tettek szert az elmúlt hónapokban úgy, hogy közben a működési költségeik nem növekedtek”, áll a tanácsi indoklásban.
Hogy miért értek el extra nyereséget, arról szintén itt írtunk:
A plafon értékét ugyanakkor úgy állapítják meg, hogy a cégek nyereségesek maradjanak, és továbbra is képesek legyenek megújuló energiaforrásokba fektetni.
Azt a tagállamok maguk választhatják meg, hogy miként szedik be ezektől a cégektől a többletbevételeket, valamint hogyan támogatják ebből "a végső villamosenergia-felhasználókat”, azaz a fogyasztókat.
Emellett a tagállamok bevezetnek egy kötelező, ideiglenes szolidaritási adót a fosszilis tüzelőanyagok ágazatában, tehát a nyerskőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalkozásoknál.
Ez a hozzájárulás a 2022-ben és/vagy 2023-ban kezdődő pénzügyi évre vonatkozik, és az adóköteles nyereség azon része alapján számítanák ki, amely "meghaladja a 2018 óta keletkezett átlagos éves adóköteles nyereségek 20 százalékos növekedését”.
Az ebből az adóból származó bevételeket a tagállamok szintén "a háztartások és a vállalkozások pénzügyi támogatására” használják fel.
Emellett megállapodás született arról is, hogy a magas energiaárakkal küzdő kkv-k további támogatására a tagállamok "ideiglenesen megállapíthatják" a számukra szolgáltatott villamos energia árát.
A Tanács kiemeli, hogy "ideiglenes” és "rendkívüli” intézkedésekről van szó, amelyeket 2022. december 1-jétől 2023. december 31-ig kell alkalmazni – kivéve az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó intézkedést, amely 2023. március 31-ig, valamint a piaci bevételekre vonatkozó kötelező plafont, amely 2023. június 30-ig érvényes.
Gázársapka elnapolva
Bár számos ország – köztük Belgium, Franciaország, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Görögország, Olaszország és Spanyolország – gázársapkát is szeretett volna minden importált gázra, valamint minden, az EU-n belüli kereskedésben forgó gázra, ebből egyelőre nem lett semmi.
A Bizottság szerint ugyanis a gázár maximálását – beleértve a cseppfolyósított gázt (LNG) és a vezetékes gázt is – nehéz lett volna végrehajtani a gyakorlatban, ráadásul az kockázatokat jelentett volna az energia-biztonságra nézve.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Németország, Dánia és Hollandia is.
Az EUObserver értesülései szerint a Bizottság október közepére dolgozhatja ki javaslatait a gázársapkával kapcsolatban. A testület három lehetőséggel számol: az orosz importgáz árának maximálása, a jelenleginél alacsonyabb ár kitárgyalása más szállítókkal (például Norvégiával) vagy az uniós áramtermeléshez használt gáz árának maximálása.
A lakosság terheit csökkentő intézkedésekre azért is szükség van, mert ha tartósan és nagyon elszállnak az árak, valamint esetleg energiahiány alakul ki, az komoly társadalmi elégedetlenségbe csaphat át.
Ha Németország nem kap több orosz gázt, akkor "népfelkelések lesznek”, figyelmeztetett még nyáron Annalena Baerbock német külügyminiszter az orosz gáznak való kitettségre és a közelgő télre utalva.
Dühös emberek
Bár a hideg még meg sem érkezett, és a gázszámlák is csak ezután kezdenek majd igazán emelkedni, a társadalmi elégedetlenség jelei már több országban érezhetők. Szeptember elején a cseh fővárosban, Prágában például 70 ezren tiltakoztak az elszabadult energiaárak és a kormány politikája ellen. A tüntetők azt is követelték, hogy kormányuk kössön új gázszállítási megállapodást Oroszországgal, és a csehek érdekeit tegye első helyre.
"Azok is ott voltak, akik nem tudnak tovább húzni a nadrágszíjon, nem tudnak felvenni még egy pulóvert, mondván, hogy ez a demokrácia ára" – fogalmazott egyik ottani forrásunk.
Ezzel párhuzamosan a közelmúltban több tagországban is előretörtek az EU-szkeptikus, nacionalista-populista erők.
Svédországban a Svéd Demokraták a második helyre futottak be a szeptember eleji választásokon, Olaszországban a posztfasiszta Olaszország Fivérei nevű párt vezette pártszövetség alakíthat majd kormányt, Németországban pedig az Alternatíva Németországért (AfD) 15 százalékra növelte támogatottságát, ami a legmagasabb érték 2020 februárja óta.
Az AfD elsősorban Kelet-Németországban erős, ahol szeptemberben rendszeresen tüntettek a kormány energiapolitikája ellen: Szász-Anhaltban például hetente összesen több mint 10 ezer ember vonult az utcára több mint 30 városban.
"Állítsátok meg a szankciós őrületet! Nem fagyunk meg a politikátokért” – hirdették a tiltakozók transzparenseken.
Persze azért túlzás lenne azt állítani, hogy általános az elégedetlenség az EU-ban: Bécset például tapasztalataink szerint eddig még nem rázta meg a válság.
A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az európai kormányok – a nehéz helyzetbe kerülő rétegek támogatására, egyben a társadalmi feszültség csökkentésére – saját hatáskörben is cselekednek: egymás után jelentik be az energiaárak befagyasztását vagy korlátozását.
A szociáldemokrata-zöld-liberális német kormány pedig épp múlt héten fogadott el úgy újabb, kétszázmilliárd eurós keretösszegű csomagot az energia drágulásának ellensúlyozására.
Ezzel az ígéretek szerint a nyugdíjasoktól a családos emberekig, a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segítenek abban, hogy ki tudja fizetni a számláit.
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
