Újabb horrorhírre ébredt hétfő reggel Európa: kilőtt ugyanis a gáz tőzsdei ára, miután a Gazprom – olajszivárgásra hivatkozva – a hétvégén nem indította újra a gázszállításokat az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat vezetéken.
Az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén egy megawattóra ára délelőtt 280 euró környékére emelkedett.
Ez ugyan elmarad az augusztus 26-i, 330 euró feletti csúcstól, még így is 35 százalékos pluszt jelent a múlt pénteki záróértékhez képest. Igaz, késő délutánra az ár a 240-es szint körülre mérséklődött.
Reggel a német tőzsdeindex is esett, az euró pedig csaknem 20 éves mélypontra süllyedt a dollárral szemben. Egy euróért 0,99981 dollárt kellett adni a nemzetközi piacokon – ennél kevesebbet utoljára 2002 végén ért az uniós fizetőeszköz.
Üzent a Kreml
Ráadásul az igazán rossz hír az EU szempontjából még csak ezután jött (bár ez már nem okozott újabb sokkot a gáztőzsdén):
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanis a nap folyamán bejelentette, hogy a szállítás az Északi Áramlaton addig nem is indul újra teljesen, amíg „a teljes Nyugat” fel nem oldja az Oroszország elleni szankciókat.
A büntető-intézkedéseket az ukrajnai invázió miatt hozta az EU (és többek között az Egyesült Államok).
Peszkov szerint "a gáz bepumpálásával" kapcsolatos problémák ezekből a szankciókból adódtak. A Financial Times szerint a szóvivő mostani nyilatkozata volt az eddigi legerősebb jelzés a Kremltől arra vonatkozóan, hogy a szállítások újraindításának feltétele az uniós szankciók eltörlése.
Arról, hogy a gázcsap elzárása mögött politikai okok állnak, korábban itt írtunk:
A hétfői fejlemények nyomán még sürgetőbbé vált az EU fellépése az elszabaduló energiaárakkal szemben, amelyek egyre nagyobb terhet jelentenek a háztartások és a cégek számára.
Annalena Baerbock német külügyminiszter már a nyáron arról beszélt, hogy ha nem kapnak gázt, felkelések lehetnek, a hétvégén Prágában pedig mintegy 70 ezren tüntettek a magas energiaárak és a cseh kormány Ukrajna-politikája ellen, és követelték az Oroszország elleni büntetői-ntézkedések eltörlését.
Az uniós energiaügyiminiszterek mindenesetre pénteken rendkívüli ülésen próbálnak majd megegyezni arról, hogyan szabjanak gátat – vagy legalább csillapítsák – a piaci árakat.
A Politico szerint az EU egyenesen "történelmi beavatkozásokra” készül az energiapacon – a konkrét javaslatokon hétvégén is dolgoztak az Európai Bizottság és a tagállamok szakértői.
A brüsszeli lap által megszerzett dokumentumban Csehország, amely az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét tölti be ebben a félévben, is figyelmeztetett: az ukrajnai orosz invázió és az orosz gázszállítások elapadása az Északi Áramlaton táplálják az inflációt, és minden cégre és fogyasztóra komoly hatással vannak.
Mit tenne az EU?
De pontosan milyen javaslatok kerültek eddig az asztalra?
- A Bizottság egyik javaslata szerint külön adót vetnének ki azokra az energia-szolgáltatókra, amelyek nem földgázt használnak az áram előállítására.
Ezek a szolgáltatók ugyanis hatalmas haszonra tesznek szert jelenleg, mivel a relatív olcsón termelt áramot drágán adhatják el – az áram piaci árát ugyanis jelenleg a földgázár határozza meg. Arról, hogy miért van ez így, itt írtunk:
- Egyes tagállamok (például Olaszország) azt javasolják, hogy az EU vezessen be árplafont az orosz gázra – tehát szabja meg azt a maximum árat, amelyen az európai cégek gázt vásárolhatnak Oroszországtól.
A félelmek szerint azonban egy ilyen lépés újabb orosz megtorló intézkedést (további szállítások leállítása) vonna maga után.
- Az opciók között szerepel az áramár leválasztása a gázárról, ami beavatkozást igényelne az árampiacon.
. A tagállamok között ugyanakkor vita van arról, hogyan lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani, ha egyáltalán. Emellett felmerültek még egyéb, az energiapiacok működését érintő intézkedések is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azonnali és hosszútávú reformokra osztaná fel a javaslatokat, tehát elhalasztaná azoknak a reformoknak a bevezetését, amelyekről a tagállamok nem tudnak megegyezni.
A tagállamok és az őket tömörítő Európai Tanács vezetője, Charles Michel ugyanakkor arra kérték a Bizottságot, hogy mihamarabb cselekedjen az egyre fenyegetőbb megélhetési válság miatt.
A kormánykoalíció nem bukott el.
