"A villanyáramot ma sokkal alacsonyabb áron állítják elő, mint amennyiért azt és a gázt eladják. Már nincs többé semmilyen kapcsolat a gyártási költség és az eladási ár között. Ezt felül kell vizsgálnunk” – írta a belga energiaügyi miniszter a napokban a Twitteren.
Fenntarthatatlan árak
Tinne van der Straten üzenete is jelzi, hogy az EU mostanra megelégelte az irreális energiaárakat, amelyek egyre lehetetlenebb helyzetbe hozzák a cégeket és a háztartásokat is.
A negatív trend megállítására Brüsszel egy olyan vészhelyzeti tervet készít elő, amely egy plafont határozna meg az áramtermeléshez használt gáz árában, és leválasztaná az energiaárakat a gázárról.
A terveket szeptember 9-én, rendkívüli ülésen vitatják majd meg az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei.
„Az energiaárak nagy terhet jelentenek a polgároknak és a gazdaságnak. Ezért dolgozunk egy európai vészhelyzeti eszközön és az árampiac strukturális reformján”- írta Ursula von der Leyen ezzel egybehangzóan.
Az Európai Bizottság elnöke egy dániai konferencián pedig még világosabban fogalmazott:
„Az energiaárak újabb és újabb rekordot döntenek. Ez olyan következményeket jelent a háztartásoknak és cégeknek, amelyek nem fenntarthatók.”
Szerinte a reformnak köszönhetően az áraknak csökkenniük kell majd. De pontosan hogyan működik a rendszer, és min változtatnának?
A gázárhoz kötve
Az európai árampiacon az árakat jelenleg főleg a gázerőművek határozzák meg – a fogyasztói áramár tehát gyakorlatilag a gázárhoz van kötve.
Mivel a gáz ára az elmúlt években már amúgy is jelentősen emelkedett, az orosz-ukrán háború és az Európába irányuló orosz szállítások jelentős csökkenése miatt pedig egyenesen kilőtt, az áram ára is elszállt.
A jelenlegi piaci konstrukció lehetőséget ad Oroszországnak például arra, hogy romboló jellegű piaci manipulációkat hajtson végre, mondta Nina Scheer, a német Szociáldemokrata Párt energiaügyi politikusa.
De miért van az áramár a gázárhoz kötve jelenleg? Ennek hátteréhez hozzátartozik, hogy a liberalizált árampiacon (például Németországban, amely 1998-ban az EU nyomására nyitotta meg az addig szigorúan szabályozott piacát) az áramár az úgynevezett merit order elv alapján alakul. Elsőként a legolcsóbb energiát termelők (jelenleg a megújuló energiát előállítók) tehetnek ajánlatot, utánuk jöhetnek a drágábbak (jelenleg a gázerőművek) – végül azonban az összes ár a legdrágább, elfogadott árhoz igazodik.
A rendszer – hívja fel a figyelmet a német ZDF – jól működött addig, amíg minden áramtermelő nagyjából hasonló áron állította elő az áramot.
A gázár „felrobbanásával” azonban a gázerőművek által termelt áram ára is „felrobbant”, és így most mindenki magas áramárat fizet a piacon.
Az európai árampiac reformja ezt a rendszert alakítaná át – hogy miként, arra több forgatókönyv is létezik.
Jön az ársapka?
A Reuters szerint az EU Tanácsának soros elnöke, Csehország például azt javasolja, hogy az áramtermelésre használt gáz árának szabjanak egy plafont. A maximált ár és a piaci ár közötti különbséget pedig a kormányok kifizetnék a gázerőműveknek.
Ezt az elképzelést ugyanakkor korábban Németország és Hollandia is ellenezte arra hivatkozva, hogy ezzel gyakorlatilag a fosszilis alapú energia-termelést támogatnák adófizetői pénzekből ahelyett, hogy az olcsóbb, megújuló energiákra költenék ezt a pénzt.
Mario Draghi olasz miniszterelnök azt szeretné, ha az Oroszországból importált gáz árát tekintve állapodnának meg egy maximum értékben az uniós tagállamok.
A Kreml ugyanakkor megtorlásként teljesen leállíthatná a szállításokat Európába, figyelmeztetnek szakértők. (A Gazprom nyáron még „csak” az Északi Áramlaton érkező gázmennyiséget csökkentette a teljes kapacitás 40, majd 20 százalékára, szerdán pedig karbantartásra hivatkozva néhány napra teljesen leállította a szállítást.) Mindemellett opció lehet a pénzügyi spekulánsok ténykedésének korlátozása is.
Az áramár leválasztását a gázárról egyebek mellett Franciaország is támogatja. A francia kormány egyébként már több mint egy éve befagyasztotta a lakossági energiaárakat, ugyanakkor a közelmúltban jelezte, hogy nem fogják tudni sokáig fenntartani ezt a rendszert, ezért jövő év elejétől az áremelkedés egy részét áthárítják a fogyasztókra.
Magyarország ezt idén augusztusban lépte meg: azóta az átlag feletti gáz- és áramfogyasztásért már piaci árat kell fizetni. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter pedig a héten az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: az árstopok átmeneti nehézségek kezelésére valók, betöltötték szerepüket, egyre drágább a fenntartásuk, ezért előbb-utóbb ki kell vezetni őket. (A miniszter az EU által tervezett árszabályozó lépéseket is problémásnak tartja.)
Portugália és Spanyolország – uniós engedéllyel – ideiglenesen, egy évre júniusban vezette be az árplafont az áramtermelésre használt gáz ár esetében, és támogatást nyújt az érintett erőműveknek.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szerint az intézkedés mintegy 40 százalékkal mérsékeli a villanyárat.
A két ország azzal az indokkal kért és kapott engedélyt az árplafonra, hogy alig vannak rákötve az európai áramhálózatra, és a többi uniós tagállamnál nagyobb mértékben használnak megújuló energiákat.
Komoly dilemmák
Az árszabályozás ugyanakkor, figyelmeztetnek szakértők, nem olyan egyszerű. Claudia Kemfert energiaszakértő szerint például az áramár leválasztása a gázárról a merit order elv módosítása révén rövidtávon megvalósíthatatlan.
Szerinte az áramárat azzal lehetne csökkenteni a piacon, ha több megújuló energiát vennének be a kínálatba – a nap- és a szélenergia termelési költsége nulla közelében van –, és így kiszorítanák a piacról a drágább erőműveket. Egy másik lehetőség pedig a spórolás az árammal.
Más elemzők szintén úgy vélik, hogy a piaci mechanizmusok átalakításához több idő – akár évek is – kellenek. Rövidtávon inkább a gázkínálat bővítésével lehetne lejjebb vinni az árakat.
Emellett félő az is, hogy ha szabályozzák az energiaárakat, akkor az emberek kevésbé lesznek rászorulva a takarékoskodásra, márpedig a kormányok épp erre próbálják ösztönözni őket szerte Európában – főleg azért, hogy az orosz gázszállítások további apadása esetén is ki tudják húzni a telet. Egyes szakértők szerint hasznosabb lenne inkább célzott pénzügyi támogatást nyújtani az alacsony keresetű háztartásoknak, valamint a magas energiaárak által leginkább sújtott cégeknek.
Enyhül a nyomás?
A piaci árak mindenesetre némileg normalizálódtak az elmúlt napokban – a Politico szerint nyugtatólag hatott, hogy az EU-ban a gáztárolók telítettsége már most elérte a november elejére tervezett 80 százalékos szintet.
Az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén például a gázár az augusztus 26-i 330 euró/megawattóra csúcsértékről szeptember elsejére 230 euró alá esett.
Arra von der Leyen is utalt korábban, hogy az árampiac megreformálása hosszabb folyamat, és a gyakorlatban csak jövő év elején kezdődhet. Rövidtávon, vélik szakértők, valamilyen típusú ársapka bevezetése lehet reális opció.
A tárgyalások folytatódjanak a szövetségi kormánnyal. 
