Sokkolta Németországot június közepén az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom bejelentése, miszerint a teljes kapacitás 40 százalékára csökkentik az Északi Áramlaton keresztül Németországba (és egyúttal Európába) érkező gáz mennyiségét.
Az oroszok, akik technikai okokra hivatkozva, de minden jel szerint inkább politikai okokból mérsékelték a szállításokat, azóta még egyet tekertek a gázcsapon: július végén az addig érkező mennyiséget is megfelezték.
A gázvezetékeket is felügyelő német hatóság, a Bundesnetzagentur friss jelentése szerint azóta is ennyi gáz, tehát naponta kevesebb mint 400 gigawattóra (GWh) érkezik a Balti-tenger alatti vezetéken az észak-németországi Greifswaldba – június elején még csaknem 1800 GWh volt ez az érték.
Orosz helyett norvég és holland gáz
Az orosz szállítások elapadása miatt az elmúlt hónapokban jelentősen átalakult a német gázimport szerkezete: Oroszország helyett ma már Norvégia és Hollandia Németország legfontosabb gázszállítója.
A Tagesschau által idézett legfrissebb statisztikákból kiderül: míg áprilisban a Németország által felhasznált gáz 34, májusban pedig 37 százaléka érkezett Oroszországból – a háború kitörése előtt pedig még ennél is magasabb, 50 százalék feletti volt ez az érték –, addig júniusban 26, júliusban 10, augusztusban pedig 9 kilenc százalékra esett ez az arány. Három hónap alatt tehát mintegy negyedére olvadt az orosz gáz aránya a német beszerzéseben.
Eközben nőtt a norvég és a holland import: a norvég gáz aránya 27-ről 38-ra, a hollandé pedig 19-ről 24-re emelkedett április és augusztus között.
Hasonló trend figyelhető meg nyár óta európai szinten is.
„Norvégia az európai gázigény már mintegy 26 százalékát elégíti ki, és ezzel pótolja a kieső orosz gázmennyiséget”, mondta Andreas Schröder energiapiaci elemző a német portálnak.
Az észak-európai ország már annyi gázt szállít Európának, amennyit kitermelő kapacitásai megengednek.
Hollandia elvileg még tudná növelni a Groningen közelében kitermelt földgáz mennyiségét – az itteni gázmező egykor a legnagyobb volt a világon –, de a lakosság körében nagy az ellenállás, mivel a fúrások után kisebb földmozgásokat szoktak észlelni a régióban, és házak is károsodtak. Idén ősszel meg is szüntették volna a kitermelést, de a holland kormány végül jövő őszig engedélyezte a további működést az energia-vészhelyzetre hivatkozva.
Norvégia és Hollandia mellett többek között Belgiumból is vesz még gázt Németország, kisebb mennyiségben. A származási országot azonban nem mindig lehet egyértelműen megállapítani az európai vezetékhálózatok szoros egymásba fonódása és a különböző származású gázok összekeveredése miatt, állítják szakértők.
Saját gázt már alig használnak a németek. Míg 2001-ben még a fogyasztás 21 százalékát fedezte az ottani kitermelés, ma már csak 5 százalék ez az arány.
Jelenleg vita tárgya, hogy lehetne-e megint növelni ezt az arányt. Vannak ugyan tervek új földgázmező megnyitására az Északi-tengeren, a német kormány azonban ellenzi ezeket.
Jön az LNG
Középtávon szakértők a legnagyobb lehetőséget a hajókon szállított cseppfolyósított földgázban (LNG) látják. Németország eddig főleg az Egyesült Államokból importált LNG-t – az USA idén a világ második legnagyobb LNG-exportőrévé lépett elő, főleg az európai szállítások révén.
A jövőben azonban ezt a beszerzést is diverzifikálnák: Katarral, Ausztráliával, Algériával és Nigériával is folynak már tárgyalások.
Szóba jöhet elvileg Kanada is, ott azonban a keleti parton még nincsenek exportot kiszolgáló LNG-terminálok.
Rövidtávon az orosz gáz mintegy harmadát lehet LNG-vel helyettesíteni becslések szerint: a cseppfolyósított földgáz holland és belga kikötőkbe érkezik, majd betáplálják a vezetékes hálózatba. A Belgiumból és Hollandiából Németországba érkező gáz nagy része már ma is ilyen gáz, írja a német portál szakértőkre hivatkozva.
Drága pótlás
Azt már mi tesszük hozzá, hogy a kieső orosz gáz pótlása komoly pénzekbe kerül: a piaci árak ugyanis az egekben vannak – a holland gáztőzsdén (TTF) az árak január óta 4-5-szörösre nőttek –, az LNG pedig korábbi számítások szerint 2,5-szer drágább az orosz vezetékes gáznál.
Emiatt a német gázimportőrök brutális veszteségeket szenvednek el, amelyeket előbb-utóbb persze a fogyasztók fizetnek meg: a német háztartásoknak becslések szerint mintegy 3-4-szer többet kell majd fizetniük a gázért, mint eddig.
A német kormány (és az EU) persze amúgy is szeretne függetlenedni az orosz gáztól, amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, de ehhez több év szükséges – ezért hozza nehéz helyzetbe a szállítások hirtelen csökkentése Németországot és a tagállamok egy részét.
Német szakértők szerint az még megjósolhatatlan, hogy lesznek-e ellátási problémák télen emiatt.
Ez függ attól, milyen hideg lesz a tél, mennyire lesznek sikeresek a spórolásra ösztönző kampányok, mennyire sikerül feltölteni a gáztárolókat (a töltöttség Németországban már most is magas, 81 százalék), és mekkora pluszmennyiséget sikerül beszerezni más forrásokból.
Ami pedig a magyar részt illeti: Magyarország ma már déli irányból, a Balkáni Áramlaton keresztül kapja a legtöbb orosz gázt, amely emellett Ukrajna és Ausztria felől is érkezik, plusz jön hozzánk LNG-gáz Horvátországból. Emiatt az Ausztrián keresztül érkező orosz gáz mennyiségének csökkenése jóval kevesebb gondot okozhat – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi közlése szerint a leszerződött orosz gázmennyiség mintegy 90 százalékát megkapjuk.
Az európai és a magyar gázhelyzettel a Hét videójában is foglalkoztunk:
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
