Alaposan megtépázta az egyre terebélyesedő gázválság Németország legnagyobb gázimportőrét: az Uniper több mint 12 milliárd eurós veszteséget könyvelt el az első félévben.
A cég szerda reggeli közlése szerint az adózás előtti eredmény (Ebit) 564 millió eurós mínuszt mutat. Összehasonlításul: 2021 első felében még 580 millió eurós nyereséggel zárt a vállalat.
A társaság az idei év egészében is veszteséggel számol. A hírre az Uniper részvényei 9 százalékot zuhantak nyitáskor a frankfurti tőzsdén (és azóta is vastag mínuszban vannak), év eleje óta pedig már mintegy 80 százalékot vesztettek értékükből a papírok.
De miért nyelt be ekkora mínuszt a finn Fortum energiakonszern többbségi tulajdomában lévő vállalat, és miért fontos ez az európai gázválság szempontjából?
Putyin bosszúja
Bár a veszteségben szerepet játszottak a leírások az Oroszországgal kapcsolatos egyéb üzletekből (az Északi Áramlat 2 gázvezeték-projekt, oroszországi erőművek), a mínusz nagyrészt – ahogy a vállalat közleménye is megjegyzi – az orosz gázszállítások megcsappanására vezethető vissza.
Mint arról beszámoltunk, az orosz Gazprom június közepén – technikai problémákra hivatkozva, de minden jel szerint politikai okokból, az Oroszország elleni uniós szankciókra válaszul – a teljes kapacitás mintegy 40 százalékára csökkentette az Északi Áramlaton keresztül Németországba érkező gáz mennyiségét. Erre reagálva a német kormány kihirdette a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát.
Július végén pedig még egyet tekert a gázcsapon az orosz óriáscég (vagy ha úgy tetszik, Vlagyimir Putyin orosz elnök): a teljes kapacitás 20 százalékára mérsékelte a gázmennyiséget a Balti-tenger alatt futó vezetéken. A gázvezetékeket is felügyelő német szövetségi hatóság, a Bundesnetzagentur jelentése szerint jelenleg is ennyi gáz érkezik az Északi Áramlaton keresztül.
Az orosz szállítások jelentős csökkenése azért hozza nehéz helyzetbe az Unipert, mert az eddig nagyrészt a Gazpromtól vette a gázt, a kieső mennyiséget pedig a piacról kell pluszköltséggel beszereznie. Eközben vevőinek egyelőre csak a futó szerződések szerinti, a jelenlegihez képest még kedvező áron tudja azt továbbadni.
Vevői között egyébként több mint száz városi közmű és ipari cég található.
A cég jelenleg már mintegy 80-100 millió eurós mínuszt halmoz fel naponta (!) Guido Hoymann, a Metzler Bank elemzőjének becslése szerint, hívta fel a figyelmet a Handelsblatt. Ez havi 2,4-3 milliárd eurós mínusznak felel meg, azaz szeptember végéig további milliárdokkal nőhet a vállalat vesztesége.
A fogyasztókra hárítják
A brutális mínuszok láttán a német kormány júliusban 7,7 milliárd eurós mentőcsomagot helyezett kilátásba a cégnek, amelyben a német állam 30 százalékos tulajdonrészt is szerez majd jelen állás szerint. A stabilizációs csomagot ősszel, rendkívüli közgyűlésen engedélyezhetik a részvényesek a német gazdasági lap szerint.
Mindemellett – ahogy arról beszámoltunk – októbertől új illetéket építenek be a földgázárba az Uniper és más gázimportőrök támogatására. A plusz díj kilowattóránként 2,419 eurócent lesz.
Az illetéket, amelynek mértékét rendre felülvizsgálják majd, a tervek szerint 2024-ben kivezetik.
Az új díj bevezetésével valamennyi gázfogyasztóra szétterítik az importőrök többletköltségeit – azaz nem csak a nehéz helyzetbe került cégek ügyfeleinek kell azt viselniük. (Ez persze aligha vigasztalja majd az átlagembereket, akiknek már amúgy is megugrott a gáz- és villanyszámlája.)
Az Unipernek és társainak már jelezniük kellett, hogy mekkora veszteség éri őket az orosz szállítások elapadása miatt, és októbertől ennek az összegnek a 90 százalékát kapják majd vissza az új illetékből.
Eddig 12 vállalat összesen 34 milliárd euró kompenzációt igényelt, ebből a legnagyobb szelet a Unipernek járhat.
Tiina Tuomela, a cég pénzügyi igazgatója mindenesetre jövőre már az eredmény javulására számít, és azt szeretné, ha 2024-ben elhagynák a veszteséges zónát.
Triplázódó gázszámlák
Az energiaválság tehát nem csak az Uniperre és a többi gázimportőrre, hanem a német átlagemberekre is óriási terheket ró, sőt, a jelek szerint végeredményben ők állják majd a veszteségek nagy részét.
A fogyasztóknak fel kell készülniük arra, hogy továbbra is extrém mértékben emelkednek majd az árak, mondta Klaus Müller, a Bundesnetzagentur vezetője egy korábbi interjúban.
A hatóság becslései szerint a havi gázszámla jövőre minimum a jelenlegi háromszorosára nő majd.
De már idén is brutális drágulással számolhat az, akinek mostanában jár le a szerződése. Egy, a Spiegel által ismertetett példa szerint Chemnitzben az eins nevű energiaszolgáltatónál számos vevő szeptemberig évi 1500 eurót fizetett egy kétéves szerződés keretében a gázért, októbertől viszont már 4700 eurót kell fizetnie – tehát ez is több mint háromszoros emelkedés.
Ehhez jön még a fent említett új illeték, amely évi 480 eurós többletterhet jelent egy átlagos fogyasztású családnak a német sajtóban megjelent számítások szerint.
A német kormány és a hatóságok mindenkit spórolásra kérnek – nem csak az elszálló árak miatt, hanem annak érdekében is, hogy az orosz szállítások további csökkenése vagy akár leállása esetén is legyen elég gáz télre.
A kormány eddig két tehermentesítő csomaggal próbálta ellensúlyozni a drágulást. Ezek keretében elsősorban a szegényeket, szociálisan rászorulókat támogatják, valamint egyszeri juttatásokkal és adókönnyítésekkel mérséklik az egyre súlyosabb terheket.
Egyértelmű ugyanakkor, hogy a drágulást még a középrétegek is igencsak meg fogják érezni. Erre utalt korábban Robert Habeck német gazdasági miniszter is:
„Még a jól keresők is nyelnek egyet, amikor hirtelen 1500 helyett 4500 eurót kell fizetniük a fűtésért.”
Az Európai Bizottság 202 millió eurós pénzügyi csomagot különített el a palesztin nép támogatására. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
