A szociológus a magas inflációval és az eddigi többszörösére ugró energiaárakkal kapcsolatban a Die Weltnek adott interjúban azt mondta: egyes háztartások számára megterhelést, más háztartások számára pedig egyenesen katasztrófát jelent mindez.
A középréteg is megérzi
Mint fogalmazott, különbséget kell tenni relatív és abszolút szegénység között.
„Valaki akkor abszolút szegény, ha fél, hogy a hideg télben nem tudja majd kigazdálkodni a fűtési költségeket.”
Az infláció mindenkit érint, de ez személyenként nagyon különböző mértékben csapódhat le az életvitelben.
Robert Habeck német gazdasági miniszter kijelentéséről, miszerint „még a jól keresők is nyelnek egyet, amikor hirtelen 1500 helyett 4500 eurót kell fizetniük a fűtésért”, azt mondta: ennek üzenete, hogy a közepes keresetű háztartások is igencsak megérzik majd a drágulást, főleg azok, akiknek két vagy három gyerekük van.
"A 2-3 ezer eurós költségnövekedés nehéz, de még elviselhető teher sok háztartás számára. Ugyanakkor vannak háztartások, amelyek mindent elveszítenek, nekik segíteni kell”, fogalmazott Heinz Bude.
Mint mondta, az áram esetében nem olyan rossz a helyzet, a gázzal viszont „nagy probléma” van.
Arra a kérdésre, hogy Németországban mentálisan felkészültek-e az emberek az életszínvonaluk csökkenésére, azt mondta: „igen, felkészültünk rá”.
Az emberek ugyanis tudják, hogy a gáz szűkössé válása ellenére meg kell mutatni, hogy képesek cselekedni – „nem azért, mert különben megszólnak minket, hanem azért, mert ezt a magunk számára fontosnak tartjuk.” Ez ugyanis döntő pont a társadalmi ellenálló-képesség szempontjából.
Hozzátette: a klímaváltozás korában olyan politikára lesz szükség, amely a jólét egyéni szintű csökkenését a „közösségi jólét” növekedésével próbálja kárpótolni. Az ugyanis hosszútávon nem tartható, hogy az áldozatokért cserébe nem kapunk semmit.
A szociológus végezetül hozzátette: már nem hideg-, hanem „forró háborúval” nézünk szembe, és egy olyan klímaváltozással, amely sok tekintetben visszafordíthatatlan. Szerinte az adaptáció a jövőben fontosabb lesz, mint a transzformáció. Ezzel együtt a világvége hangulatra nem lát okot.
Rendkívüli idők
Mint arról beszámoltunk, az energia-drágulás és az orosz gázfüggőség Németországot is rendkívüli kihívások elé állítja. A téli gázellátás problémás lehet, a már amúgy is bedurvult gázárak pedig elszabadulhatnak. Annalena Baerbock német külügyminiszter már felkelésektől tart komoly gázhiány esetén. Berlin szabadulna ugyan az orosz gáztól, de egy ideig még rá van utalva.
Ezzel párhuzamosan Európa már az orosz gázcsap elzárására is fel akar készülni, és – a télre gondolva – mindenkit spórolásra kér.
Az EU a rossz és a még rosszabb között választhat energiaellátás szempontjából. Fő célja azonban aligha lehet más, mint hogy ne fagyjunk meg télen, és ne rokkanjunk bele az energiaszámlákba.
A krízis Magyarországot sem hagyja érintetlenül. A kormány a teljes rezsicsökkentést már elengedte: augusztus elsejétől az országos átlag felett fogyasztó magyaroknak is megugrik a villany- és gázszámlája. A drágulás az energiapazarló lakóingatlanok miatt több embert érinthet, mint amennyivel a kormány számol:
Kína devizatartaléka júniusban 26 milliárd dollárral csökkent az előző hónapban jegyzett több mint tízéves csúcsot követően. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
