A pénzügyi védőernyő elnevezésű programmal a villamos energia drágulásának enyhítését szolgáló úgynevezett áramárfék után bevezetik a "gázárfék" nevű megoldást is.
Az új programra azért van szükség, mert Oroszország "politikai fegyverként" használja a földgázt - hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár a koalíciós pártok vezetőivel folytatott megbeszélése után, hozzátéve, hogy a földgáz fogyasztói árának csökkennie kell.
A kancellár - aki koronavírus-fertőzése miatt elkülönítésben van, és videókapcsolat révén vett részt a tárgyaláson és az utána tartott tájékoztatón - elmondta:
a pénzügyi védőernyő a nyugdíjasoktól kezdve a családos emberekig és a kisipari cégektől a nagyvállalatokig minden fogyasztót segít abban, hogy ki tudja fizetni az energiaszámláit.
"A 200 milliárd euróval megvan az eszközünk mindennek a finanszírozásához" - húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus az MTI szerint.
Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "rezsimje" támadást indított a német gazdaság ellen. A szövetségi kormány a pénzügyi védőernyővel védekezik az energiaválságot okozó orosz támadás ellen - fejtette ki az alkancellár, kiemelve, hogy minden erővel védekezni kell, mert az energiaválság gazdasági és társadalmi válsággá terebélyesedhet.
Christian Lindner pénzügyminiszter, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnöke kiemelte, hogy "a jólétért és a szabadságért folytatott energiaháborúban állunk".
Ez a háború azzal fenyeget, hogy megsemmisül sok minden, amit az emberek Németországban évtizedek alatt felépítettek. "Ezt nem hagyhatjuk, védekezni fogunk" - jelentette ki Christian Lindner, aláhúzva, hogy a pénzügyi védőernyő "kristálytiszta válasz Putyinnak".
A programot jórészt hitelfelvétellel, a koronavírus-világjárvány első szakaszában létrehozott válságkezelő eszköz, a gazdasági stabilizációs alap (WSF) átszervezésével finanszírozzák - ismertette a pénzügyminiszter.
Hangsúlyozta: az új hitelekkel együtt is kitartanak amellett, hogy 2023-ban ismét betartsák az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabályt, miszerint az állam által évente felvehető új adósság nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát. Hozzátette: minél hatékonyabb intézkedéseket dolgoznak ki az energia drágulásának ellensúlyozására, annál kevesebb pénzt kell lehívni a 200 milliárd eurós alapból.
Az áramárfék és a gázárfék működéséről, szabályairól még nem döntöttek. A döntést egy szakértőkből álló testület készíti elő. Az viszont már biztos, hogy mégsem vezetik be az orosz földgázszállítások visszafogása miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került földgázimportőrök stabilitásának megőrzését szolgáló úgynevezett földgázbeszerzési illetéket, amely az eredeti tervek szerint kilowattóránként 2,419 eurócent lett volna, és októbertől épült volna be a földgáz árába.
Robert Habeck elmondta, hogy az illetékre nincs szükség, mert az állami fejlesztési bank (KfW) és a WSF jobb lehetőségeket biztosít a segítségre szoruló cégek támogatására.
A szövetségi kormány eddig három programot hirdetett meg az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozására. A pénzügyi védőernyővel együtt a meghirdetett, a tervezett és a már bevezetett intézkedések összesített keretösszege megközelíti a 300 milliárd eurót.
Együttes ülést tarthat ősszel a cseh és a magyar kormány. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
