"Az egyetemünk gázszámlája már most ötszöröse a tavalyinak. Egy héttel előbb indul a félév és egy héttel rövidebb lesz, februárban pedig lesz három hét fűtési szünet. De vannak olyan egyetemek, amelyek online is fognak oktatni, hogy spóroljanak”, mondja Zoli*, egy csehországi felsőoktatási intézményben tanító magyar, amikor arról kérdezem, mennyire gyűrűzött be a cseh mindennapokba az energia- és inflációs válság.
Felduzzadt tömeg
Csehország szeptember elején került be a nemzetközi hírekbe egy tömegtüntetéssel:
Prágában hatósági közlések szerint 70 ezren tiltakoztak az elszálló energiaárak ellen (is).
A megmozduláson, amelyet részben helyi szélsőbal és szélsőjobb erők szerveztek, a tüntetők azt is követelték, hogy kormányuk kössön új gázszállítási megállapodást Oroszországgal, ne küldjön több fegyvert Ukrajnának, a csehek érdekeit tegye első helyre, és amúgy meg mondjon le.
Volt tehát politikai üzenet, de benne volt (és van) a levegőben a félelem a megélhetési válságtól is.
"Most először nemcsak a szokásos 1-2 ezer ember ment ki, hanem 70 ezer. Azok is ott voltak, akik nem tudnak tovább húzni a nadrágszíjon, nem tudnak felvenni még egy pulóvert, mondván, hogy ez a demokrácia ára" - mondja Zoli.
A régi igazság ma is érvényes: az éhes embereket könnyű kivinni az utcára.
Össznépi lázadásról természetesen nincs szó, a tüntetés időpontjában például az észak-csehországi Liberecben "akkora tömeg volt a sörfesztiválon, hogy lépni sem lehetett".
Nehezebb megélni
A résztvevők száma ugyanakkor jelzi, hogy a krízis sok embert hoz nehéz helyzetbe. "A boltban minden érezhetően drágább, és kevésbé jön ki az ember a fizetéséből”, teszi hozzá Zoli, aki mintegy másfél évtizede él Csehországban, így jól ismeri az ottani viszonyokat.
Az uniós statisztikák szerint Csehországban idén júliusban 17,3 százalék volt az éves infláció, aminél magasabb értéket csak a három balti államban mértek.
Augusztusban pedig 17,2 százalékos drágulásról számolt be a cseh statisztikai hivatal.
Az energiaárak 34,6 százalékkal emelkedtek egy év alatt, a földgáz pedig 61,4 százalékkal drágult. Az, hogy az infláció leheletnyivel, egy tizedszázalékponttal mérséklődött augusztusra, elsősorban az üzemanyagárak csökkenésének köszönhető a statisztikai hivatal szerint.
Az alábbi inflációs ábra jól mutatja, hogy mennyire elszálltak az árak Csehországban (is) az elmúlt egy évben, és az is látszik rajta, hogy a drágulás már jóval az orosz-ukrán háború előtt megkezdődött:
A cseh nemzeti bank mindenesetre már enyhén optimista: szerinte az infláció nyári alakulása azt jelzi, hogy az infláció az előrejelzettnél némileg alacsonyabb szinten tetőzhet.
Visszatérve az energiaárakra, "az, hogy a gáz árát mennyivel emelik, nagyban függ attól, hogy milyen szerződése van, és kell-e mostanában újat kötnie", mondja Zoli.
Szerinte az orosz-ukrán háborút „vis maior”-ként használták az ottani energiaszolgáltatók arra, hogy akár az árfixált szerződéseket is egyoldalúan módosítsák.
"De nem kell borzasztóan radikális korrekciókra gondolni. A cégeknek figyelniük kellett arra, hogy ilyen helyzetben az ügyfél nem köteles elfogadni az új árat, és joga van felbontani a szerződést és leszerződnie mással. És ami nagyon fontos: szolgáltatói verseny van, mindenütt és minden energiaforrás esetén”, magyarázza.
Jön az ársapka
A jelentős drágulást, legyen szó akár áramról vagy gázról, persze így sem lehet elkerülni, azt előbb-utóbb minden fogyasztó megérzi - igaz, novembertől már lesz egy felső határ.
A jobbközép cseh kormány ugyanis tegnap este bejelentette: maximálja az áram és a gáz árát a háztartások és a kisfogyasztók számára.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy november elsejétől maximum hat koronát (96 forint) kell fizetniük az áramért kilowattórénként, a hálózati és egyéb díjakat nem számítva. A földgáznál a plafon három korona, azaz 48 forint. A kormány emellett a közintézmények (kórházak, önkormányzatok, iskolák) számára is ugyanezen az áron garantálja az energiaellátást.
A maximált ár és a piaci ár közötti különbséget az állam vállalja át, aminek a becsült éves költsége 130 milliárd korona (2100 milliárd forint) – a pontos összeg a piaci árak alakulásától is függ.
Ezt a kormány egyebek mellett egy új, rendkívüli adóból finanszírozza, amelyet az energiaipari cégekre, az olajfinomítókra, a bankokra, valamint az üzemanyag- és áramkereskedő cégekre vet ki. Ebből 70 milliárd korona (1130 milliárd forint) bevételre számít.
Kérdés, hogy a kormánynak sikerült-e ezzel kifognia a szelet az elégedetlenkedők vitorlájából. Ez szeptember 28-án, a cseh államiság napján derülhet ki, a kormányellenes erők ugyanis ekkorra terveznek újabb tömegtüntetést.
A Nagyító korábbi cikkeit itt olvashatják.
(*Interjúalanyunk nevét az anonimitás érdekében megváltoztattuk.)
Megjelent szerdán a Magyar Közlönyben a 2026-os költségvetési törvény módosítása. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
