Decemberben a fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a járműüzemanyagokat is tartalmazó egyéb cikkek és a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Összességében 2016-ban a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest - a részletekről és arról, minek hogy változott az ára, itt írtunk >>
Innen látszik, hogy tényleg van infláció
A maginflációs ráta 2014 szeptembere óta 0,8% és 1,5% között ingadozott, tehát a mostani 1,7 százalékos érték elhagyta azt a sávot a mutató, amiben stabilan mozgott nagyjából két éven keresztül - emeli ki kommentárjában az Erste vezető makrogazdasági elemzője. A fő inflációs mutató és a maginflációs mutatók közötti különbséget magyarázza az, hogy a maginflációs ráta kiszűri az üzemanyagárak változását, melyek decemberben novemberhez képest 4,1%-kal, 2015 decemberéhez képest pedig 6,8%-kal voltak drágábbak.
Most jön majd az igazi áremelkedés
Ürmössy Gergely szerint 2017-ben tovább fog gyorsulni az inflációs ráta 2017 folyamán. Több erőhatás fog egymásnak feszülni, aminek az eredőjét nehéz megbecsülni. Ilyen tényezők például a célzott áfacsökkentések (pl. szárnyas termékek, internet szolgáltatás), melyek mérsékelhetik az inflációs nyomást. A másik oldalról figyelembe kell venni, hogy a gyors ütemű bérnövekedés és a nyersanyagok világpiaci ára pedig felfelé mutató inflációs nyomást eredményezhet. Az Erste előrejelzése szerint idén átlagosan 2,3% lehet az inflációs ráta, 2018-ben pedig átlépheti a 3%-ot.
Az ING gyorselemzése is arra hívja fel a figyelmet: 2017 eleje azonban gyökeres változást hozhat, az infláció akár meg is haladhatja a 2,5%-os szintet is a következő hónapokban, nagyrészt a tovább erősödő bérnyomás miatt. A 2017-es évre az ING 2,5%-os átlagos fogyasztói áremelkedést vár, felfelé mutató kockázatokkal.
A Takarékbank 2017-ben az év elején szintén megugró emelkedésre és éves átlagban 2,3%-os inflációra számít, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, jövő év elején pedig az idei áfacsökkentések elmúló hatása miatt az infláció már elérheti a 3%-os inflációs célt. Emiatt rövidtávon az MNB kommunikációjából kikerülhet, hogy a Monetáris Tanács kész további nem-konvencionális eszközök használatára, azonban még nem számítunk a kondíciók szigorítására - írta a Privátbankár.hu-nak Suppan Gergely.
