A Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által a napokban közzétett dokumentum számos, eddig eretneknek számító gondolatot is felvet a gazdasági és pénzügyi unió jövőjével kapcsolatban. A hangsúlyozottan vitaindítónak szánt, alig hétoldalas dokumentum ahhoz a négy szakaszhoz tartozó elemeket veszi számba, amelyeken keresztül az Uniónak fokozatosan, körülbelül egy évtized alatt el kellene jutni a tényleges gazdasági és pénzügyi unióhoz, vagy ahogy mostanában sokan nevezik, az EMU 2.0 változatához - ismerteti az írást a Bruxinfo.
Elkülönült finanszírozás a EU-n belül
A dolgozat ugyan nem tartalmaz új elemeket, viszont lényeges, hogy mind a négy integrációs szakasz esetében új szempontokra rámutató kérdések feltevésével próbálja mélyíteni és továbbvinni a vitát. Két dolgot mindenképpen érdemes kiemelni. Az egyik szempont a majdani egységes költségvetési kereten (más néven fiskális unión) belül szükségesnek nevezi az aszimmetrikus sokkhatások (tehát az eurózóna különböző országait nem egyformán érintő) kezelésére és azok továbbgyűrűzésének megelőzésére szolgáló eszköz létrehozását. Ez egyébként megvalósulhatna egy külön valutauniós központi költségvetésen keresztül is.
A másik szempont, amely szintén nem szokványos, azt sugallja, hogy az egységesebb gazdaságpolitikai keret esetleg külön demokratikus kontrollt szolgáló struktúrák (vagyis akár egy parlament) létrehozását teheti szükségessé az eurózónában. Van Rompuy dolgozatában felvázolta a hamisítatlan gazdasági, pénzügyi és politikai unióhoz való átmenet főbb szakaszait. Ezek: a bankunió (ennek első lépcsőfoka lenne a Bizottság által a héten javasolt egységes bankfelügyeleti mechanizmus); az egységes költségvetési keret, vagy fiskális unió; az egységes gazdaságpolitikai keret (gazdasági unió) és a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság megerősítése (lényegében a politikai unió).
Van Rompuy mostani dokumentuma azokhoz az előkészítő vitákhoz szolgál majd alapul, amelyek októberben elvezetnek egy közbülső, decemberben pedig egy végleges jelentéshez a mélyebb integráció menetrendjéről.
Az uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni. 
