Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában beszélt a tőke- és pénzpiaci kilátásokról.
Magyarországon januárban még enyhén magasabb lehetett az éves infláció a decemberben mért 4 százaléknál – biztosat a KSH csütörtöki közléséből lehet majd tudni. Az idei első havi emelkedést egyrészt az válthatta ki, mert magasabb volt a bázishatás, jelesül az üzemanyagárak egy évvel korábbi szintje meghaladta a mostanit, másrészt egyszeri hatások is szerepet játszottak, például a dohánytermékek jövedéki adója emelkedett.
Ami azonban a kilátásokat illeti, van rá esély, hogy tovább már nem gyorsul a pénzromlás az év hátralévő részében. Bár a forint gyengülése – az euróval szemben már a 340-es szintet karistolja – az import drágulásán keresztül inflációs nyomást okozhat, ezt kiolthatja, hogy a koronavírus miatt az olajárak hatalmasat zuhantak, ami az infláció egyik fontos elemének számító hazai üzemanyagárak csökkenését váltotta ki.
Mindezek következtében az éves átlagos infláció a Magyar Nemzeti Bank céljához viszonyított 1-1 százalékos sáv teteje alatt maradhat – az jó eséllyel 3,6 százalék körül lehet –, így arra nem fognak reagálni. Arra meg végképp nem, ha a forint tovább gyengülne, hiszen a jegybank már jó ideje unos-untalan hangoztatja, hogy nincs árfolyamcélja – ami nem jó hír a külföldi utazásra készülőknek és a jelentősebb importhányaddal termelőknek.
Németországban is emelkedik az infláció, másfél százalék körülire szintekre, ami azért érdekes, mert korábban az EU legerősebb gazdaságában hágtak a legmagasabbra a dezinflációs félelmek. Csakhogy a legutóbb napvilágot látott adatok (ipari termelés, megrendelésállomány) a vártnál gyengébbek lettek, így azok nem fejtenek ki inflációs nyomást. Ezzel szemben a koronavírus igen, de hogy milyen mértékben, az ma még csak a jövő zenéje.
Visszaevezve a hazai vizekre, pénteken két nemzetközi hitelminősítő (a Fitch és a Standard and Poor’s) is napirendre veheti Magyarország adósságbesorolását, de várhatóan egyikük sem nyúl hozzá. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősnek tűnnek – 2019 első kilenc hónapjában 5 százalékkal bővült jobban, mint 2018 azonos időszakában, s a pénteken megjelenő, tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatok is kedvezők lehetnek. Csakhogy ezt – a hitelminősítők korábbi vélekedése szerint – ellensúlyozza a magas adósság, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságának kockázata és a prociklikus gazdaságpolitika. Más lehetne a helyzet, ha a top 3-asból a Moody’s (is) döntene, hiszen az ő minősítése egy fokozattal lejjebb van, ergo az ő esetében nagyobb lehet az esély a felminősítésre vagy a kilátás javítására.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
