- Az ukrán különleges erők több tagja is meghalt a Herszon területen lévő Tendra-nyúlványon végrehajtott támadásban – áll a jelentésekben. Az ukrán különleges erők megerősítették a haláleseteket, és azt vélelmezik, hogy az elhunytak azért maradtak hátra, hogy biztosítsák a fő kontingens elmenekülését.
- Megvizsgálják az orosz illetékes szervek az el nem ismert „Dnyeszter menti Moldáv Köztársaság” képviselői kongresszusának Oroszországhoz intézett felhívását, hogy védje meg a Dnyesztermelléket – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium. „A Dnyeszter menti lakosok, honfitársaink érdekeinek védelme az egyik prioritás” – közölte a moszkvai külügyminisztérium a RIA Novosztyi hírügynökséggel. A tárca szerint „minden megkeresést mindig figyelmesen vizsgálnak meg az orosz szakszolgálatok”. A szakadár moldovai „köztársaság” képviselőinek kongresszusa szerdán felhívást intézett az orosz parlament két házához, azt kérve, hogy tegyenek intézkedéseket az entitás védelmében a moldovai vezetés nyomása, a Chisinau által bevezetett „gazdasági blokád” közepette. A képviselők az ENSZ és a Független Államok Közössége (FÁK) főtitkárához, valamint az Európai Parlament vezetőségéhez és más nemzetközi szervezetekhez fordultak annak érdekében, hogy akadályozzák meg a konfliktus kiéleződését Chisinau és Tiraszpol között. Vitalij Ignatyjev, az el nem ismert köztársaság „külügyminisztere” a Rosszija 24 orosz hírcsatornának kijelentette, hogy a Dnyeszter melléki entitás mindenekelőtt diplomáciai támogatást vár Oroszországtól, mert Moszkva az egyik közvetítő az 5+2 rendezési formátumban. Az 5+2 formátumú tárgyalási platformban Moldova és a Dnyesztermellék a konfliktusban részt vevő felek, Oroszország, Ukrajna, az EBESZ közvetítőként, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig megfigyelőként vesz részt.
- Ukrajna külügyminisztériuma szerdán óva intett Oroszország beavatkozásától a Moldovával szomszédos, szakadár Dnyesztermelléki régióban, amelynek szeparatista vezetői Moszkvához fordultak „védelemért”. Ezt a trükköt Oroszország már korábban is alkalmazta, hogy igazolja más országok megszállását.
- A moldáv kormány propagandaeseménynek nevezte a dnyesztermelléki szeparatisták kérését. Az Ukrajna teljes körű lerohanását megelőző 2022 februárjában az oroszok által támogatott ukrajnai fegyveresek szintén Moszkva „védelmét” kérték.
- A brit kormány szerdán kijelentette: az, hogy Ukrajna hogyan használja az adományozott cirkálórakétákat, „az ukrán fegyveres erők dolga”. A szigetország vezetése ezt az után közölte, miután Olaf Scholz német kancellár megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország esetleg részt venne a célba juttatásban, és hogy Németország nem keveredne hasonló tevékenységbe Taurus rakétáinak küldésével.
- Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről – jelentette ki szerdán Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes. „Ukrajna nem zárja le a Lengyelországgal közös határait. Az ukrán fél részéről senki nem tárgyal erről” – írta Kubrakov az X-en. „A népünk a létezéséért harcol az orosz agresszorral vívott háborúban. Számunkra a stabil határok a túlélést jelentik. Donald Tusk lengyel kormányfő szerdán Varsóban közölte, hogy a lengyel kormány a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel. „Nem árulok el semmilyen titkot: az ukrán féllel a határ átmeneti lezárásáról, általában az árucsere leállításáról egyeztetünk” – válaszolt Tusk a norvég hivatali partnerével, Jonas Gahr Storével közös sajtóértekezleten egy újságírói kérdésre. Tusk jelezte: a határzár témáját azon a csütörtökre tervezett találkozón is napirendre tűzi, amelyen az ukrán áruk behozatala miatt is zajló lengyelországi gazdatiltakozások szervezőit fogadja.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az albán fővárosban, Tiranában tartott délkelet-európai országok csúcstalálkozóján a közös fegyvergyártás gondolatát szorgalmazta. Zelenszkij ukrán-balkáni védelmi fórumot javasolt Kijevben vagy valamelyik balkáni fővárosban, hasonlóan a brit és amerikai fegyvergyártó cégek tavalyi kezdeményezéséhez. A csúcstalálkozón 10 ország által aláírt közös nyilatkozat szerint vezetőik készek részt venni egy ukrán vezetésű svájci békecsúcson idén tavasszal, ahol Zelenszkij békevízióját vitatják meg.
- Albánia, Bulgária, Észak-Macedónia, Montenegró és Románia csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, és fegyvereket, illetve felszerelést küldtek Ukrajnának. A Balkán egyes részein a volt Jugoszláviából visszamaradt jelentős fegyveripar található. Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, és sem Belgrád, sem Kijev nem ismeri el a függetlenségre igényt tartó albán terület, Koszovó függetlenségét, amely támogatja Ukrajnát, emellett pedig EU- és NATO-tagságra törekszik.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter péntektől Törökországban vesz részt egy diplomáciai fórumon – közölték az érintett országok kormányai. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő elmondta, hogy Lavrov találkozik török kollégájával, Hakan Fidannal.
(MTI, The Guardian)
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
