|
| Theresa May. Kép forrása: EPA |
Nagy-Britannia Brexit-szavazás utáni válságát nem csak az angol font zuhanásán, hanem Theresa May miniszterelnökké választásán is le lehet mérni – írja a Reuters. Angela Merkelhez hasonlóan az ő megválasztása is csak akkor vált lehetségessé, amikor pártja és országa mély válságba került.
Két kutató, Michelle Ryan és Alex Haslam még 2004-ben kidolgozott egy teóriát, amely szerint a nők általában akkor jutnak vezető pozícióba, ha a klasszikus férfielit már nem tudja, mit csináljon, és a vezetés kudarcának esélye igen nagy – amikor fél kézzel kapaszkodva a szakadék vagy egy sziklaszirt szélén lógnak a meredély felett. (Ezért nevezik ezt az elméletet „glass cliff”, kb. üvegsziklafal-elméletnek.) Erre sok példa van a politikából és a gazdaságból egyaránt.
Még az ellenzéket is nő vezetheti
Theresa May is akkor jutott vezető pozícióba, amikor az eddigi erős ember, David Cameron súlyosan elszámolta magát a Brexittel, és le kellett mondania. Majd Boris Johnson is kiesett a versenyből. Érdekes, hogy az ellenzéki munkáspártnál is egy nő jelenleg a korábbi férfivezetés kihívója, Angela Eagle – írják.
Angela Merkel, a fiatal keletnémet nő is akkor jutott a hatalomba 2000-ben, amikor a CDU addigi férfivezetése kudarcot vallott, és nem tudott más jelöltben megegyezni. Akkoriban egy pártfinanszírozási botrány rázta meg a CDU-t, amely még Wolfgang Schäuble pártelnököt is elérte Helmut Kohl választási veresége után.
Chilétől Lengyelországig és Koreáig
May jó társaságba kerül, Németországon és Lengyelországon kívül lehet, hogy az év végén az USA-nak is női elnöke lesz – írja az osztrák közszolgálati ORF. Ezen kívül Norvégiában és Litvániában is nő a vezető, Európán kívül pedig Chilében, Libériában, Dél-Koreában, Tajvanon, Bangladesben, Nepálban és Mauritiuson. Ezen kívül jelenleg nő irányítja az egész világ gazdaságára hatással levő amerikai jegybankot, a Fed-t, és a Nemzetközi Valutaalapot is.
De a Reuters még tovább megy, azt mondja, hogy nemcsak a nők, hanem más kívülállók is kerülhetnek vezető pozícióba válság idején – elég csak az afroamerikai Obama hatalomra kerülésére gondolni 2008-ban, a Lehman-válság utáni hetekben.
Mrs. Brexit és Mrs. Európa
Brazíliában 2011-ben Dilma Rousseff is férfi elődjének korrupciós botránya után került a hatalomba, ugyanakkor egyes országokban, mint India vagy Banglades, a nők korábbi férfivezetők rokonaként tudták megszerezni a választók bizalmát. A gazdaságban például a Yahoo és a General Motors nevezett ki női vezetőt, amikor súlyos válságban volt.
Merkelt Mrs. Európának, Mayt Mrs. Brexitnek nevezi a Südwest Presse cikke, akiknek céljai jelenleg eltérnek. De jelentős párhuzamok is vannak Merkel és May között. Mindkettőjük apja lelkész volt, mindketten az ötvenes években születtek. Mindkettő más ágazatban dolgozott korábban, Merkel egy fizikai-kémiai kutatóintézetben, May az angol jegybanknál és egy tanácsadó cégnél. Mindketten házasok és gyermektelenek, szívesen főznek és túráznak. A lap párhuzamokat talált fellépésükben, politikai stílusukban és elveikben is.
Az Európai Néppárt, a Renew Europe, a Baloldal és a Zöldek szerint Magyarország EU-elnöksége gyenge teljesítményt és személyes érdekeket tükrözött. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
