3p
Ugyan nem lett érvényes a macedón népszavazás, a kormány így is elkönyvelheti a győzelmet.
Zoran Zaev miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az első eredmények ismerete után. (EPA/NAKE BATEV)
A szavazóképes lakosság több mint felének kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, ám az ehhez szükséges valamivel több mint 900 ezer szavazópolgár helyett nem egész 600 ezer ember (a jogosultak 36,11 százaléka) válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

Jöhet az alkotmánymódosítás és a névváltoztatás

A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre.

Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány a sikertelenség ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Amint ez megtörténik, az athéni parlament is ratifikálja azt az egyezményt, amelyet a macedón és a görög miniszterelnök írt alá júniusban, és amelyet a szkopjei törvényhozás már becikkelyezett, ezt követően pedig minden akadály elhárul az elől, hogy folytatódhasson Szkopje európai uniós és NATO-integrációja.

Az ellenzék is megkapta, amit akart?

A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap.

Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.

Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke sajtótájékoztatón reagált a miniszterelnök kijelentésére. Szerinte a macedónok döntöttek, és azt akarják, hogy az ország megtartsa nevét, Zoran Zaev pedig nem az előrehozott választásokkal kell, hogy foglalkozzon, hanem véglegesen politikai nyugdíjba kell, hogy vonuljon, hiszen politikája megbukott.

Egy régóta húzódó ügy

A névvita 1991 óta áll fenn Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Orbán korábban még videóüzenetet küldött

Több tízezren tüntettek a macedón kormány ellen még júniusban Szkopjéban, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt támogatói az ország nevének megváltoztatása ellen, a magyar miniszterelnök ekkor támogatásáról biztosította az ellenzéket. Részletek a Privátbankár.hu korábbi cikkében. >>>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A Visegrádi Négyek Magyarországon találkozott, a hétéves EU-s költségvetés kiemelt téma volt
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 19:51
A Visegrádi Négyek (V4) magyarországi csúcstalálkozója után tartottak közös tájékoztatót a miniszterelnökök.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: „mini kamatcsökkentési ciklus indul”
Imre Lőrinc | 2026. június 23. 17:50
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
Makro / Külgazdaság Hatalmas pálfordulás Varga Mihályéknál
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 15:20
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Makro / Külgazdaság Nagy svunggal megy neki a V4-csúcsnak Magyar Péter, de ez nem lesz könnyű menet
Litván Dániel | 2026. június 23. 15:19
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
Makro / Külgazdaság Óvatosabb maradt a jegybank, de február után itt az újabb kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 14:01
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Makro / Külgazdaság Megszavazták: újra búcsút inthetünk a rögzített áraknak
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 13:13
Az Országgyűlés mai döntését követően már hivatalos, hogy kivezetik ezt az árszabást.
Makro / Külgazdaság Még nincs vége a szép napoknak – megint olcsóbb lesz ez az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2026. június 23. 09:33
Szerdán újabb érdemi fordulat érkezik a magyarországi töltőállomások árszabását tekintve.
Makro / Külgazdaság Kitört az optimizmus Európában?
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 19:46
Javul a hangulat.
Makro / Külgazdaság Az új gazdasági éra egyik fontos lépését tehetik meg Varga Mihályék
Imre Lőrinc | 2026. június 22. 19:22
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter bejelentette: itt a Tisztítótűz Művelet, így távolítják el Sulyok Tamást
Privátbankár.hu | 2026. június 22. 13:45
A miniszterelnök a parlament előtt beszél.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG