|
| Zoran Zaev miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az első eredmények ismerete után. (EPA/NAKE BATEV) |
Jöhet az alkotmánymódosítás és a névváltoztatás
A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre.
Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány a sikertelenség ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.
Amint ez megtörténik, az athéni parlament is ratifikálja azt az egyezményt, amelyet a macedón és a görög miniszterelnök írt alá júniusban, és amelyet a szkopjei törvényhozás már becikkelyezett, ezt követően pedig minden akadály elhárul az elől, hogy folytatódhasson Szkopje európai uniós és NATO-integrációja.
Az ellenzék is megkapta, amit akart?
A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap.
Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.
Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke sajtótájékoztatón reagált a miniszterelnök kijelentésére. Szerinte a macedónok döntöttek, és azt akarják, hogy az ország megtartsa nevét, Zoran Zaev pedig nem az előrehozott választásokkal kell, hogy foglalkozzon, hanem véglegesen politikai nyugdíjba kell, hogy vonuljon, hiszen politikája megbukott.
Egy régóta húzódó ügy
A névvita 1991 óta áll fenn Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
|
Orbán korábban még videóüzenetet küldött Több tízezren tüntettek a macedón kormány ellen még júniusban Szkopjéban, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt támogatói az ország nevének megváltoztatása ellen, a magyar miniszterelnök ekkor támogatásáról biztosította az ellenzéket. Részletek a Privátbankár.hu korábbi cikkében. >>> |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
