3p
Ugyan nem lett érvényes a macedón népszavazás, a kormány így is elkönyvelheti a győzelmet.
Zoran Zaev miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az első eredmények ismerete után. (EPA/NAKE BATEV)
A szavazóképes lakosság több mint felének kellett volna voksolnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, ám az ehhez szükséges valamivel több mint 900 ezer szavazópolgár helyett nem egész 600 ezer ember (a jogosultak 36,11 százaléka) válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

Jöhet az alkotmánymódosítás és a névváltoztatás

A választási bizottság közlése szerint az eddig feldolgozott adatok alapján az is látszik, hogy a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt a feltett kérdésre.

Mivel csupán véleménynyilvánító népszavazásról volt szó, a kormány a sikertelenség ellenére is kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást, amelynek eredményeként a délszláv országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni.

Amint ez megtörténik, az athéni parlament is ratifikálja azt az egyezményt, amelyet a macedón és a görög miniszterelnök írt alá júniusban, és amelyet a szkopjei törvényhozás már becikkelyezett, ezt követően pedig minden akadály elhárul az elől, hogy folytatódhasson Szkopje európai uniós és NATO-integrációja.

Az ellenzék is megkapta, amit akart?

A népszavazás érvénytelenségét a jobboldali államfő, Gjorge Ivanov saját sikereként könyvelheti el, ő ugyanis nyíltan bojkottra szólította a macedónokat, és kijelentette: ő maga nem megy el szavazni vasárnap.

Szintén sikerként értelmezheti az eredményt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), amely ugyan nyíltan nem szólított bojkottra, inkább azt mondta, mindenki szavazzon lelkiismerete szerint, azt viszont leszögezte, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatást.

Hrisztijan Mickoszki, a VMRO-DPMNE elnöke sajtótájékoztatón reagált a miniszterelnök kijelentésére. Szerinte a macedónok döntöttek, és azt akarják, hogy az ország megtartsa nevét, Zoran Zaev pedig nem az előrehozott választásokkal kell, hogy foglalkozzon, hanem véglegesen politikai nyugdíjba kell, hogy vonuljon, hiszen politikája megbukott.

Egy régóta húzódó ügy

A névvita 1991 óta áll fenn Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

Orbán korábban még videóüzenetet küldött

Több tízezren tüntettek a macedón kormány ellen még júniusban Szkopjéban, a legnagyobb jobboldali ellenzéki párt támogatói az ország nevének megváltoztatása ellen, a magyar miniszterelnök ekkor támogatásáról biztosította az ellenzéket. Részletek a Privátbankár.hu korábbi cikkében. >>>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Továbbra is bajban van Európa igáslova
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 19:27
Lefelé módosították a német gazdasági várakozást.
Makro / Külgazdaság Mit jelent valójában az ESG a befektetésekben?
Izsó Márton - Veresegyházi Gábor | 2026. január 28. 18:07
Az ESG ma már nem csupán szabályozói elvárás, hanem egyre inkább meghatározó tényező a vállalatértékelésben és a befektetési döntésekben is.
Makro / Külgazdaság Pénzmosás gyanúja miatt razziáznak a Deutsche Bank háza táján
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 14:17
Kiszállt a szövetségi rendőrség Németországban.
Makro / Külgazdaság Több mérnökkel képzeli el az új gazdasági honfoglalást Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 10:22
A nemzetgazdasági miniszter arról írt, a magyar cégeknek be kell törnie a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekbe, Európa ipari szerkezete pedig túl lassan alkalmazkodik a megváltozott piachoz.
Makro / Külgazdaság Tömeges az érdeklődés a huszonéves használt autók iránt
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:44
Több modell iránt mért 80 ezer feletti érdeklődést a Használtautó.hu tavaly, most kiderült, melyik típusú autóra kattintottak a legtöbben az egymillió forint alatti ársávban.
Makro / Külgazdaság Hatalmas tempóban termelte a milliárdokat a turizmus decemberben
Privátbankár.hu | 2026. január 28. 08:30
14 százalékkal több lett a bevétel a szálláshelyeken, mint tavaly decemberben.
Makro / Külgazdaság Aggódhat Donald Trump a fogyasztók miatt
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:45
Az Egyesült Államokban 2014 óta a legalacsonyabb szintre csökkent a fogyasztói bizalom januárban.
Makro / Külgazdaság Szaúd-Arábia elveti a „Kockát”
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 19:00
Szaúd-Arábia felfüggesztette egy monumentális, kocka alakú felhőkarcoló tervezett építését Rijád belvárosának egyik fejlesztési központjában, miközben újraértékeli a projekt finanszírozását és megvalósíthatóságát – mondta az ügyet ismerő négy forrás.
Makro / Külgazdaság Majdnem szomorú rekordot döntött Románia
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 17:20
146 milliárd lejes (mintegy 10 948 milliárd forint) deficittel zárta a 2025-ös évet a román központi költségvetés – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság A cseh devizakereskedő idén növekedési fordulatot vár Magyarországon
Privátbankár.hu | 2026. január 27. 15:40
A magyar gazdaság 2026-ban a hároméves stagnálást követően várhatóan visszatér a növekedéshez. A GDP ütemének várható gyorsulását azonban elsősorban átmeneti tényezők hajtják: a választási fiskális ösztönzők, az alacsony infláció rövid időszaka és az új ipari kapacitások fokozatos beindulása – írja az Akcenta.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG