Májusban a fogyasztói árak átlagosan 2,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál - közölte a legfrissebb adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly májushoz képest az élelmiszerek ára 3,8 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 14,3, a vaj, vajkrém 12,7, a száraztészta 9,6, a tejtermékek 7,5, a liszt 6,1 százalékkal drágult. A cukor 19,9 százalékkal olcsóbb lett.
A legjobban, 5,2 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, üzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,3, ezen belül az üzemanyagokért 9,5 százalékkal kellett többet fizetni.
A szolgáltatások ára átlagosan 1,7 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,3 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 3,6 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,8 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A szezonális zöldségek és gyümölcsök húzták az inflációt
Áprilishoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára szintén 0,6 százalékkal emelkedett, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 6 százalékos emelkedése következményeként. (Ezek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.)
A tojás 3,4, a cukor 1,3, a párizsi, kolbász 0,9, a sajt 0,8 százalékkal kevesebbe került. Az egyéb cikkek ára 1,7 százalékkal nőtt, ezen belül az üzemanyagoké 4,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkek 0,6, a szolgáltatások 0,4, a szeszes italok, dohányáruk 0,3 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1 százalékkal mérséklődött.
|
Mit mértünk mi? Szokásos havi Árkosár-felmérésünkben az előző, májusi bevásárlásunkhoz képest 2,2 százalékkal fizettünk többet. Éves távlatban még ennél is komolyabb drágulást mértünk: 5,5 százalékkal emelkedtek az árak. Részletek >>> |
Még ennél is nagyobb infláció jöhet
Virovácz Péter, az ING senior elemzője az adatokra reagálva közölte: várakozásuk szerint júniusban akár már a 3 százalékot is meghaladhatja az inflációs mutató, bár ez nagy mértékben függ attól, hogy miként változik az olaj világpiaci ára, és hogyan alakul a forint árfolyama.
Eddig mindkettő esetében továbbra is inflációt felhajtó hatást érzékelünk. 2018 egészét tekintve átlagosan 2,6 százalékos inflációt jelzünk előre, vagyis az év második felében, főleg bázishatások következtében, az infláció ismét jelentősen mérséklődhet - jegyzi meg az elemző.
Mi lesz az inflációs céllal?
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is úgy látja, a következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt gyorsulhat az infláció, így az év közepén néhány hónapig átmenetileg meghaladhatja a 3 százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis alacsony lesz, míg jelenleg több geopolitikai feszültség miatt is jelentősen nőnek az olaj- és üzemanyagárak. Az év eleji célzott áfa csökkentések is támogatják az alacsony inflációt.
Suppan szerint az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számítanak, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei. Ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
