Az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indul Magyarországon - jelentette be a miniszterelnök. 75 milliárdot osztanak szét 253 intézményfenntartó között.
Az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indul Magyarországon - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Bajnai Gordon szakminiszter közölte: az eredetileg tervezett 55 milliárd forint helyett 75 milliárd forintot osztanak szét 253 pályázó intézményfenntartó között.
A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében csaknem 80 milliárd forintról döntött a kormány, amiből mintegy 500 oktatási helyszín felújítása kezdődhet meg - mondta a miniszterelnök, aki Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel és Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben.
Gyurcsány Ferenc kiemelte: a kormány 4-5 év alatt nem költött ennyit óvodák, iskolák felújítására, mint most. Beszélt arról is, hogy a magyar iskolarendszer évek óta alig-alig tudja csökkenteni az otthonról hozott hátrányokat, és ezeket a hátrányokat nem egy esetben még tovább fokozza.
A közoktatás megújítása lényegesen több annál, mint hogy épületeket újítunk fel, hogy modern informatikával szereljük fel őket - fogalmazott a kormányfő.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter elmondta: az eredetileg 55 milliárd forintos keretösszegre több mint 300 milliárd forint értékben nyújtottak be kérelmeket. A kormány ezért úgy döntött, hogy a regionális fejlesztési tanácsok (rft) kérésének megfelelően lehetővé teszi a 2007-2013 közötti keret egy részének korábbi megnyitását, hogy az rft-k még az idén, további legalább félszáz közoktatás-fejlesztési projekt támogatásáról dönthessenek. Hozzátette: az eredeti forrásokból kevesebb mint 200 iskolát tudtak volna támogatni.
A tárca vezetője közölte: rendkívül szigorú szempontokat érvényesítettek az iskolafelújítási pályázatok elbírálásakor, a kérelmet benyújtókat a helyszínen is ellenőrizték. A pályázatok elbírálásakor figyelembe vették, hogy lesz-e elegendő diák az elkövetkező öt évben, érvényesül-e az esélyegyenlőség, és az is szempont volt, hogy a leghátrányosabb térségektől ne szívják el a fejlettebbek a forrásokat. Ennek érdekében a hátrányos helyzetű pályázóknak csökkentett önrészt írtak elő. A 253 nyertes intézményfenntartó közül kilencvenkettő hátrányos helyzetű kistérségi társulásban működik.
A most elbírált pályázatok alapján a 2009/2010 és a 2010-/2011-es tanévben már megújult intézményekben kezdődhet meg az oktatás.
Hiller István oktatási miniszter elmondta: hosszas előkészületek előzték meg a programot. A tárca vezetője utalt az egy évvel ezelőtt közzétett felmérésre, amely szerint Magyarországon az iskolaépületek több mint 40 százaléka 1945 előtt épült, 14 százaléka 1960 és 1970 között, 16 százaléka pedig 1970 és 1980 között létesült.
A tárca vezetője közölte: 1990 és 2000 között összesen 854 iskolaépület épült vagy újult meg. A központi költségvetésből kimondottan iskolafelújításra 1998-ban 597 millió, 2000-ben 4,1 milliárd, 2002-ben 5,4 milliárd forint állt rendelkezésre.
A miniszter hangsúlyozta: a közoktatás átfogó felújítása folyik, ennek keretét adja az Új tudás program, s ebbe illeszkedik az infrastruktúra fejlesztése is.
Öt egyetemet díjaztak
Öt felsőoktatási intézmény nyerte el idén a felsőoktatás minőségét elismerő díjat, amellyel azon egyetemek, főiskolák teljesítményét jutalmazzák, amelyek eredményesen alkalmazzák a minőségirányítási rendszert - közölte az oktatási tárca.
Felsőoktatási intézmény kategóriában a Miskolci Egyetem, szervezeti egység kategóriában a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara részesült a díjban. Arany fokozatú elismerő oklevelet kapott a Kodolányi János Főiskola, ezüst fokozatú elismerő oklevélben részesül a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola.
A díjjal évente azon felsőoktatási intézmények teljesítményét ismerik el, amelyek stratégiai jellegű minőségfejlesztést valósítanak meg, s az Európai Minőségi Díj követelményrendszerével összhangban támogatják az önértékelésen alapuló minőségfejlesztést. Egyúttal folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a szolgáltatásaikat igénybe vevő partnerek elégedettségének alakulását, és a gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét - olvasható a tárca közleményében.
A Felsőoktatási Minőségi Díjat a kormány két évvel ezelőtt azzal a céllal alapította, hogy a minőségfejlesztés módszereinek alkalmazásában kiemelkedő eredményeket és folyamatos fejlődést mutató felsőoktatási intézmények és azok szervezeti egységeinek teljesítményét elismerje. A díj lehetőséget teremt hazai és nemzetközi összehasonlításokra, rangsorolásokra, a gazdaság igényeihez való minél teljesebb alkalmazkodásra, a versenyhelyzet erősítésére.
Az idén januárban másodszor meghirdetett felhívásra 10 pályázat érkezett be, melyből ötöt felsőoktatási intézmény, ötöt pedig felsőoktatási intézmény szervezeti egysége nyújtott be. Az elismeréseket a felsőoktatási intézmények tanévnyitó ünnepségein adják át.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
(1).jpg)
Az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indul Magyarországon - jelentette be a miniszterelnök. 75 milliárdot osztanak szét 253 intézményfenntartó között. (1).jpg)
(1).jpg)
Durva nyomásgyakorlásról is beszélt. 
