Az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indul Magyarországon - jelentette be a miniszterelnök. 75 milliárdot osztanak szét 253 intézményfenntartó között.
Az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indul Magyarországon - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Bajnai Gordon szakminiszter közölte: az eredetileg tervezett 55 milliárd forint helyett 75 milliárd forintot osztanak szét 253 pályázó intézményfenntartó között.
A Nemzeti Iskolafelújítási Program keretében csaknem 80 milliárd forintról döntött a kormány, amiből mintegy 500 oktatási helyszín felújítása kezdődhet meg - mondta a miniszterelnök, aki Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel és Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben.
Gyurcsány Ferenc kiemelte: a kormány 4-5 év alatt nem költött ennyit óvodák, iskolák felújítására, mint most. Beszélt arról is, hogy a magyar iskolarendszer évek óta alig-alig tudja csökkenteni az otthonról hozott hátrányokat, és ezeket a hátrányokat nem egy esetben még tovább fokozza.
A közoktatás megújítása lényegesen több annál, mint hogy épületeket újítunk fel, hogy modern informatikával szereljük fel őket - fogalmazott a kormányfő.
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter elmondta: az eredetileg 55 milliárd forintos keretösszegre több mint 300 milliárd forint értékben nyújtottak be kérelmeket. A kormány ezért úgy döntött, hogy a regionális fejlesztési tanácsok (rft) kérésének megfelelően lehetővé teszi a 2007-2013 közötti keret egy részének korábbi megnyitását, hogy az rft-k még az idén, további legalább félszáz közoktatás-fejlesztési projekt támogatásáról dönthessenek. Hozzátette: az eredeti forrásokból kevesebb mint 200 iskolát tudtak volna támogatni.
A tárca vezetője közölte: rendkívül szigorú szempontokat érvényesítettek az iskolafelújítási pályázatok elbírálásakor, a kérelmet benyújtókat a helyszínen is ellenőrizték. A pályázatok elbírálásakor figyelembe vették, hogy lesz-e elegendő diák az elkövetkező öt évben, érvényesül-e az esélyegyenlőség, és az is szempont volt, hogy a leghátrányosabb térségektől ne szívják el a fejlettebbek a forrásokat. Ennek érdekében a hátrányos helyzetű pályázóknak csökkentett önrészt írtak elő. A 253 nyertes intézményfenntartó közül kilencvenkettő hátrányos helyzetű kistérségi társulásban működik.
A most elbírált pályázatok alapján a 2009/2010 és a 2010-/2011-es tanévben már megújult intézményekben kezdődhet meg az oktatás.
Hiller István oktatási miniszter elmondta: hosszas előkészületek előzték meg a programot. A tárca vezetője utalt az egy évvel ezelőtt közzétett felmérésre, amely szerint Magyarországon az iskolaépületek több mint 40 százaléka 1945 előtt épült, 14 százaléka 1960 és 1970 között, 16 százaléka pedig 1970 és 1980 között létesült.
A tárca vezetője közölte: 1990 és 2000 között összesen 854 iskolaépület épült vagy újult meg. A központi költségvetésből kimondottan iskolafelújításra 1998-ban 597 millió, 2000-ben 4,1 milliárd, 2002-ben 5,4 milliárd forint állt rendelkezésre.
A miniszter hangsúlyozta: a közoktatás átfogó felújítása folyik, ennek keretét adja az Új tudás program, s ebbe illeszkedik az infrastruktúra fejlesztése is.
Öt egyetemet díjaztak
Öt felsőoktatási intézmény nyerte el idén a felsőoktatás minőségét elismerő díjat, amellyel azon egyetemek, főiskolák teljesítményét jutalmazzák, amelyek eredményesen alkalmazzák a minőségirányítási rendszert - közölte az oktatási tárca.
Felsőoktatási intézmény kategóriában a Miskolci Egyetem, szervezeti egység kategóriában a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara részesült a díjban. Arany fokozatú elismerő oklevelet kapott a Kodolányi János Főiskola, ezüst fokozatú elismerő oklevélben részesül a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki Főiskola.
A díjjal évente azon felsőoktatási intézmények teljesítményét ismerik el, amelyek stratégiai jellegű minőségfejlesztést valósítanak meg, s az Európai Minőségi Díj követelményrendszerével összhangban támogatják az önértékelésen alapuló minőségfejlesztést. Egyúttal folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a szolgáltatásaikat igénybe vevő partnerek elégedettségének alakulását, és a gyakorlatban alkalmazzák az egymástól való tanulást, az összehasonlításon alapuló fejlesztést, valamint a sikeres megoldások átvételét - olvasható a tárca közleményében.
A Felsőoktatási Minőségi Díjat a kormány két évvel ezelőtt azzal a céllal alapította, hogy a minőségfejlesztés módszereinek alkalmazásában kiemelkedő eredményeket és folyamatos fejlődést mutató felsőoktatási intézmények és azok szervezeti egységeinek teljesítményét elismerje. A díj lehetőséget teremt hazai és nemzetközi összehasonlításokra, rangsorolásokra, a gazdaság igényeihez való minél teljesebb alkalmazkodásra, a versenyhelyzet erősítésére.
Az idén januárban másodszor meghirdetett felhívásra 10 pályázat érkezett be, melyből ötöt felsőoktatási intézmény, ötöt pedig felsőoktatási intézmény szervezeti egysége nyújtott be. Az elismeréseket a felsőoktatási intézmények tanévnyitó ünnepségein adják át.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank vezetői nyomást helyezhettek az Erste Bankra, hogy Simor András lemondjon felügyelőbizottsági tagságáról. Matolcsy korábban „hamis mesének” nevezte a felvetést.
Előfordul, hogy úgy kötünk különböző biztosításokat és fizetünk akár éveken át díjat több biztosítónak, hogy nem tudjuk: biztosításaink részben vagy akár teljes egészében ugyanarra a kockázatra nyújtanak fedezetet. Kár esetén jelent ez bármiféle előnyt? Vagy csak feleslegesen kidobott pénzről van szó? A válasz nem is olyan egyszerű – derül ki a Pénzügyi Békéltető Testület előtti ügyekből.
Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója az euróbevezetési szándékot tartja az egyik legerősebb hozamcsökkentő tényezőnek. Ezt nyilatkozta a Portfolio-nak Tardos Gergely.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu három, A 100 leggazdagabb című kiadványban szereplő milliárdos véleményét kérdezte az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezetről. Nagy Eleket és Scheer Sándort a 100 milliárd forint feletti, Bojár Gábort pedig az 50 milliárd forint feletti kategóriából érte el a portál.
Visszautasította a működésével kapcsolatos politikai összefonódásra vonatkozó feltételezéseket és vitatta a vagyonvesztésre vonatkozó kijelentéseket az Exim exportösztönző magántőkealap kezelője, a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Egyre több vállalkozás számít a közterhek növekedésére a következő egy évben Magyarországon – derül ki a K&H Bank kis- és közepes vállalkozások bizalmi indexét vizsgáló, legfrissebb felméréséből.
Elkészítette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a magyar gazdaságra vonatkozó részletes értékelését, amiben több reformintézkedést is javasol a kormánynak. Szerintük ezek a lépések a növekedés beindítása, a költségvetési egyensúly megtalálása és az euróövezethez való csatlakozás szempontjából is fontosak lennének. Az IMF legfontosabb megállapításait a kormány már eddig bejelentett intézkedéseivel és ígéreteivel is összevetettük.
Szeretnék, ha egy évvel meghosszabbodna a budapesti szálláshelynyitási moratórium és ha eltörölnék a kiadható napok számának önkormányzati meghatározását.
Az euró bevezetése Magyarország javára válhat, azonban a csatlakozás időpontjánál fontosabb, hogy a magyar gazdaság megfelelően felkészüljön a közös valuta átvételére – jelentette ki Varga Mihály a Fidesz-hez szorosan kötődő Magyar Polgári Együttműködés Egyesület Polgári Gondola rendezvényén. A jegybankelnök hangsúlyozta: az euró nem csodaszer, így önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra, ezért a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás.
(1).jpg)
Az elmúlt ötven év legnagyobb iskolafelújítási programja indul Magyarországon - jelentette be a miniszterelnök. 75 milliárdot osztanak szét 253 intézményfenntartó között. (1).jpg)
(1).jpg)
Volt kormánybiztos is van az új tagok között. 
