A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá. Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által tavaly adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is.
Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 4 százalék körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A vásárlásokat, bár egyre kisebb mértékben, de továbbra hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében, amit a gépkocsiárak kiugró emelkedése és a forint tavalyi gyengülése is fokozott. Tavaly 8,5 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint továbbra is magasak voltak a megrendelések, az év első két hónapjában azonban az egy évvel ezelőtti alacsony bázishoz képest és az enyhülő alkatrészhiánynak köszönhetően 3 százalékkal nőttek az újautó átadások száma.
Ez a „gig economy.” 
