Újraszabályozná a parlamenti képviselők, a miniszterek és az államtitkárok vagyonnyilatkozat-tételi eljárását a Jobbik – ilyen irányú törvényjavaslatot nyújtott be pénteken Vona Gábor elnök. Eszerint a képviselők megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az Országgyűlés a képviselő megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyongyarapodási vizsgálatot kezdeményez a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), amely vizsgálat eredményét a NAV az Országgyűlés mentelmi bizottsága számára köteles kiadni. A kormány tagjai és az államtitkárok megbízatásuk kezdetén, a hivatali idő alatt évente, majd megbízásuk végén kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, a megbízás megszűnésekor őket is a NAV ellenőrizné – esetükben ugyanakkor a parlamenti mellett a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszternek küldik meg a vagyongyarapodási vizsgálat eredményét.
A Jobbik elnöke szerint az elmúlt időszak eseményei a korábbinál is jobban ráerősítettek arra a közvélekedésre, amely szerint a képviselők és a politikai vezetők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége nem nyújt elegendő védelmet a visszaélések ellen. Vona Gábor szerint a jelenlegi rendszer semmi garanciát nem nyújt ezért radikális reformra van szükség .
A rendszerváltásig visszamennének
A törvényjavaslat a korábbi visszaélések lehető legátfogóbb felderítése és a rendelkezésre álló adójogi és büntetőjogi szankciórendszerrel történő legszigorúbb szankcionálása érdekében visszamenőleges hatállyal, az 1990 utáni összes parlamenti képviselő és politikai vezető esetében előírná a vagyongyarapodási vizsgálatot, amelyet a NAV-nak a törvény elfogadását követő egy éven belül köteles lenne elvégezni. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi képviselők és kormányzati emberek esetében két vagyonosodási vizsgálat állna rendelkezésre. Azzal kapcsolatban, hogy negyedszázadra visszamenőleg milyen eredményekkel kecsegtethet a vizsgálat, Vona Gábor a törvényjavaslat indoklásában arról ír, hogy „tisztában van azzal, hogy viszonylag kevés esély van egy 20 évvel ezelőtti korrupciós ügy szálainak kibogozására, de ez nem lehet ellenérv akkor, amikor ennyi idő után legalább a jogszabályi hátterét és elméleti lehetőségét megkonstruálja az Országgyűlés”.
A családtagok mögé nem bújtatható a vagyon
A javaslat annak a gyakorlatnak is igyekszik gátat vetni, hogy a politikusok a jogtalanul szerzett hasznokból vásárolt javaikat családtagjaik nevére íratják és így próbálják leplezni csalárd üzelmeiket. Jelenleg a családtagok vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak a szakbizottság tagjai nézhetnek bele – emlékeztet Vona Gábor, aki szerint a képviselők és a képviselői megbízatással nem rendelkező politikai vezetők családtagjainak vagyonnyilatkozatát ezentúl úgyszintén közzé kellene tenni. Engedményt csak abban a tekintetben lehet tenni a javaslat szerint, hogy a családtagi vagyonnyilatkozatok esetében – tekintve, hogy ők közszereplők – a nyilatkozat nem tartalmazná személyes adataikat. (Persze meglehetősen álszent gondolat, hogy nem lehet felderíteni a személyes kapcsolatokat a családtag és az érintett politikus között.)
Vona Gábor emlékeztet: az Európai Unió tagállamai közül Görögországban, Litvániában és Romániában a képviselők vagyonnyilatkozatának tartalmaznia kell a házastárs és a gyermekek vagyonnyilatkozatát is, ami a képviselő vagyonnyilatkozatával együtt nyilvános.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
