|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
“Miért jó a pesszimistának? Vagy kellemesen csalódik, vagy igaza lesz”. Mindenki pesszimista volt az utóbbi években, minden elemző folyton alullőtte a magyar gazdasági teljesítményt, csak annak a mértéke volt különböző – mondták el a Magyar Közgazdasági Társaság elemzői fórumán.
A 2016-os év ugyan valóban rossz volt, de a többi évben a legoptimistább elemzők sem találták el a bekövetkező növekedést, alulbecsülték azt. Ami ezt az évet illeti, az elemzői várakozások tavaly ilyenkor kettő és négy százalék között szóródtak, de még az októberi előrejelzések mediánja (középértéke) is három százalék körül volt.
Az az év elején nem volt világos, hogy ilyen robosztussá válik a növekedés, de a fő tendenciák már kirajzolódtak. Így a várható bér-és fogyasztásnövekedés, vagy az EU-támogatások alakulása.
Előbb jó, majd rossz lesz
Vértes András, a GKI elnöke szerint arra számítottak, hogy a következő években jelentősen visszaesik majd a gazdasági teljesítmény, de “mielőtt rossz lesz, az előtt jobb lesz”, még ez az év jól alakul. A magyar kormány nagy találmánya, hogy a még be sem folyó EU-támogatásokat 60 százalékban előre kifizette, az összes többi érintett országban 20-25 százalék volt azok idei felhasználása.
Ez volt szerinte az egyik fontos oka a magyar gazdaság meglódulásának. Az is fontos körülmény, hogy a választási években mindig a gazdasági növekedés emelkedését okozó lépéseket szoktak hozni, például az adóztatásban. A potenciális növekedési pálya szerinte ennél jóval lejjebb van.
Jövőre is lesz osztás
Regős Gábor, a Századvég igazgatója is arról beszélt, hogy néhány tényezőt alulbecsültek, de olyan is volt, mint a külkereskedelem, amelyet nem. Az infláció megugrása sem volt számukra meglepetés.
A vezető közgazdászok 2019-re 3-4 százalékos növekedésről beszélnek. Jövőre is lesznek MNB-programok, amelyek segítik a gazdaságot, de sok a nemzetközi bizonytalanság. Felhasználható EU-pénzek is lesznek, ha nem is annyi, mint idén. Milyen faktorok húzhatják le ezt a robosztus növekedést, milyen pályán mozog majd a gazdaság? – merült fel.
Valódi fogyasztás jöhet
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a magas bázis, az eddigi növekedés miatt nehéz lesz túlteljesíteni. A fogyasztásban is nehéz lesz az eddigi, tíz százalék feletti növekedési ütemet tartani. A “bérnövekedés már valós lesz”, nem a minimálbér-emelés fogja kitenni a jelentős részét. A fogyasztásban már nem csak a korábban elhalasztott fogyasztás pótlása folyik, hanem igazi dinamika jöhet – mondta.
Vértes András szerint nagyon sok pénzt elköltöttek tavaly az EU-s forrásokból, vagy azok kiegészítésére. Jövőre önkormányzati választás lesz, az önkormányzatok és a kormányzat megint el fogják költeni az összes lehetséges forrásokat. A hosszú távú tényezőkben, amelyek meghatározzák a gazdaságot, mint az oktatás, egészségügy, digitalizáció, lényegében semmi nem történt – állította Vértes.
Nagyon mennek majd a bérek?
Regős Gábor szerint a legutóbbi német GDP-adat katasztrofális lett, ez hosszú távon ránk is fog hatni. De még kiderül, hogy ez a német lassulás csak átmeneti, vagy tartós. A Brexit is jó kérdés, a jelenlegi verzió egy olyan Brexit, amelyben 2020 végén nem történik lényegében semmi, csak a szavazati jog elvesztése.
Megint másik kérdés, mi lesz, ha a brit parlament nem fogadja el a kormány és az EU megállapodását. Nagy-Britannia az egyik legfontosabb partnerünk. A három százalékos várható infláció, négy százalékos növekedés mellett erős bérnövekedés várható.
Több résztvevő célzott a politikai kockázatokra, arra, hogy Magyarországnak az EU-val való szembenállása, konfliktusai miatt az eddiginél rosszabb bánásmódra számíthatunk.
Nem kell ide kamatemelés
Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője is jelentős lassulást vár jövőre az előző évhez képest, ugyanakkor több tényező korlátozza ezt. Például sem az MNB-től, sem az EKB-tól nem várható restriktív politika.
Már kevéssé mondható az, hogy az MNB-nek kamatemeléssel kell majd a forintot védenie, ha valamilyen külső sokk érné az országot. Erre utal az, hogy a devizahitelek szerepe mára marginálissá vált. Ám ha az infláció magas szintre emelkedik, az arra késztetheti a jegybankot, hogy kezdje el a szigorítást.
Jó lesz az a verseny
A munkaerő elvándorlása továbbra is tart, a vállalatoknak egyre szűkülő piacon kell majd munkaerőt szerezni, ami a magasabb termelékenységű vállalatoknak kedvez. Az átlagos termelékenység-növekedés feletti bérnövekedés következhet be, de azután ez várhatóan megáll majd – mondta Palócz Éva.
Vértes András szerint a túlzott bérnövekedést a hazai kkv-szektor nem fogja sokáig bírni. A versenyképességünk hatalmas javulása sem várható. Regős Gábor szerint viszont a versenykényszer ráveheti a vállalkozásokat arra, hogy fejlesszenek, hatékonyak legyenek.
Ingatlanok? Forint?
Ingatlanárakban még mindig sehol nem vagyunk Prágához, Varsóhoz képest – hangzott el. Valószínűleg az árak lassan kúsznak majd tovább felfelé jövőre. De csak az igazán felkapott helyeken, mint Budapest vagy a Balaton. A bérnövekedés, a hitelnövekedés keresletet generál, a kínálati oldal pedig még mindig gyenge. A kis falvakban viszont rossz marad a helyzet.
A forintárfolyammal kapcsolatban az elemzők nem zárták ki a kiugrásokat felfelé, amilyeneket korábban is láttunk, de nagyon nagy változást nem várnak. A további lassú forintgyengülés lehetőségét is említették.
325 forint/euró
Tardos Gergely szerint az árfolyambecslés nagyon nehéz és szinte értelmetlen, de ha mondania kell, akkor 325. Arra számítanak, hogy ha baj lesz valahol a világban, akkor viszont gyengülni fog a forint. Ezen keresztül lehet legkönnyebben a külső sokkokat enyhíteni.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
