A Brexit következtében Németország lehet az egyik legnagyobb vesztese a következő uniós költségvetésnek, ugyanis befizetései a mostaninak a duplájára, mintegy 33 milliárd euróra emelkedhetnek. A kieső brit befizetések azonban nem csak a németeket érinthetik érzékenyen, az EU négy másik, komoly és erős gazdasággal rendelkező országa számára sem lesz kifejezetten előnyös az új felállás; ezért is ellenzik Brüsszel előzetes költségvetési tervezetét.
A német kormány becslései szerint – írja a Financial Times internetes kiadása - országuknak a 2020-as 15 milliárd eurós hozzájárulása az unió költségvetéséhez 2027-ig 33 milliárdra fog emelkedni, de Hollandia sem jár jobban a brit kilépés miatt, nekik 50 százalékkal, 5 milliárdról, 7,5 milliárdra emelkedik 2027-ig a nettó befizetendő összeg mértéke. Mint az EU legjelentősebb gazdasága, Németország már most is a legnagyobb bruttó befizető az unió költségvetésébe.
A német becslések a Bizottság azon javaslatán alapulnak, amely szerint a hosszú távú költségvetést az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,11 százalékára kell emelni, hogy az Egyesült Királyság kilépésével keletkező költségvetési lyukat valamiképp be tudják tömni.
A német pénzügyminisztérium kijelentette: A Brexit és a Bizottság javaslata miatt Németország finanszírozási terhei aránytalanul megnövekednének, összehasonlítva a többi tagállammal.
A májusban bemutatott brüsszeli tervezetet azonnal heves viták fogadták a legnagyobb öt nettó befizető részéről, Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország ugyanis nem lelkesedik különösképpen azért, hogy a mostani 1 százalékot 1,11 százalékra növeljék, és ragaszkodnak a korábbi metódushoz.
Az öt legnagyobb nettó befizető ország számára a kritikus időszak majd igazán akkor jön el, amikor saját parlamentjeikkel kell elfogadtatniuk a megemelt mértékű uniós támogatást, így ugyanis milliárdokkal kell megkurtítaniuk az egészségügyre és egyéb szociális célra fordítandó kiadásaikat - figyelmeztet az egyik magas rangú EU-diplomata.
A Bizottság közlése szerint azonban a testület még nem végzet pontos számításokat azzal kapcsolatban, hogy milyen mértékben is növekednének a nettó befizető országok terhei. Mina Andreeva, a Bizottság szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az érintett országok "jövedelmük alacsonyabb részét fizetik az EU költségvetésébe, mint a többi tagállam, annak ellenére, hogy relatív jólét szempontjából a top nyolc EU-ország közé tartoznak".
A brüsszeli számítások azt mutatják, hogy az engedmények nélkül az öt érintett kormány 2021-2027 folyamán átlagosan a GNI 0,91 százalékát fizeti majd, szemben a többi 22 ország 0,9 százalékával.
A javaslatunk az, hogy a GNI-jéhez mérten minden ország részesedése egyenlő legyen - mondta Andreeva asszony.
A mostani számítások szerint Franciaországnak, egy másik nettó befizető országnak a nettó hozzájárulása kevésbé drasztikusan növekedhet majd, a 2020-as 7,5 milliárd euróról alig több mint 10 milliárd euróra a 2027-es kiadási időszak végére.
Angela Merkel szerint Németország nem fogad el olyan költségvetési megállapodást, amely nem tartalmaz visszatérítést. A múlt héten tartott csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett, hogy az egy százalék nem tudja teljesíteni az EU arra irányuló törekvését, hogy valódi "geopolitikai hatalomként" lépjenek fel a jövőben.
A mostani számítások alapján Lengyelország, amely jelenleg is az egyik legnagyobb nettó kedvezményezettek közé tartozik, a mostani alig 10 milliárd eurós nettó befizetés helyett a 2027-es költségvetési peridus végére 12 milliárdod kell majd fizetnie.
Spanyolország és Portugália a GNI 1,14–1,16 százalékának megfelelő költségvetési hozzájárulást tartana méltányosnak és elfogadhatónak, míg az Európai Parlament 1,3 százalékot kíván.
Ha az év végére mégsem sikerülne megállapodásra jutni, akkor a 2020-tól kezdődő küszöbértékeket 2021-re át kell vinni. Az is ugyanakkor egy lehetséges opció, hogy az európai parlamenti képviselők még a végleges megállapodás előtt biztosítják, hogy az új költségvetés megőrzi a magasabb kiadásokat olyan kulcsterületeken, mint a kohézió, vagy a közös agrárpolitika.
"Nem sok minden ösztönzi az unió parlamentjét arra, hogy megállapodjanak egy kisebb költségvetésben" - figyelmeztet egy uniós tisztviselő.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
