Nem más, mint az euró tette tönkre Európát

Az euróövezet problémáinak többsége egy okra vezethető vissza: a gazdaság stagnálását, a munkanélküliség növekedését és a szélsőjobboldali erők felemelkedését a rossz elgondolás alapján megteremtett egységes európai fizetőeszköz, az euró idézte elő - véli Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki mindazonáltal támogatja egy megreformált euróövezet fenntartását.

Elhamarkodott bevezetés

Az AFP francia hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában a Világbank volt főközgazdásza, a Columbia Egyetem professzora kifejtette: az egységes deviza strukturálisan kezdettől fogva elhibázott, az európai országok már azelőtt forgalomba hozták a pénzt, hogy megteremtették volna a kezeléséhez szükséges intézményeket. Ráadásul az egységes fizetőeszköz megfosztotta az érintett országokat a kiigazítást szolgáló két legfontosabb mechanizmustól, az árfolyam- és a kamatpolitikától, így mozgástér csak a költségvetési politikában maradt. 

Lehet, hogy az euró jó pár embernek és a bankároknak, de kevéssé pozitív a nyomott gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt szenvedő euróövezet átlagpolgárainak. A társadalom stagnál, nincs növekedés, ami táptalajt biztosít a szélsőjobboldali pártoknak - figyelmeztetett Stiglitz, aki gyors cselekvést sürgetett annak érdekében, hogy az európai projekt ne kerüljön veszélybe.

Hibás szabályok

A neves közgazdász élesen bírálta az európai gazdaságpolitikát, és azt hangoztatta, hogy meg kell változtatni az euróövezeti fiskális és monetáris szabályokat. "Elhibázott gazdasági modellek elkerülhetetlenül rossz diagnózis felállításához és rossz gyógymód meghatározásához vezetnek" - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a hibás szabályokat meg kell változtatni, különben bekövetkezik a katasztrófa. Különösen az államháztartási deficit felső korlátját a hazai össztermék 3 százalékában korlátozó előírást ostorozta, mondván, azt semmilyen gazdasági elmélet nem támasztja alá.

Joseph E. Stiglitz

Semmire nem jók a megszorítások

Mostanra már a közgazdászok többsége, de még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elveti azt az elméletet, hogy a megszorítások lehetővé teszik a gazdasági növekedés újraindítását - mondta a neves közgazdász, aki csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy Európában még mindig vannak olyan kormányok, mint például az Angela Merkel vezette német kabinet, amelyek kitartóan követelik a megszorításokon alapuló, ámde az euróövezetben szükséges reformokkal összeegyeztethetetlen gazdaságpolitika folytatását.

Három út

Stiglitz idén kiadott könyvében három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve. A The Euro - How a Common Currency Threatens the Future of Europe (Az euró - Hogyan veszélyezteti Európa jövőjét az egységes fizetőeszköz) című, több mint 400 oldalas műben a legkedvezőbb megoldásként azt javasolja, hogy hajtsanak végre mély reformokat az eurózóna struktúrájában és a leginkább szenvedő tagállamokra kényszerített gazdaságpolitikákban. Egy ilyen övezetnek a jó működést biztosító intézményekre van szüksége, mint például egy olyan központi bankra, amely nem csak az infláció elleni küzdelmet tekinti céljának, hanem a munkanélküliség elleni harcot és a gazdasági növekedést is szem előtt tartja. 

Ha a tagállamok nem hajlandóak elfogadni a több Európa elvet, akkor is nyitva áll még több ösvény. Stiglitz szerint a legkönnyebb út az lenne, ha Németország kilépne az euróövezetből, ami versenyképesebbé tenné a többi tagállamot az egységes deviza leértékelésének révén. Vagy marad a kölcsönös megegyezéssel történő válás, azaz két-három monetáris övezet létrehozására kell törekedni.