A szerbiai kiskereskedők korábban azért kerültek a helyi sajtó érdeklődésének középpontjába, mert ott is nagy infláció keserítette meg az emberek életét. Ezt követően a „Jobb ár” akció nyomán született sok cikk. Ennek során a kormány és a kereskedők megállapodása alapján két tucat termék árára adnak jelentős árengedményt a cégek. Az újabb hír a boltok háza tájáról az, hogy az árengedmények ellenére egyre több a bolti lopás – írta a vajdasági Szabad Magyar Szó. Az alkalmazottak beszámolói szerint nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy ki lop. Kicsik és nagyok egyaránt tolvajkodnak.
Vannak, akik pálinkát rejtenek az ingük alá, mások csokit és fagylaltot. Népszerű a tolvajok körében a 200 grammos szeletelt szalámi, mert lapos csomagolása miatt testhez simulóan lehet a ruha alá rejteni. Erről egy idősebb eladó számolt be a Blic bulvárlapnak. A tapasztalatok szerint vannak, akik olyasmit akarnak ingyen megszerezni, amire szükségük van, és vannak olyanok, akiknek bármi a kezükhöz ragad, ha kell nekik, ha nem. Az utóbbira nehéz magyarázatot találni. Lehetnek olyanok, akik hozzászoktak a tolvajkodáshoz, mások arra gondolhatnak, hogy az ellopott árut eladják az interneten.
Olcsó és drága védekezési módszereket vezettek be
A boltok egyik védekező módszere, hogy közzéteszik az ismert tolvajok fényéképét, amivel egyébként személyiségi jogokat sérthetnek. Ha meg a pénztárosokat terhelik egy fotóalbummal, azt könnyű kijátszani egy csinos kis álbajusszal.
Miután a bolti szarkák egy ideje a prémiumnak számító termékekre is rávetették magukat, például a 100 grammos teakolbászra és a 200 grammos szeletelt sonkára, illetve sajtra, egyes helyeken azt fontolgatják, hogy biztonsági chipet helyeznek a hús- és a sajtpulton árult termékeire. Ezek megberregtetnék a bejáratnál lévő érzékelőket. A bulvárlap megszólaltatott egy nőt, aki már találkozott ezzel a módszerrel. Egy belgrádi csemegeüzletben pácolt húskészítményt vásárolt. Az eladó leszeletelte az árut, becsomagolta, és a csomagolásba belülre, úgy, hogy az ne látszódjon, egy lopásgátlót ragasztott. Az eladótól megtudta, hogy ez az új szabály, amely szerint csomagolniuk kell az árut. Az üzletnek hatalmas veszteségei voltak a sok lopás miatt. Az eladó nem tudta, hogy csak a drágább húskészítményeket védik a riasztóval vagy vagy mindent, amit a húspultnál árulnak. A riasztónak is van ugyanis egy ára, ami összeadódva nagy összeg lehet. Többe kerülhet a lopáskárnál is.
Rég volt ilyen jó formában a magyar fizetőeszköz. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
