Kedden rendkívüli lépéseket hajtott végre a jegybank döntéshozó testülete, a monetáris tanács: most ugyanis az eredeti menetrend szerint nem tárgyaltak volna a monetáris feltételekről. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozására, a bankrendszer likviditásának biztosítása érdekében azonban új intézkedésekről döntöttek a jegybankárok. Ezek pedig az eddigihez képest lényeges változásokat jelentenek a monetáris politikában.
Itt az egyhetes kamatdöntések korszaka
„Az alapkamat szintje nem változott, továbbra is 0,9 százalék, de amúgy sem ezzel, hanem más eszközökkel alakította a monetáris feltételeket az MNB. Az úgynevezett overnight (egynapos) betéti kamat -0,05 százalékos szinten maradt, de az egynapos hitel és egyhetes kamatot 1,85 százalékra emelte. Az egyhetes betéti eszköz kamata most az alapkamatnak megfelelően 0,9 százalék, de az eltérhet attól felfelé és lefelé is.
„Ez a lépés az egyik leglényegesebb döntés. Ugyanis az MNB ezzel kinyitotta a kaput, azaz lehetősége van arra, hogy akár 1,85 százalékos szintig emelje a kamatot. Ugyanígy csökkentheti is azt a jövőben. A döntés azért is fontos, mert ezzel gyakorlatilag bevezette a heti kamatdöntést. Minden héten az egyhetes betéti tenderek előtt dönt majd a jegybank azok kamatszintjéről, majd utána a beérkező ajánlatok alapján arról, hogy ezen a kamaton mekkora összeget fogad be” - mondta az MNB lépéseit értékelve Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Hozzátette: „Azzal, hogy felfelé nyitotta meg a kaput az MNB, valószínű, hogy a soron következő csütörtöki tenderen szigorítani fog, azaz magasabb lesz a kamat. A jegybank célja ezzel, hogy a piaci helyzetre gyorsan tudjon reagálni és a forint árfolyamát stabilizálni tudja. Vagyis, hogy a magyar deviza jobban együtt tudjon mozogni a régiós devizákkal, az elmúlt hetekben ugyanis láttunk olyat, hogy nagyon elszakadt tőlük a magyar fizetőeszköz.”
Lépések, kamatok, hozamok, betétek
Az MNB keddi döntései között szerepel az is, hogy bevezet egy új preferenciális kamatot. Ez úgy fog kinézni, hogy a növekedési kötvényprogram és a kedvezményes hitelprogram keretében április 7. után kihelyezett hitelállomány-növekedésből függően helyezhetnek el pénzt a preferenciális betétben, az újonnan bevezetett 4 százalékos kamat mellett 2020. május 4-től 2021 júniusának végig, vagyis 14 hónapig. „Ez az MNB-nek költséget jelent, de a lépéssel a válságban lassuló hitelezést igyekszik felpörgetni. Ugyanakkor a piaci kamatszintet megemelheti az, hogy a preferenciális betét kamata meglepően magas, 4 százalékos” - emelte ki a K&H szakértője.
A kedvezményes hitelprogramot is bővíti az MNB, mégpedig úgy, hogy az eddigi NHP Fixben még fel nem használt 500 milliárd forint mellé további 1000 milliárd forintos keretet biztosít, NHP Hajrá néven. Ráadásul hosszabb futamidő mellett vehetnek részt ebben a vállalkozások, eddig 10 év volt a maximum, mostantól viszont 20 év lesz. Továbbá az MNB a külföldi jegybankokhoz hasonlóan most eszközvásárlási programot is indított, ennek keretében jelzálogleveleket és magyar állampapírokat vásárol a másodlagos piacon. Ennek a célja, hogy megtámassza a hozamokat, vagyis megakadályozza az állampapírok túlzott hozamemelkedését.
A forintnak tetszett
Németh Dávid elmondta: „Már a nap elejétől erősödött a forint a kedvező nemzetközi befektetői hangulat miatt. Majd az MNB-döntések bejelentése előtt közvetlenül 359 forintba került egy euró, ezt követően pedig 357 forint alá került a jegyzés.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
