Jens Weidmann szerint nincs önmagát gerjesztő, folyamatos árcsökkentő körforgás, amely szerinte a deflációs ciklus definíciója. A jegybankelnök szerint a fogyasztók nem halasztják el vásárlásikat annak reményében, hogy később alacsonyabbak lesznek az árak, és a gazdasági növekedés fokozatosan felfelé tolja a jövőben az inflációt.
Jövő héten döntenek
Az EKB április 3-án tartja szokásos kamatdöntő ülését, és gazdasági elemzők szerint fontos téma lesz az európai defláció kérdése. Többek szerint az erről folytatott vita határozza majd meg, hogy az EKB milyen lépésekről dönt csütörtökön.
Az EKB nagyon alacsony szintre, 0,25 százalékra vitte le az alapkamatát, de 2014 februárjában így is csak 0,7 százalékos volt az eurózónás infláció. Többször felmerült már, hogy negatívra csökkentsék a kamatlábat, de az ennél kevésbé radikális aktívabb monetáris enyhítési politika (gyakorlatban kötvényvásárlások) mellett is szólnak érvek. Eddig azonban egyik lépésre sem szánta el magát az EKB.
Nem ez az első bírálat
A Bundesbank már eddig is bírálta az EKB korábbi kötvényvásárlásait, és nem nézné jó szemmel, ha az EKB jobban beavatkozna az eurózónás vállalatok és kormányok finanszírozásába. Jens Weidmann a héten tett pár megjegyzést, amelyekből a Bundesbank álláspontjának puhulására lehetett következtetni, de most az EKB ülése előtt újra a szigorúbb monetáris politika mellett állt ki.
Jens Weidmann mint mondta, ő is tisztában van azzal, hogy a lassú gazdasági növekedés problémákat okoz, de az is nyilvánvaló, hogy káros hosszabb ideig nagyon alacsonyan tartani az EKB alapkamatát, mert ez veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. Elmaradt az eredmény 2024-hez képest. 
