Védelmébe vette terrorellenes politikáját a nemzetbiztonságról szóló utolsó elnöki beszédében kedden Barack Obama leköszönő amerikai elnök. Terrorellenes politikájának lényege Obama szerint az amerikai értékek tiszteletben tartása, a kínzás elutasítása és a nagyobb létszámú amerikai csapatok bevetésének elkerülése volt. A távozó elnök a különleges hadműveletekkel foglalkozó főparancsnokság tampai támaszpontján mondott beszédet. Hosszasan érvelt a pilóta nélküli robotrepülőgépek és az amerikai kommandósok bevetése mellett, és elutasította a szárazföldi csapatok olyan bevetését, mint ahogy azt elődje tette Afganisztánban és Irakban.
Kiállt az emberség mellett
Leszögezte azt is, hogy tiszteletben kell tartani a muszlimok jogait, a terroristákat pedig polgári bíróságok előtt kell felelősségre vonni. "Úgy is elfoghatjuk ezeket a terroristákat, ha közben hűek maradunk önmagunkhoz" - hangsúlyozta.
Fontosnak tartotta kifejteni, a terroristák azt hirdetik magukról, hogy az iszlám nevében lépnek fel, ám egyáltalán nem "a világon élő több mint egymilliárd muszlim nevében beszélnek". Hozzátette: ezek a terroristák "nem szólnak az amerikai muszlimok nevében sem, akik közül sokan az Egyesült Államok hadseregének egyenruháját viselik".
Az elnök szerint, ha megbélyegzik a jó és hazafias muszlimokat, ezzel csak a terroristákat segítik, hiszen a terroristák erre hivatkozva követnek majd el még több támadást. Mint mondta: "ha így cselekszünk, akkor ez háború az Egyesült Államok és az iszlám között, és nemcsak egyre több amerikait veszítünk el majd terrormerényletekben, hanem szem elől veszítjük majd az elveket is, amelyekért küzdünk".
Ne legyen többé kínzás
Védelmébe vette a terrorizmus gyanújával elfogottak kínzásának betiltását és kárhoztatta a kongresszust, mert nem tette lehetővé számára a guantánamói börtöntelep bezárását, felszámolását. Guantánamót, pontosabban a fogolytábort, a "nemzeti becsületünkön esett foltnak" nevezte.
A terrorfenyegetés természetéről szólva kifejtette, hogy "az erőszakos szélsőségesség még évekig velünk marad", és hogy a terroristák "nem jelentenek egzisztenciális fenyegetést" az Egyesült Államok számára. Azt is hangsúlyozta, hogy a terrorellenes háború valószínűleg nem végződik "egyértelműen meghatározható győzelemmel".
Obama elismerte, hogy nem volt igazán sikeres az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban, de ezért egy tizenöt évvel ezelőtt, a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után hozott törvényt okolt, és ismét a kongresszust tette felelőssé, amely szerinte elmulasztotta a mai valósághoz igazítani a törvényt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,10 pontos nyitás után emelkedett szerda kora délutánig. 
