Olimpiák 120 éve: vagy belebuktak, vagy nagyot szakítottak

Az olimpia megszervezése elsősorban presztízskérdés: az volt Athén számára is, mely az 1996-os játékokat akarta eredetileg megszervezni (a olimpiai mozgalom feltámasztásának 100. évfordulóján) és tagadhatatlanul az volt Peking számára is, mely a rendezés mellett az éremtábla első helyét is el akarta hódítani az Egyesült Államoktól - ez végül sikerült is.

A pályázat elkészítése óta sok minden változott

London a harmadik olimpiáját rendezi, ezzel már eleve "csúcstartó". A játékok helyszínéről 2005-ben döntöttek Jakartában, az utolsó körben három komoly versenyző maradt bent, három európai főváros: a britek mellett Párizs és Madrid. Pedig a szavazás előtt sokan arról suttogtak, 2004 után Európa jó ideig nem kap majd olimpiát. Azzal senki nem számolt, hogy 2008-ban pénzpiaci válság tör ki, mely elhúzódik egészen az olimpiáig. A londoni olimpia költségvetése egyre csak duzzadt az évek alatt, a szervezők mégis optimisták és a Downing Streeten is arra számítanak, hogy a játékok nagy nyereséget hoznak a szigetországnak.

Képek: London 2012

A pályázatban London még 5,26 milliárd eurós kiadással számolt, melyből 4,23 milliárd euró terhelte volna a költségvetést, a többit, közel 940 millió eurót, pedig magánbefektetőktől reméltek a szervezők. Ez utóbbi csak vágyálom maradt, az olimpia nem hozta lázba a magánszektort, az előkészületekhez csupán 209 millió eurót tettek hozzá a befektetők, vagyis a teljes rendezési költség alig 2%-a az, ami nem a brit államkincstárból származik.

Kapóra jött a válság

Örömmámorban úszott Nagy-Britannia, mikor 2005-ben elnyerték a rendezés jogát, de két év múlva a szervezők, látva az infrastrukturális beruházások költségeinek elszállását, bejelentették: 11 milliárd eurós összeggel számolnak a kiadási oldalon. A magánszektor továbbra sem mutatott nagyobb érdeklődést az olimpia iránt, ez pedig még nagyobb terhet rótt a brit adófizetőkre. Korábban például arra számítottak, hogy az olimpiai falut kizárólag magánberuházók segítségével húzzák fel (a játékok után lakóparkká alakítják a komplexumot), végül a kormánynak 222 milliót kellett áldoznia a sportolók szálláshelyére - nem akadt ugyanis megfelelő magánbefektető. Egyelőre az is kétséges, hogy a 16 ezer főt vendégül látó park az olimpiai után vevőre vagy legalább is bérlőre talál egyáltalán.

Az előkészületekre végül a 2007-ben kalkulált összegnél 600 millió euróval kevesebbet költöttek Londonban, szakértők szerint az építőipari elhúzódó válsága miatt tudták lejjebb nyomni az árakat a megbízók. Mondhatjuk tehát, hogy itt a recesszió éppen kapóra jött. Az olimpia megszervezésére így is több mint kétszer annyit költött a szervezőbizottság, mint amennyivel eredetileg számolt. Csak az előkészületek a brit GDP 0,5%-nak megfelelő összegbe kerültek, a lebonyolítás további 2 milliárd eurót emészt fel - ezzel London közel 12 milliárd eurót költ csak az olimpiára, és ebben nincsenek benne a kapcsolódó beruházások, például a közúthálózat fejlesztésére elköltött 6,5 milliárd euró. Ennél többet csak Peking költött a játékok megszervezésére, összesen 43 milliárd dollárt, ami 20-szor annyi, amennyi az 1996-os atlantai olimpia költségvetése volt.

Képek: London 2012

30 évre előre

Kétséges, hogy rövid távon megtérül-e majd az olimpia - az első gazdaságilag is sikeres játékokra 1984-ben Los Angelesben került sor - vagyis 78 évvel az első újkori olimpia megrendezése után. De attól függetlenül, hogy papíron lesz-e majd bevétele a szervezőknek, az olimpia hosszú távon nagy lökést adhat egy térség vagy akár egy egész ország gazdaságának. A PwC nemrég összeállított tanulmánya szerint egy nagyobb sportrendezvény akár a következő 30 évben is érzékeltetheti áldásos hatását a gazdaságban - ehhez azonban nem árt a jól átgondolt tervezés. 1992-ben Barcelona például majdnem annyit költött az olimpiára, mint amennyit infrastruktúra-fejlesztésre: felújították a reptereket, megújultak a közparkok, a tömegközlekedést pedig alapjaiban szervezték át. Az olimpia nélkül ma Barcelona nem lenne világváros, a játékok hihetetlen lökést adtak Katalónia gazdaságának a beruházások miatt és fellendítették a turizmust is.

Dőlni fog a pénz?

Az idénymunkások számának megugrása miatt a londoni olimpiai már érezteti is pozitív hatását: a munkanélküliségi statisztika javult Nagy-Britanniában, 65 ezerre csökkent az állástalanok száma. A brit olimpiai bizottság szerint 2,5 milliárd eurót utalnak ki a játékokon dolgozók fizetésére. A szigetországba érkező vendégek valószínűleg megnyomják majd a belföldi fogyasztást is, a Visa szerint két hét alatt a szurkolók 800 millió fontot hagynak majd a brit szálláshelyeken, éttermekben és szupermarketekben.

A brazilok tudnak valamit?

Elemzők szerint a harmadik negyedévben az olimpia kihúzhatja a brit gazdaságot a recesszióból. Hosszú távon tehát egyre jobb befektetésnek tűnik a kéthetes küzdelemsorozat megszervezése. A kormány szerint az olimpia 13 milliárd fontos hasznot hoz a brit gazdaságnak az elkövetkező 4 évben.

Nem cél tehát a rendezők részéről, hogy az olimpia elsődleges pénzügyi mérlege pozitív legyen, és bár a játékokra költött összegek egyre meghökkentőbbek, úgy tűnik a nagy sportesemények még mindig jó befektetésnek számítanak - elsősorban hosszú távon.

Ezt a lehetőséget ismerte fel Brazíliai is. Az egyik legrobusztusabb gazdasági növekedést felmutató felzárkózó ország 2014-ben labdarúgó világbajnokságot, 2016-ban olimpiát (Rio de Janeiro) rendez. Az előkészületekre 2016-ig több mint 80 milliárd dollárt költenek Brazíliában - könnyen lehet, hogy épp emiatt négy év múlva brazil gazdaság jelzői közül el kell majd hagynunk a "feltörekvőt".