Orbán barátai egymás torkának estek – Erdogan és Netanjahu párbaja

Jared Kushner (B) és Benjamin Netanyahu (J). EPA/Stern Matty

Az izraeli kormány ma szavazott volna azon ciszjordániai megszállt területek azonnali és egyoldalú bekebelezéséről, amelyet a Trump és Netanjahu múlt csütörtökön bejelentett ’béketerv’ tesz lehetővé.  De Washingtonban az elmúlt órákban közölték, hogy erről a szavazásról csak a március 2-i izraeli általános választásokat követően lehet szó, kiváltva az izraeli baloldal gúnyos kacaját.

Inkább egy ultimátumra hajaz

Káncz Csaba

A washingtoni terv harmonikusan illeszkedik Trump elnök azon lépéssorozatához, amelynek keretében az elmúlt két évben az ENSz, és az USA szövetségeseinek megkérdezése nélkül Izraelnek „ajándékozta” a Golán-fennsíkot, Jeruzsálemet nevezte ki Izrael fővárosának, leminősítette a palesztin diplomáciai képviseletet Washingtonban, minimálisra vágta az amerikai segélyeket a palesztinoknak és a hivatalos amerikai iratokban megszüntette a „megszállt területek” kifejezés használatát.

Mahmúd Abbász palesztin vezető a napokban határozat-tervezetet nyújt be az ENSZ BT-hez, hogy az ítélje el Trump tervét. Tegnap Mahmúd Abbász, a Palesztin Önkormányzati hatóság vezetője bejelentette az Arab Liga külügyminisztereinek rendkívüli ülésén, hogy minden kapcsolatot megszakít Izraellel és az USÁ-val.

Trump szavazatszerzése

Megfigyelők szerint a novemberben újrázásra készülő Trump nem is annyira a hétmilliós amerikai zsidóság szavazataira pályázik, mint inkább az Izrael-párti evangelizáló (protestáns) keresztények mintegy negyvenmilliós táborára.  2016-ban az amerikai zsidók hetven százaléka Hillary Clintonra voksolt, és nagy részük olyan szövetségi államban él – mint New York vagy Kalifornia –, amelynek megnyerésére szinte semmi esélye a jelenlegi elnöknek.

A ciszjordániai annexió valójában Trump ajándéka annak a Netanjahunak, akivel szemben pont a múlt héten három korrupciós ügyben is beadtak vádiratot.  A március 2-i választásokon Netanjahu a negyedik kormányfői megbízatására számít - miközben példátlan az ország történetében, hogy egy év leforgása alatt már harmadszor szólítják az urnákhoz a polgárokat, mert az előző voksolások patthelyzetet eredményeztek.

Kushner szakértelme

Mindenesetre a Közel-Keleten harsány kacaj fogadta Jared Kushner - Trump térségbeli tanácsadójának és egyben saját vejének – múlt heti interjúját, amelyben saját szakmai felkészültségét azzal támasztotta alá, hogy már elolvasott 25 könyvet róla.   Valóban, még felsorolni is nehéz a ’béketerv’ azon pontjait, amelyekből ordít annak egyoldalúsága:

• a tervben nincsen konkét terv az autonóm palesztin államiság megteremtésére;

• Trump Izrael oszthatatlan fővárosának tartaná meg Jeruzsálemet, míg a palesztinoké annak külvárosa, Abu Dísz lenne. Az 1948-as palesztin menekültek és leszármazottaik visszatérési jogáról só sem esik;• a palesztinok elviszítik közös határukat Jordániával;

• A termékeny Jordán völgyét Izrael részének ismernék el.  A palesztinok elvesztik Ciszjordánia mintegy 30 százalékát és ezért cserébe főként sivatagot kapnak Gáza közelében.

•Hugh Lovatt, az Európai Külügyi Tanács munkatársa szerint  a terv a palesztinoknak a dél-afrikai apartheid rezsimből ismert, összeköttetés nélküli „Bantusztánokat” hagy meg, mindenfajta érdemi szuverenitás és természeti erőforrás nélkül.

A terv mindenesetre újabb lovat adott az izraeli szélsőjobb alá - Netanjahu radikális szövetségesei az elmúlt napoban az összes ciszjordániai zsidó telep azonnali bekebelezésére szólítottak fel.  A ’Békét Most’ baloldali izraeli csoport szerint viszont „A terv, amely zöld utat ad Izraelnek az elszigetelt zsidó telepek annektálásához, cserében egy csupa lyuk palesztin állam (létrehozásáért), életképtelen, és nem fog stabilitást teremteni”.

Moszkva és Ankara

játszmáiMoszkva eközben a színfalak mögött dörzsöli a markát örömében.  Miközben Washington hitelessége tovább konvergál a nullához az arab világ közvéleményében, addig a Kreml szoros kapcsolatokat ápol olyan ellenfelekkel, mint Szaúd-Arábia és Irán, valamint Izrael és a Palesztin Hatóság.  A Golán-fennsíkot és Ciszjordániát érintő egyoldalú amerikai döntéseket követően ráadásul Washingtonnak semmilyen jogalapja nem marad arra, hogy megkérdőjelezze Putyin hódításait a Krímben, Dél-Oszétiában és Abháziában.

A nemzetközi közösségben a legélesebb reakció a török külügyminisztériumból érkezett, amelynek közleménye szerint „nem fogunk engedni egyetlen olyan lépést sem, amely legitimizálja Izrael agresszóját ás atrocitásait”.  Valóban, Ankara egyre inkább a palesztinok védhatalmi pozíciójába navigálja magát.  Nem véletlen, hogy izraeli értesülések szerint Törökország Hamasz terroristákat rejteget és pénzügyi központ szerepet tölt be a terrortámadások anyagi alapjainak megteremtéséhez.  Ankara aktív befolyásolási műveleteket hajt végre Kelet-Jeruzsálem arab lakosai körében is, amelynek célja a városrész „judaizálásának megakadályozása”.