Brüsszeli sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, hogy nem érti a felhorgadást, hiszen még nem hoztak döntést a felsőoktatási keretszámokról, így nincs mit bírálni. Azt kérte a jelenlévőktől, hogy legyenek türelemmel, mert a kormány a jövő héten rendeletet hoz, de arról még folynak az egyeztetések. Mint mondta, mindenki részben türelmetlen, de mivel a mi gyermekeinkről van szó, némi jóindulat és kölcsönös megértés kell, és le fog zárulni a vita.
"Miről beszélünk? Hol van kormánydöntés?" - kérdezett vissza a miniszterelnök arra az újságírói felvetésre, hogy Pokorni Zoltán a minap azt mondta, "nem ildomos" ilyen keretszámcsökkentésről szóló, "durva" döntést hozni. "Mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, engedjék meg, hogy elrontsuk azt a dolgot. (...) Amíg nincs döntés, addig nincs mi ellen tiltakozni" - fogalmazott Orbán Viktor. Arra kérdésre, hogy bízik-e még Hoffmann Rózsa államtitkárban azt válaszolta a miniszterelnök, hogy minden kormánytagban töretlen a bizalma.
Közben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte: Orbán Viktor miniszterelnök szombaton bejelentést tesz a felsőoktatás struktúráját érintő változásokról. Balog előzőleg a Magyar Rektori Konferencia elnökségével találkozott. A hírt Orbán Viktor sajtófőnöke nem erősítette meg.
Brüsszeli csúcs, de miről is?
Az Unió irányítói a csúcsot követően magyarázták el, hogy miről is tárgyalgattak kedélyesen az elmúlt két napban. Az Európai Tanács elnöke beszélt a Szíriával kapcsolatos elképzelésekről és arról, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai hatékonyabban működjön, a védelmi ipar pedig erősebb legyen, ami a növekedésösztönzéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulna. Ebben a belga politikus szerint fontos szerepe lesz az Európai Külügyi Szolgálatnak és az Európai Védelmi Ügynökségnek.
José Manuel Barroso utalt arra, hogy kiemelt fontosságú a nemrégiben indult 2013-as európai szemeszter. Ismertette, hogy az továbbra is a márciusban kitűzött öt célt szolgálja, vagyis azokat tartja szem előtt: a tagállamokra szabott, differenciált, növekedésbarát fiskális konszolidációt, a hitelezés normális szintjének helyreállítását a gazdaság finanszírozásához, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi hatásainak kezelését és a közigazgatás korszerűsítését.
Barroso kitért arra is, hogy a fiatalok munkanélküliségének csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok minél előbb megvalósítsák a bizottság által december elején ismertetett ifjúsági garancia intézményét, amely az iskola elvégzése vagy a munkanélkülivé válás utáni négy hónapon belül álláshoz, gyakornoki helyhez vagy további képzéshez juttatná a 25 év alattiakat.
Minek örül a ciprusi elnök?
Dimítrisz Hrisztofiasz ciprusi államfő annak örült, hogy sikerült az év vége, a ciprusi elnökség vége előtt politikai megállapodásra jutni az eurózóna közös bankfelügyeletéről. Az országának szánt lehetséges IMF/EU-mentőcsomagról a kommunista ciprusi politikus nem akart találgatásokba bocsátkozni. Elmondta, a bankszektor átvilágítására felkért cég várhatóan január közepén állapítja meg, mennyi pénz kell a szektor rendbe tételéhez. Kitért arra is, hogy a magánkézben lévő görög államadósság egy részének leírása 4,5 milliárd euróba került a ciprusi bankoknak.
Mibe fájt nekünk, európai polgároknak az idei brüsszeli jövés-menés?
A Bruxinfo összeszedte, hogy az adófizetőknek naponta 400-450 ezer eurójába (kb. 126 millió Ft) kerül egy uniós csúcstalálkozó, egy hagyományos kétnapos ülés megszervezése pedig csaknem egymillió eurót (kb. 280 millió forintot) tesz ki. A mostani csütörtöki és pénteki találkozóval együtt idén összesen 5 kétnapos, és 2 egynapos ülést tartott az Európai Tanács, ezek tehát összesen 5,4 millió euróba (kb. 1,5 milliárd forintba) kerültek az uniós állampolgároknak.
Észtország szerdán megkezdte öt bunker kivitelezésének előkészítését az Oroszországgal közös határszakaszon. 
