Orbán Brüsszelből: döntés nincs, de a keretszámokkal mindenki jól jár
Brüsszeli sajtótájékoztatóján a kormányfő azt mondta, hogy nem érti a felhorgadást, hiszen még nem hoztak döntést a felsőoktatási keretszámokról, így nincs mit bírálni. Azt kérte a jelenlévőktől, hogy legyenek türelemmel, mert a kormány a jövő héten rendeletet hoz, de arról még folynak az egyeztetések. Mint mondta, mindenki részben türelmetlen, de mivel a mi gyermekeinkről van szó, némi jóindulat és kölcsönös megértés kell, és le fog zárulni a vita.
"Miről beszélünk? Hol van kormánydöntés?" - kérdezett vissza a miniszterelnök arra az újságírói felvetésre, hogy Pokorni Zoltán a minap azt mondta, "nem ildomos" ilyen keretszámcsökkentésről szóló, "durva" döntést hozni. "Mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, engedjék meg, hogy elrontsuk azt a dolgot. (...) Amíg nincs döntés, addig nincs mi ellen tiltakozni" - fogalmazott Orbán Viktor. Arra kérdésre, hogy bízik-e még Hoffmann Rózsa államtitkárban azt válaszolta a miniszterelnök, hogy minden kormánytagban töretlen a bizalma.
Közben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte: Orbán Viktor miniszterelnök szombaton bejelentést tesz a felsőoktatás struktúráját érintő változásokról. Balog előzőleg a Magyar Rektori Konferencia elnökségével találkozott. A hírt Orbán Viktor sajtófőnöke nem erősítette meg.
Brüsszeli csúcs, de miről is?
Az Unió irányítói a csúcsot követően magyarázták el, hogy miről is tárgyalgattak kedélyesen az elmúlt két napban. Az Európai Tanács elnöke beszélt a Szíriával kapcsolatos elképzelésekről és arról, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai hatékonyabban működjön, a védelmi ipar pedig erősebb legyen, ami a növekedésösztönzéshez és a munkahelyteremtéshez is hozzájárulna. Ebben a belga politikus szerint fontos szerepe lesz az Európai Külügyi Szolgálatnak és az Európai Védelmi Ügynökségnek.
José Manuel Barroso utalt arra, hogy kiemelt fontosságú a nemrégiben indult 2013-as európai szemeszter. Ismertette, hogy az továbbra is a márciusban kitűzött öt célt szolgálja, vagyis azokat tartja szem előtt: a tagállamokra szabott, differenciált, növekedésbarát fiskális konszolidációt, a hitelezés normális szintjének helyreállítását a gazdaság finanszírozásához, a növekedés és a versenyképesség előmozdítását, a munkanélküliség és a válság társadalmi hatásainak kezelését és a közigazgatás korszerűsítését.
Barroso kitért arra is, hogy a fiatalok munkanélküliségének csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a tagállamok minél előbb megvalósítsák a bizottság által december elején ismertetett ifjúsági garancia intézményét, amely az iskola elvégzése vagy a munkanélkülivé válás utáni négy hónapon belül álláshoz, gyakornoki helyhez vagy további képzéshez juttatná a 25 év alattiakat.
Minek örül a ciprusi elnök?
Dimítrisz Hrisztofiasz ciprusi államfő annak örült, hogy sikerült az év vége, a ciprusi elnökség vége előtt politikai megállapodásra jutni az eurózóna közös bankfelügyeletéről. Az országának szánt lehetséges IMF/EU-mentőcsomagról a kommunista ciprusi politikus nem akart találgatásokba bocsátkozni. Elmondta, a bankszektor átvilágítására felkért cég várhatóan január közepén állapítja meg, mennyi pénz kell a szektor rendbe tételéhez. Kitért arra is, hogy a magánkézben lévő görög államadósság egy részének leírása 4,5 milliárd euróba került a ciprusi bankoknak.
Mibe fájt nekünk, európai polgároknak az idei brüsszeli jövés-menés?
A Bruxinfo összeszedte, hogy az adófizetőknek naponta 400-450 ezer eurójába (kb. 126 millió Ft) kerül egy uniós csúcstalálkozó, egy hagyományos kétnapos ülés megszervezése pedig csaknem egymillió eurót (kb. 280 millió forintot) tesz ki. A mostani csütörtöki és pénteki találkozóval együtt idén összesen 5 kétnapos, és 2 egynapos ülést tartott az Európai Tanács, ezek tehát összesen 5,4 millió euróba (kb. 1,5 milliárd forintba) kerültek az uniós állampolgároknak.
