A továbbra is feszült régiós geopolitikai légkörben a hétvége több kellemes meglepetést is tartogatott az orosz közeledés és a nyugati eltávolodás hazai hívei számára.  Bár a magyar sajtó szemérmesen hallgatott róla, orosz híradásokból ismertté vált, miszerint megindult Orbán Viktor és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin újabb találkozójának előkészítése Szijjártó Péter múlt heti moszkvai tárgyalásainak eredményeképpen.  Az elkövetkező csúcstalálkozó 2010 óta már ötödök lesz a sorban.

Úgyszintén a hétvégén egy általában jól informált hazai lap elképesztő értesülést közölt, amelyet forrásaink megerősítettek.  Az 1950-es éveket idézve a Miniszterelnökség kérésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium dolgozóit arra kötelezték, írásban jelentsék, hogy az elmúlt években mikor, hol, miért találkoztak amerikai diplomatákkal.

Ez a lépés jól illeszkedik abba az euro-atlanti boszorkányüldözésbe, amelynek keretében az áprilisi választásokat követően fölszámolták többek között az EU-ügyekért felelős államtitkárságot a Bem rakparton.

Putyin és az európai anti-atlantista pártok

A 2008-as pénzügyi válság előbb gazdasági, majd szociális és mostanra politikai válsággá terebélyesedett Európában.  A stagnálás, defláció és tömeges munkanélküliség közepette a centrista eliteknek egyre nehezebb megnyugtató válaszokat adniuk.  Az anti-atlantista, euroszkeptikus és többször szélsőséges nézeteket hangoztató pártok pedig az utóbbi időben egyre jobban megtalálják a közös hangot Moszkvával.

Az olasz Fronte Nazionale Putyin bátor kiállását dicséri a "meleglobbi" ellen.  A görög Új Hajnal párt Moszkvát Ukrajna védelmezőjének tekinti a „nemzetközi harácsolók hollói” ellen.  Heinz-Christian Strache az osztrák FPÖ-ből Putyint egy „színtiszta demokratának” látja.  Az angol UKIP párt vezetője, Nigel Farage pedig úgy gondolja, hogy az EU-nak „vér van a kezén” az ukrán fejlemények miatt.

Az anti-atlantisták támogatását az oroszok tettekben is megtapasztalhatták az ukrán események kapcsán.  A francia Nemzeti Front, a Jobbik és a bolgár Támadás Párt mellett más európai pártok is megfigyelőket küldtek a márciusi krími népszavazásra.  Az Osztrák Szabadságpárt, a belga Vlaams Belang, az olasz Forza Italia és az Északi Liga, illetve a lengyel Önvédelem, valamint szélsőbaloldali pártok, mint például a német Die Linke emberei legitimizálták a referendumot.

Le Pen, az oroszok legjobb barátja

De a nyugat-európai szélsőséges pártok közül a francia Nemzeti Frontnál figyelhető meg leginkább az oroszokhoz való közeledés. Igaz, a tendencia nem teljesen új keletű, hiszen a párt alapítóját és előző elnökét, Jean-Marie Le Pent többször is támogatásáról biztosította a nacionalista Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt vezetője.

Az áttörés Idén nyáron következett be, amikor bejelentették, hogy a már Marine Le Pen vezette Nemzeti Front hivatalosan is partnere lett az Egységes Oroszországnak, Putyin pártjának. A hétvége híre úgyszintén, hogy a Nemzeti Front párt kilenc millió euró kölcsönt kapott egy orosz banktól.

A Jobbik elutasítja a kormány pávatáncát

A világ vezető diplomáciai folyóirata, a Foreign Affairs áprilisi száma szerint Magyarországon a Jobbikkal kapcsolatban már régóta felmerült, hogy az oroszok pénzelik.  Vona Gábor, a Jobbik elnöke legutóbb két hete járt Moszkvában, ahol saját közlése szerint tárgyalt „Gracsov úrral, a Duma energetikai bizottságának elnökével, valamint közösen ebédelt Fjdororov és Romanov képviselő urakkal, akik szintén a kormányzó párt képviselői és a nemzeti szuverenitás kérdéskörének szakértői és élharcosai.”

Vona Gábor pártelnök és Kovács Béla jobbikos EP-képviselő a Dumában

A tárgyalások Vonát megerősítették abban, hogy a „magyar-orosz kapcsolatok előtt biztató jövő áll, amelyet sem a baloldali kispártok oroszellenes hangulatkeltése, sem a magyar kormány kétkulacsos játéka nem tud beárnyékolni.”

Káncz Csaba jegyzete