Megtartották a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományos gazdasági évnyitóját, ahol a pódiumon ezúttal is helyet kapott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is. A kormányfő ezúttal is geopolitikai fejtegetésekbe bonyolódott, amelyek között néhány olyan erős állítás is elhangzott, ami eddig talán még nem.
Ezek közül a legfontosabb, hogy azért kell mielőbbi béke és fegyverszünet az orosz-ukrán háborúban, mert ahogy telik az idő, úgy egyre közelebb kerül Magyarországhoz az orosz határ, ami teljesen ellentétes a kormányfő szerint a magyar érdekkel. A másik erős állítása az volt a miniszterelnöknek, hogy az orosz a háború után is fontos piaca lesz Magyarországnak. Ahol az uniós szankciók nem zárják ki a lehetőséget, ott most is kereskedni kell az oroszokkal. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban óvatos jóslásba is bocsátkozott a kormányfő, szerinte nem lesz jobboldali áttörés, maximum kis arányú eltolódás.
Orbán Viktor a profitegyenlegről is beszélt, úgy látja, az dönti el a gazdaságunk helyzetét, hogy ez miképp alakul. Kalkulációja szerint általában 4-6 milliárd euró megy ki az országból. A dilemma szerinte abból fakad, hogy ha profittilalom van, akkor nem lesznek beruházások, ezért legalább ennyit kell begyűjteni a világból, tehát a magyar vállalatoknak ennyit haza kell hozniuk, ez 1,3-1,5 milliárd euró összesen.
Elismerte, hogy gond van a költségvetési egyensúllyal. Szerinte ha nem akarjuk a növekedést kockára tenni, akkor nem olyan egyszerű megtalálni a költségvetési egyensúly helyreállításának évét. A kormány úgy számol, hogy az unió most fog visszatérni a korábbi fiskális szabályokhoz, így most szeptemberben várható döntés, hogy miképp történjen ez.
Négy évet fognak megadni, tehát tartjuk a menetrendet, akkor lesz egy puffer évünk, hogy az uniós szankciók kockázata nélkül teljesítsük
- mondta Orbán Viktor.
Szerinte arra való a miniszterelnök, hogy a józan paraszti észt képviselje a gazdasági táblázatokkal szemben. Arról nem ejtett szót, hogy tavaly több évtizedes csúcson volt az infláció és az EU-átlagnál rosszabbul alakult a GDP.
A kormányfő beszéde előtt a legnagyobb érdeklődés Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédét várta. Szokatlanul lezser stílusában a miniszter az előadásában úgy fogalmazott: a belgazdaságra nem tud pozitívumot mondani, mert az ipari teljesítmény visszaesett, miközben az exportértékesítés lassul. A probléma egyik okát abban látja, hogy Németország megszüntette tavaly év végén a támogatási programját, ezért most mindenki a szektor visszaesésére számít. Nagy Márton egy új versenyképességi csomagot ígért.
A nemzetgazdasági miniszter és előtte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is arról beszélt, hogy a gazdasági növekedéshez új munkavállalókra van szükség. Nagy Márton szerint félmillió új munkavállalóra van szükség, úgy látja, főleg a fiatalok körében van még tartalék. Parragh László viszont a külföldi munkaerőt javasolta. Példaként elmondta, hogy Ausztriában a dolgozók egyötöde külföldi hátterű, ehhez képest nálunk ez az arány 2 százalék, tehát szerinte bőven van hova fejlődni.
Varga Mihály főleg a sikerekre próbált koncentrálni, bár elismerte, hogy a recessziót nem sikerült elkerülni. Úgy látja, hogy az infláció és a reálbérek is kedvező irányba mozdultak, az ikerdeficitet is sikerült elkerülni, az államadósság újra csökkenő pályán van. Elismerte, hogy a gazdaság 2023-as eredményével nem lehetnek elégedettek és a költségvetési hiány is magas, de szerinte 2026-ra elérik a 2,9 százalékot.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
