„A magyar kormánynak is fontolóra kellene venni a lehetőséget, hogy kilépteti az országot a WHO-ból. Minden olyan szervezet esetében, amelyet a világ legerősebb országa szabad akaratából elhagy, mérlegeljük mi is a kilépést” – közölte 2025 februárjában Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Donald Trump a január 20-ai beiktatása után nem sokkal jelentette be, hogy az Egyesült Államok elhagyja a WHO-t, amit a Covid-járvány szerinte nem megfelelő kezelése, illetve egyes tagállamok (elsősorban Kína) túlzott befolyása mellett leginkább anyagi okokkal indokolt, ugyanis az Egyesült Államok szerinte aránytalanul nagy részét fizeti a WHO költségvetésének. (Tény, hogy az Egyesült Államok a szervezet legutóbbi pénzügyi adatai szerint nagyjából 14,5 százalékát adja a WHO költségvetésének, 1,3 milliárd dolláros hozzájárulásával).
A minap Pintér Sándort kérdezte írásban Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, hogy Magyarország – Amerika mintájára – valóban tervezi-e, hogy kilép a WHO-ból. Erre Rétvári Bence államtitkár válaszolt parlamenti írásos válaszában, melyben ő sem cáfolta, hogy erre akár sor is kerülhet.
Ezzel kapcsolatban a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu cikkében három egészségügyi szakértőt kérdezett meg, mi a véleménye erről.
Fotó: Depositphotos
Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter szerint ez inkább retorikai fogás Donald Trump részéről. Ha Magyrország mégis úgy döntene, hogy követné őt ebben, nagyon sokat veszítene azzal, ha otthagyná a WHO-t. Számtalan szakmai kapcsolatrendszert és az adatbázisokhoz való hozzájutást is nélkülöznie kellene. De sokat számít a WHO komoly járvány-előrejelző, és -figyelőrendszere, a sok segítség az Egészségügyi Világszervezettől különböző szakmai projektekben, vagy az influenzaszezonoknál mindig a WHO adja meg, hogy milyen típusú vírusok támadnak, és mi ellen kell védőoltást alkalmazni. Ettől sem kellene elesnie Magyarországnak.
Azzal kapcsolatban, hogy az esetleges kilépéssel csökkenteni lehetne valamennyire a magyar egészségügy független átláthatóságát, és adatszolgáltatás híján a nemzetközi statisztikákból nem lehetne kiolvasni hazánk népességének katasztrofálisan rossz egészségi állapotát, kijelentette:
„Azt gondolom, hogy ez csak egy-két tényleg megszállott, és a nacionalizmusnak valamiféle egészen végletes értelmezésében fuldokló politikusnak lehet a nézete. Az úgynevezett nemzetközi egészségügyi rendszabályokat azonban a közelmúltban módosítottak, és a magyar parlament is ratifikálta.
A témában Kunetz Zsombor úgy véli, meglehetősen szemforgató és hipokrita magatartás az, hogy az a magyar kormány, amely olyan válságkezelést mutatott be a Covid-19 pandémia alatt, amely a világ egyik legrosszabb halálozási arányát vonta maga után, a WHO-t bármilyen váddal is illesse a koronavírus-járvány és annak kezelése kapcsán. Főleg, hogy a tesztek, lélegezgetőgépek, a kínai és orosz vakcina kapcsán milyen üzleteket kötött.
Rékassy Balázs szerint pedig Trump egy populista elefánt a porcelánboltban, aki nem ért az egészségügyhöz, és a modern társadalmi vívmányok rombolása között a WHO otthagyását is meglépheti. Hazánkkal kapcsolatban úgy véli, hogy pont a Covid mutatta meg, mennyire veszélyes, hogy ha egy ország szakmailag független, hiteles, népegészségügyi szakembergárdája szétszéled, vagy kormányhivatalokba integrálódik, és politikai irányítás alá kerül.
Az átlagosnál gyengébb szilvatermés várható idén Magyarországon, de meghaladja a legrosszabb évjáratok mennyiségét. 
