„A magyar kormánynak is fontolóra kellene venni a lehetőséget, hogy kilépteti az országot a WHO-ból. Minden olyan szervezet esetében, amelyet a világ legerősebb országa szabad akaratából elhagy, mérlegeljük mi is a kilépést” – közölte 2025 februárjában Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Donald Trump a január 20-ai beiktatása után nem sokkal jelentette be, hogy az Egyesült Államok elhagyja a WHO-t, amit a Covid-járvány szerinte nem megfelelő kezelése, illetve egyes tagállamok (elsősorban Kína) túlzott befolyása mellett leginkább anyagi okokkal indokolt, ugyanis az Egyesült Államok szerinte aránytalanul nagy részét fizeti a WHO költségvetésének. (Tény, hogy az Egyesült Államok a szervezet legutóbbi pénzügyi adatai szerint nagyjából 14,5 százalékát adja a WHO költségvetésének, 1,3 milliárd dolláros hozzájárulásával).
A minap Pintér Sándort kérdezte írásban Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője, hogy Magyarország – Amerika mintájára – valóban tervezi-e, hogy kilép a WHO-ból. Erre Rétvári Bence államtitkár válaszolt parlamenti írásos válaszában, melyben ő sem cáfolta, hogy erre akár sor is kerülhet.
Ezzel kapcsolatban a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu cikkében három egészségügyi szakértőt kérdezett meg, mi a véleménye erről.
Fotó: Depositphotos
Kökény Mihály korábbi egészségügyi miniszter szerint ez inkább retorikai fogás Donald Trump részéről. Ha Magyrország mégis úgy döntene, hogy követné őt ebben, nagyon sokat veszítene azzal, ha otthagyná a WHO-t. Számtalan szakmai kapcsolatrendszert és az adatbázisokhoz való hozzájutást is nélkülöznie kellene. De sokat számít a WHO komoly járvány-előrejelző, és -figyelőrendszere, a sok segítség az Egészségügyi Világszervezettől különböző szakmai projektekben, vagy az influenzaszezonoknál mindig a WHO adja meg, hogy milyen típusú vírusok támadnak, és mi ellen kell védőoltást alkalmazni. Ettől sem kellene elesnie Magyarországnak.
Azzal kapcsolatban, hogy az esetleges kilépéssel csökkenteni lehetne valamennyire a magyar egészségügy független átláthatóságát, és adatszolgáltatás híján a nemzetközi statisztikákból nem lehetne kiolvasni hazánk népességének katasztrofálisan rossz egészségi állapotát, kijelentette:
„Azt gondolom, hogy ez csak egy-két tényleg megszállott, és a nacionalizmusnak valamiféle egészen végletes értelmezésében fuldokló politikusnak lehet a nézete. Az úgynevezett nemzetközi egészségügyi rendszabályokat azonban a közelmúltban módosítottak, és a magyar parlament is ratifikálta.
A témában Kunetz Zsombor úgy véli, meglehetősen szemforgató és hipokrita magatartás az, hogy az a magyar kormány, amely olyan válságkezelést mutatott be a Covid-19 pandémia alatt, amely a világ egyik legrosszabb halálozási arányát vonta maga után, a WHO-t bármilyen váddal is illesse a koronavírus-járvány és annak kezelése kapcsán. Főleg, hogy a tesztek, lélegezgetőgépek, a kínai és orosz vakcina kapcsán milyen üzleteket kötött.
Rékassy Balázs szerint pedig Trump egy populista elefánt a porcelánboltban, aki nem ért az egészségügyhöz, és a modern társadalmi vívmányok rombolása között a WHO otthagyását is meglépheti. Hazánkkal kapcsolatban úgy véli, hogy pont a Covid mutatta meg, mennyire veszélyes, hogy ha egy ország szakmailag független, hiteles, népegészségügyi szakembergárdája szétszéled, vagy kormányhivatalokba integrálódik, és politikai irányítás alá kerül.
Czeslaw Siekierski rossznak tarja a módszert. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
