|
| Juncker és May a strasbourgi sajtótájékoztatón. EPA/PATRICK SEEGER |
Jogilag kötelező erejű biztosítékokat fogadott el az ír-északír pótmegoldás (backstop) ügyében Theresa May brit kormányfő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfő éjszakai strasbourgi találkozóján, és ezek lehetővé tehetik az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválását.
|
Mi az a backstop? A backstop-záradék azt mondja ki, hogy az ír-északír határ szabad átjárhatóságát (azaz a fizikai határ visszaállításának elkerülését) végső esetben – ha London és Brüsszel nem tud megegyezni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról – úgy kellene biztosítani, hogy az Egyesült Királyság az EU vámuniójának része marad, vagy ha kiválik belőle, akkor benne hagyja Észak-Írországot. A megállapodást ellenzők attól félnek, hogy ebben az esetben Észak-Írország gazdaságilag „kiszakadhat” az Egyesült Királyságból, vagy London meghatározatlan időre bennragad az EU vámuniójában. |
Kiegészítik a megállapodást
A jogi instrumentum kiegészíti a tavaly novemberben megkötött megállapodást az EU-ból történő brit kilépés feltételeiről. A brit honatyák idén januárban a backstop-záradék miatt utasították el az egyezményt.
A most elfogadott biztosítékok lényege, hogy - mint Juncker elmondta - a pótmegoldás aktiválására kizárólag a legvégső esetben kerülhet sor, és akkor is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. Élesítése esetén bármelyik félnek joga lesz egyoldalúan kilépnie az egyezményből, amennyiben a másik fél rosszhiszeműen jár el.
Az MTI szerint a politikus egyeztetett az ír miniszterelnökkel, aki közölte, hogy kormánya kész támogatni az egyezményt, illetve beszélt Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével is, akit arra kért, hogy terjessze fel jóváhagyásra a megállapodást a március 21-22-i EU-csúcson, amennyiben azt ma elfogadja a brit parlament alsóháza.
„A politikában néha van második esély, és az számít, hogy ezzel mihez kezdünk, mert harmadik esély nem lesz, ha elbukik a ratifikáció. (...) Világos a választás: vagy ez a megállapodás, vagy talán egyáltalán nem lesz Brexit"
- jelentette ki Juncker a brit törvényhozás tagjainak üzenve.
Hozzátette: ha a brit parlament megszavazza az egyezményt, akkor az EU kész azonnal megkezdeni a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalások előkészítését.
London plusz biztosítékot is ígér
Theresa May üdvözölte a megegyezést, de hozzátette: kormánya emellett egyoldalú nyilatkozatot is el fog fogadni, amelynek értelmében a szigetországot "semmi nem akadályozhatja meg abban", hogy deaktiválja a backstop-záradékot, amennyiben nincs esély annak kiváltására egy új szerződéssel. Szerinte az efféle nyilatkozatok gyakoriak az államok által kötött nemzetközi szerződések ratifikációjakor.
Ugyanakkor – fűzte hozzá – az új biztosítékok önmagukban is garantálják, hogy az Európai Unió ne próbálhassa tartós vámuniós viszonyrendszerbe kényszeríteni az Egyesült Királyságot. Amennyiben ezt teszi, akkor az ország választott bírósághoz fordulhat, és ha ez megállapítja a szerződésszegést, akkor az ország beszüntetheti a pótmegoldás végrehajtását.
Theresa May ma részletesebben is ismerteti az elfogadott pontokat, és Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsosa is bemutatja álláspontját.
Ma szavaznak
A brit parlament alsóháza ma este szavaz ismét a kiválási egyezményről. Szakértők megosztottak abban, hogy a most elért kompromisszum elegendő lesz-e a képviselők többségének megnyeréséhez. Egyesek szerint az új biztosítékok valódi változást jelentenek, mások inkább csak kozmetikázásnak tartják azokat. A BBC szerint néhány kétkedőt arra ösztönözhetnek, hogy megszavazzák a megállapodást.
A brit honatyáknak most három forgatókönyv közül kell választaniuk.
- Elfogadják a Brüsszellel kötött megállapodást, az Egyesült Királyság rendezett körülmények között lép ki az EU-ból március 29-én.
- Elutasítják a megállapodást, az Egyesült Királyság rendezetlen körülmények között lép ki az EU-ból március 29-én (no deal Brexit).
- Elutasítják a megállapodást, de egyúttal kérik az EU-tól, hogy halasszák el a kilépést, és tárgyalják újra az egyezményt.
(Jegyzetünk a témában: "Szálljunk le a döglött lóról, és hagyjuk menni a briteket".)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
