|
| EPA/ANTONIO LACERDA |
Az Amazonas-vidék esőerdőiben eddig 79.000 tüzet észleltek, 82 százalékkal többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Nagyobbik részt magántulajdonban lévő erdők lángolnak, de pusztít a tűz természetvédelmi övezetekben és olyan területeken, ahol az őslakosság él.
Bolsonaro népszerűsége azt követően csökkent, hogy civilszervezeteket vádolt: azért gyújtogattak, hogy megbosszulják állami támogatásaik megvonását. Az elnök először elutasította a G7-országok 20 millió dolláros segélyét a tüzek elleni küzdelemhez, azzal vádolva Németországot és Franciaországot, hogy a pénzzel „meg akarják vásárolni a szuverenitást az Amazonas-vidék felett”, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Családi diplomácia
Nem kevés kárt okozott az elnöknek az is, hogy fiát, Eduardot nevezte ki országa washingtoni nagykövetének. A fiatal Bolsanaro a napokban már el is kísérte Ernesto Araújo külügyminisztert az amerikai fővárosba. A küldöttek találkoztak Donald Trump elnökkel, aki elismerését tolmácsolta a brazil elnöknek, amiért az „nagyon keményen” dolgozik a tüzek megfékezéséért.
A brazil külügyminiszter egyébként egy tv-interjúban azt állította, hogy az idei tüzek száma „alacsonyabb, mint az elmúlt évek átlaga.” Bolsonaro ismételten kétségbe vonta az éghajlatváltozást. Idei hivatalba lépése egy sor rendszabállyal könnyítette meg a befolyásos agrárgazdaság behatolását az Amazonas-vidék óriási esőerdőibe, amelyeknek fontos szerepe van a Föld felmelegedésének fékezésében.
Korábbi interjúnk a témában egy brazil geográfussal: Nem magától lángol az Amazonas – brazil szakértőt kérdeztünk a katasztrófáról.
De mi áll a tűzvész hátterében? Kimagasló-e a tűzesetek száma, és felelős-e ezekért a brazil elnök? És hogyan lehet erről úgy beszélni, hogy ne csináljunk hisztériát, de ne is bagatellizáljuk a történteket, és ne szolgáljunk ki politikai érdekeket? Videókommentárunk a témában:
Jó napja volt a forintnak. 
